Burzsujszakértő lett a dizájnterminál vezetője

„Olyan helyet szeretnék a Design Terminálból, ahol mindig történik valami, ahová a szakma mindig bejöhet beszélgetni” – összegezte terveit az intézmény új kreatív igazgatója, jelezve: a Design Terminál (DT) körül egyelőre nem tisztul a köd. A hangzatos szavakból ugyanúgy nem derül ki sok, mint ahogy keveset tudni Ács Zoltán kinevezésének körülményeiről, és a váratlan sietséggel beiktatott új stábról. Csak alapos kutatómunkával deríthető ki, hogy a szeptember elsején kezdő Ács Zoltán a hazai formatervezés legfőbb intézményének többi tagjához hasonlóan nem szakmabeli, leszámítva a két projektmenedzsert.

Pedig a DT intézménye megérdemelné a békét az elmúlt nyolc év pszichothrillert idéző eseményei után.

Az előző részek tartalmából

A dizájnközpontot még 2004-ben hozta létre a kulturális minisztérium. Az intézmény megkapta az Erzsébet téri buszpályaudvar műemléképületét, ami bauhaus formái és központi elhelyezkedése miatt is alkalmas lett volna a dinamikus kezdéshez. Jól értesültek szerint éppen az értékes épület okozta a problémákat, mivel egyes szereplők annak felújításának ürügyén akartak kaszálni rajta, mások viszont a már elkészült épület saját- vagy pártcélú felhasználása miatt tartanák markukban a DT-t.

Az egy évre tervezett felújítás négy évig húzódott. 450 millió forint folyt el úgy, hogy az épület félkész állapotban maradt, és csak még egyszer ennyiből fejezték be végül. Szakmai programok ezután sem voltak, habár Pohárnok Mihály vezetésével a stáb igyekezett legalább más helyszínekre szervezett programokkal teljesíteni küldetését, így hozták létre a sikeres formatervezési díjat, majd indult el a dizájn hét.

2010-ben hűtlen kezelés miatt eljárás indult a kivitelező ellen, de a tíz évre titkosított, ám kiszivárgott jelentés szerint a lebonyolítót, a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot terheli a felelősség.

A kormányváltás után a Fidesz a és Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz csatolta a hányattatott sorsú DT-t, majd januárban a többi jelentős intézmény elfoglalásához hasonló módon ültette be embereit. Rendszergazdák érkeztek bejelentés nélkül, átírták a jelszavakat, a vezetéstől elvették a kulcsokat, és mindenkinek felmondtak.

Az év elején Englert Róbertet ültették az igazgatói székbe. Az egykori rendezvényszervezőnek addig semmilyen kapcsolata nem volt a témával: a Bakony-Balaton Média Kft. nevű céget vezette. A gazdasági igazgató pedig az építő- és ingatlanfejlesztő óriáscég, a KÉSZ egykori gazdasági igazgatója lett.

Szolid hírveréssel tették közzé az intézmény arculatát meghatározó kreatív igazgató pályázatát, amelynek eredményéről szintén nem volt hivatalos bejelentés. Szakmai pletykákból lehetett tudni, hogy a 27 éves blogger, a Figyelőnet újságírója kapta a pozíciót.

Menedzserek a dizájnerekért

„Menedzserszemléletet hozok a Design Terminálba” – emelte ki pályázatának lényegét Ács Zoltán, nagyjából hasonló szavakkal, amikkel korábban az új ügyvezető igazgató vázolta elképzeléseit.

A DT a magyar dizájn népszerűsítésén túl jogi- és üzletvezetési tanácsokat is adna a dizájnereknek.  „Gyakorlatias terveim vannak. Segítenénk a magyar dizájnereknek, hogy piacra léphessenek. Sok tehetséges magyar dizájner van, de sokan nem tudják, hogyan kell eladni, hogyan kell céget alapítani. Ebben szeretnénk segíteni. Szemináriumokat szerveznénk, és közel hoznánk a dizájnerekhez az új Széchenyi terv pályázatait."

Az utóbbi népszerűsítésével kapcsolatban kérdezve Ács hangsúlyozta: „Ez nem politikai pozíció. Soha nem volt kapcsolatom a kormánypárttal, ahogy más párttal sem."

A nem túl konkrét tervek, kiegészítve azzal hogy kiállításokat is szerveznének, olyannyira elnyerték a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékeseinek tetszését, hogy Ács esetében eltekintettek a pályázat azon kitételétől, hogy a tisztség elnyeréséhez hároméves vezetői tapasztalat szükséges.

A 27 éves Ács ugyanis semmilyen vezetői tapasztalattal nem rendelkezik. Külsősként jegyzett cikkeket a Figyelőnél, dolgozik a lap netes kiadásában, és szerzője a Burzsuj blognak, amely a formatervezés egyik szeletével, a luxustermékekkel foglalkozik. Ács Zoltán elmondta, hogy szakmai múltja a blogolás mellett a divatvilág gazdasági kérdéseivel foglalkozó cikkeihez köthető. Korábban pedig műsorvezetőként már szerepelt a Design Terminál egy rendezvényén, az ügyvezető igazgató oldalán.

Dizájnerek helyett termékekkel kell foglalkozni

A formatervező szakma néhány szereplője szerint az új koncepció túlhaladott, mivel a dizájnt díszítgetésnek fogja fel, nem olyan lényegi kérdésnek, amely a termék működésével kapcsolatos.

Az egyes magyar dizájnerek támogatása ugyanis azt jelenti, hogy a DT kis műhelyekkel, jellemzően divattervezőkkel, ékszertervezőkkel foglalkozna. A dizájnnak van ugyanakkor olyan vonatkozása, amely egész ágazatokat hozhat lendületbe, és szélesebb körben hat, mint néhány belvárosi butik és közönsége.

„Ez az Apple-recept, hogy a termék egészét érintő, a használatot alapul vevő tervezéssel a termék kiemelkedik a többi hasonló közül. Ezzel a módszerrel lett Dél-Korea is az egyik ázsiai másológazdaságból egyedi, és értékes márkákat előállító ország” – mutatott rá a dizájn általános érvényű megközelítésére egy megkérdezett szakértő.