Salamon
7 °C
14 °C

Nincs döntés az új felsőoktatási törvényről

2011.08.03. 17:39
A felsőoktatási törvény legújabb koncepciója az eddigieknél szigorúbb kritériumokat szab az intézmények alapítására és működtetésére, megkülönböztet tudományegyetemet, egyetemet és főiskolát, és célul tűzi ki, hogy 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százaléka 1-3 hónapos külföldi ösztöndíjas képzésben részesüljön.

Az MTI birtokába került munkaanyag részletesen szól a felsőoktatási intézmények kategorizálásáról. A tudományegyetem kritériumának szabja meg egyebek mellett, hogy a hallgatói létszám meghaladja a 15 ezret, az intézményt legalább nyolc kar alkossa, melyekből legalább öt egyetemi kar legyen és ezek szervezett idegen nyelvű képzést is folytassanak, az oktatók legalább kétharmadának legyen tudományos fokozata, egyetemi tanárainak pedig legalább az egyharmada rendelkezzen az MTA doktora címmel.

Ezenkívül a kritériumok között szerepel, hogy az egyetem rendelkezzen legalább öt akkreditált doktori iskolával, ahol legalább 100 hallgató már fokozatot szerzett és az öt év átlagában legalább 150 hallgató szerzi meg a doktori fokozatot, az intézmény tartson fenn tudományos diákköröket, szakkollégiumot, illetve szakkönyvtárakat vagy összevont szakkönyvtárakat, működtessen tehetséggondozó programot, a tudományos adatbázisokhoz rendszeres, széleskörű hozzáférést biztosítson, kutatói rendszeres, nemzetközi szintű publikációs tevékenységet folytassanak, évente legalább 400 publikációt jelentessenek meg, s ezek legalább kétharmadát nemzetközi folyóiratokban.

A főiskolával kapcsolatban a koncepció megállapítja, hogy oktatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik, képzési programjai pedig a következők: négyéves, hagyományos főiskolai képzés, közvetlen munkavállalásra felkészítő gyakorlati alapképzés, felsőfokú szakképzés.

A munkaanyagban azt írták: a kormánynak a középosztály megerősítése a célja, s ennek elérésében fontos szerepet játszik a felsőoktatás átszervezése. Úgy fogalmaztak: "jogkövető kormányzati munka mellett csak a kora ősszel elfogadott törvény esetén hozhatók meg fontos strukturális változtatások a 2012 szeptemberében induló tanévtől, a törvényalkotás késlekedése esetén a változások kezdő dátuma 2013 szeptemberére tolódna ki".

A koncepció által említett Nemzeti Felsőoktatási Rendszerben (NFR) az állam dönt az állami felsőoktatási intézményrendszer méreteiről, kapacitásának szakmai, földrajzi eloszlásáról, intézmények megszüntetéséről, összevonásáról, új intézmények alapításáról. Ugyanígy dönt a költségvetésből finanszírozott képzések kereteiről és a kutatások támogatásáról, valamint a kizárólag önköltséges képzések arányairól, az önköltség mértékéről.

A magánegyetemek és magánfőiskolák fenntartásához, illetve működéséhez az állam a finanszírozás oldaláról csak különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben, szerződés alapján járulna hozzá.

A hallgatói mobilitás erősítése céljából a felsőoktatási rendszer támogatná a magyar hallgatók külföldi részidős tanulmányait, 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százalékának biztosítana 1-3 hónapos ösztöndíjas képzést.

A koncepció kitér arra: a következő három évben az érettségiző korosztályok 30 százalékát meghaladó mértékben kell meghatározni az államilag finanszírozott felvételi keretszámot annak érdekében, hogy a 30-34 évesek 30,3 százaléka rendelkezzen diplomával, s ezt az arányszámot 40 százalékra kell a későbbiekben emelni. A cél eléréséhez szükséges többletet az önköltséges hallgatók biztosítják.

A pedagógusképzés jelentősen változik az elképzelések szerint, ugyanis az általános iskolák és a szakiskolák számára 4 plusz 1 éves, a középiskolák számára 5 plusz 1 éves tanárképzés indulna 2012 szeptemberétől. Mindkettő mesterszintet képvisel, a rendszer pedig átjárható lesz a tervek szerint.

A dokumentumban leszögezik: a rektor a felsőoktatási intézmény egyszemélyes vezetője, "az állam által kinevezett magas szintű vezető, akinek kinevezéséhez az oktatásért felelős miniszter egyetértése szükséges". A felsőoktatási intézmények gazdasági igazgatóit, főigazgatóit a rektor és a nemzeti erőforrás miniszter véleményének kikérését követően a nemzeti fejlesztési miniszter, a kincstári felügyelőt a nemzetgazdasági miniszter nevezi ki.

"Az állam az eddig nem megfelelően működő ellenőrzések rendszeressé tételével is gyakorolja a tulajdonosi jogait. A felsőoktatási intézmények gazdálkodásának és működésének átláthatóságát egy egységes országos informatikai rendszer biztosíthatja, amelynek kiépítése uniós forrásokból megvalósítható. Az informatikai rendszer működéséhez történő adatszolgáltatás az intézmények számára kötelező érvényű, annak elmulasztása szankcionálható" - áll a felsőoktatási törvény koncepciójában.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága mindaddig, amíg az új felsőoktatási törvény koncepciójáról nem születik kormányzati döntés, nem kommentálja a különböző sajtóorgánumokban megjelenő, a végleges tervezet látszatát keltő anyagokat, áll a tárca közleményében.

A közoktatási, mind a felsőoktatási törvény koncepciójáról elmondható, hogy a rendszer megújításakor a minőség javítását, a versenyképes tudás megszerzésének biztosítását, a nemzet felemelkedését szolgálja.