Bővülhet az elismert egyházak listája
- MTI/Index
Az új egyházi törvény nem korlátozza a vallásszabadságot, csak a vallási közösségeknek az adójogállását és állami támogatását szabályozza, a benne elismert egyházak 14-es listája pedig bővülni fog – jelentette ki kedden Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára azon a Washington-Budapest telekonferencián, amelyet a John Hopkins Egyetem szervezésében tartottak a magyar egyháztörvényről.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a korábban bejegyzett mintegy háromszáz egyház fele nem folytatott vallási tevékenységet, többet közülük nem is lehetett elérni a bejegyzett címén. Rétvári Bence több európai uniós ország egyházügyi szabályozását ismertette annak bizonyítására, hogy a magyar gyakorlat nem számít restriktívnek, sem privilegizálónak. Elmondta, hogy a legutóbbi magyar népszámlálás során a lakosság magát hívőnek valló részének 98,9 százaléka a 14 elismert egyházhoz tartozik.
Rámutatott, hogy mind az érvényben lévő alkotmány, mind pedig a jövőre életbe lépő alaptörvény elválasztja egymástól az állam és az egyház tevékenységét.
A fórumon Paula Shriefer, a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet érdekképviseleti igazgatója hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a törvény privilegizálja az elismert egyházakat a többi vallási közösséggel szemben, valamint sok feltételhez kötött, átpolitizált parlamenti regisztrációs folyamatot ír elő, ezért sürgette a jogszabály visszavonását vagy módosítását.
Az igazgatónő megemlítette, hogy az amerikai modellben az állam – az adómentesség kivételével – egyáltalán nem nyújt szubvenciót az egyházak tevékenységéhez. Paula Shriefer elismerte, hogy a magyar egyháztörvény nem korlátozza a szabad vallásgyakorlást és nem üldözi azokat a közösségeket, amelyek nem kapták meg az egyházi státuszt, de úgy vélekedett, hogy Magyarország az európai normáknak ellentmondó jogszabállyal alacsonyra helyezte a mércét.
Gonda László református lelkész, teológus, a külügyminisztérium szakértője egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy civil egyesületek is folytathatnak vallási tevékenységet, és hogy belső szóhasználatukban és liturgiájukban a hivatalos egyházként el nem ismert vallási közösségek is nevezhetik magukat egyháznak. Mi több, ők is kaphatnak állami támogatást a közhasznúnak ítélt tevékenységükhöz. Az új egyházi törvény megalkotását azzal indokolta, hogy a korábbi jogszabállyal vissza lehetett élni, s hogy számos, korábban bejegyzett egyház kihasználta a jogszabály betűjét annak szellemével szemben.
Az egyházügyi törvény elfogadásakor a koalíciót számos kritika érte, amiért – szakítva a laikus állam jogállami eszményével – saját preferenciái alapján különbséget tett az egyházak között, és egyes felekezeteket nem ismer el egyházként.
