Vadai ügyét 2087-ig titkosították

Magánszemélyként és az idézéssel ellentétben nem az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökeként hallgatták meg Vadai Ágnest, az MSZP országgyűlési képviselőjét csütörtökön tanúként a Budapesti Katonai Ügyészségen.

A szocialista politikus a meghallgatását követően újságíróknak azt is elmondta, hogy az ügyről nem beszélhet, mert azt 2087-ig titkosították, de hozzátette: az a jelenlegi ismeretei szerint nem kapcsolódik az úgynevezett kémügyhöz.

Az eljárással összefüggésben még annyit mondott: szégyellje magát az, aki a Budapesti Katonai Ügyészséget ilyen helyzetbe hozta.

"Én úgy gondolom, nincs is ügy, ahogy kémügy sincs" - fogalmazott Vadai Ágnes. Az úgynevezett kémüggyel összefüggésben elmondta: megkapta a belügyminiszter levelét, amelyben Pintér Sándor arról tájékoztatta, hogy nem áll a módjában a titkosítást feloldani, mert az ügyben a katonai ügyészség az illetékes. A szocialista politikus szerint ugyanakkor a katonai ügyészség néhány hete azt a választ adta, nem ő a titokgazda. Így a kör bezárult - mondta Vadai Ágnes.

A Fővárosi Bíróság (FB) Katonai Tanácsa csütörtökön három hónappal meghosszabbította Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójának előzetes letartóztatását. Ügyvédje, Molnár Lajos az MTI-nek nyilatkozva érthetetlennek nevezte a döntést, mivel ügyfelét bűnsegédként elkövetett kémkedéssel gyanúsítják. Ez pedig az ügyvéd szerint ugyanolyan "járulékos bűncselekmény", mint amivel Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány 2007 és 2009 közötti titokminiszterét és Laborc Sándort, az NBH 2007 és 2009 közötti főigazgatóját gyanúsítják, akikkel szemben a bíróság nem rendelt el kényszerintézkedést.
A volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Budapesti Katonai Ügyészség Szilvásy Györgyöt kémkedéssel, Laborc Sándort bűnpártolással gyanúsítja.

Vadai Ágnes véleménye szerint "néhány ember összeült és kitalálta, hogy legyen akár a nyárra valami izgalmas történet".  Jogi végzettségére utalva megjegyezte, nem hallott még olyan ügyről, ahol nem tudni, kik nyomoztak, kik az eljáró ügyészek és "ki a minősítője a minősítésnek". A politikus reményét fejezte ki, hogy az adatvédelmi biztos az eljárását a bíróságon is folytatni fogja, és legalább a kémügy kapcsán kiderül: ki minősített és milyen alapon.

Azzal az üggyel összefüggésben, amelyben csütörtökön tanúként hallgatták meg, azt mondta: ebben az esetben is "átvett minősítés van", így nem tudni, ki a minősítő. Hozzátette: az alapján, amit a meghallgatáson hallott, nemhogy nyolcvan évre, de egy napra sem tartja indokoltnak a minősítést, és az egész ügyet szégyenletesnek nevezte. A titkosítás okát - mint mondta - nem kérdezte meg, az őt meghallgató ügyészek pedig maguktól nem közölték.

Arra az újságírói felvetésre, hogy előzőleg Gulyás József volt SZDSZ-es országgyűlési képviselőt hallgatták meg és szerinte egy új ügyről van szó, Vadai Ágnes úgy fogalmazott: ezzel az üggyel így, ebben a formában, nem találkozott, ezért mondja azt, hogy nincs összefüggésben a kémüggyel.

A politikus az őt faggató újságíróknak azokra a kérdésekre, hogy országgyűlési képviselői minőségében válaszolt-e a kérdésekre, illetve személyekről kérdezték-e, csak annyit mondott többször is: feltettek kérdéseket és azokra válaszolt. Ugyancsak újságírói kérdésre azt mondta: ha tudná, se mondaná meg, ki a gyanúsított.

Vadai Ágnest megelőzően Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság volt SZDSZ-es tagja újságíróknak azt mondta, szerinte ugyanabban az ügyben idézték tanúként, mint a szocialista politikust, és határozottan kijelentette: nem a kémügyről van szó. Megerősítette, hogy tanúkihallgatása korábbi bizottsági tagságával összefüggő.