Orbán: Le fogjuk győzni ezt a válságot is

Szokás szerint délután egykor, ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik a parlament őszi ülésszaka. Orbán a devizahitelesek megmentésére kitalált csomagját ismerteti, amiről számításaink szerint este hét körül már dönthet is a parlament, amennyiben a képviselők 4/5-e hozzájárul az eltéréshez a házszabálytól. Erre van esély, hiszen a jobbik régóta követeli a helyzet megoldását, ráadásul a Fidesz-frakció pénteken bejelentett terveihez hasonló, a költségeket a bankokra terhelő javaslatai voltak. Orbán szólhat még arról az eröltetett törvényhozási menetről is, ami a parlamentre vár ősszel és télen: december 31-ig harmincnál is több sarkalatos törvényt kell elfogadni, és beterjesztették az igazságügyi, az oktatási, az egészségügyi, a választási és az önkormányzati rendszer reformját is. Ráadásul a jövő évi, kemény megszorításokat tartogató költségvetés elfogadása is kemény menet lehet, bár a kormány egyelőre biztosan számíthat a kormánypárti frakciók kétharmados támogatására.

Hosszú hónapok hallgatását megtörve újra interpellációt nyújtott be – ezúttal a nemzetgazdasági miniszternek – a szocialista Gúr Nándor, akinek a felszólalása nélkül nem telhetett el hét az új parlament első pár hónapjában. Gúr ezúttal kóklerségnek minősíti az új Munka törvénykönyvet, és az érdekli, hogy kit terhel a felelősség. Őt a jobbikos Z. Kárpát Dániel követi, aki kicsit ütemet tévesztve azt kérdezi, van-e bátorsága a kormánynak a devizahitelesek mellé állni. Őt a fideszes Kocsis Máté öninterpellációja követi a tűzoltók túlóradíjának kifizetéséről.

Az öninterpelláció után az elempés Kaufer Virág javasol nyomor helyett zöld fordulatot, ami, ebben az összefüggésben egyértelműen kecsegtetőbb lehetőség. A szocialista Simon Gábor interpellációjában Lázár János híressé vált mondatát idézi arról, hogy mennyit is ér az, akinek nincs semmije, a témát párttársa, Tóth Csaba viszi tovább "se munka, se támogatás" című felszólalásával. A sort egy vagy két jobbikos zárja, attól függően, hogy hét vagy nyolc interpellációra jut idő. Farkas Gergely a hülyeségeket beszélő, Farkas interpretációjában "több millió magyar embert megsértő" Kertész Ákos Kossuth-díjának megvonását követeli majd, Korondi Miklós meg attól retteg, hogy a kormány meg kívánja vonni a vasutas nyugdíjasok "utolsó kedvezményét is", bármi legyen is az.

Négy szakszervezeti konföderáció, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma tiltakozik ma délelőttől a munkavállalókat sújtó intézkedések, az egykulcsos szja bevezetése és a munkatörvénykönyv tervezett változtatása ellen az Országház előtt. A tervek szerint a demonstráció fél 12-től fél 2-ig tart, amelyen a konföderációk vezetőinek beszéde után élőlánccal veszik körbe a Parlamentet, majd petíciót adnak át a parlamenti pártok frakcióvezetőinek. Az Index helyszínen lévő tudósítójának beszámolója szerint a demonstráció kezdete előtt negyed órával néhány százan gyülekeztek, a hangulat békés.

Fotó: Huszti István

A szakszervezeti tüntetésen egy piros MSZP-pólót viselő férfi narancsokat taposott szét a betonon, mire a szervezők megkérték, hogy ezt ne csinálja, mivel a rendezvény nem erről szól. Közben elkezdődtek a beszédek, helyszíni tudósítónk jelentése szerint nagyjából már ezren lehetnek a Parlament előtt.

A szakszervezeti tübtetésen Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke beszédében azt mondta, sokan felróják neki, annak ellenére, hogy már egy éve tiltakoznak, nem sok eredménye van. A mostani parlamenti ülésszakban fognak megszületni azok a döntések, amik eredményeképpen sokkal rosszabb lehet a helyzet. Viszont most még van lehetőség visszafordulni, ezért van szükség erre a tiltakozásra.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalása után – amelyre időtartamától függően 5 vagy 8 percben reagálhatnak a frakcióvezetők – a rendes napirend előtti felszólalásokkal folytatódik az ülés. Elsőként Vona Gábor ad "jelentést a gyarmatról", majd az elempés Vágó Gábor parafrazeálja a híres mondást, ezúttal Matolcsynak kell mennie. A szocialista Mesterházy Attila arról beszél, hogy tévúton jár a kormány, utána mindannyiunk meglepetésére a kereszténydemokrata Lukács Tamás teszi fel a kérdést, hogy "meddig tűrünk". A sort Rogán Antal zárja, a Fidesz fregoliembere Magyarország aktuális gazdaságpolitikai kérdéseiről nyilvánul meg.

A demonstráción felolvasták azoknak az angol munkásoknak az üzeneteit, akik még Margaret Thatcher intézkedései elleni is tiltakoztak a 80-as években. Szerintük Thacher intézkedései a szemétdombra kerültek. Orbán Viktor most pedig a történelem szemeteskukájában turkál. Ezért az angol munkások kiállnak a magyar tüntető mellett.

A szakszervezetek vezetőiből álló delegáció – köztük Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke és Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke – most megy átadni a petíciót a parlamenti pártok frakcióvezetőinek. Eközben a Parlament előtt a tüntetők gyűrűt alkotnak, szórványos dudálás hallatszik, de nincsenek sokan.

Minden frakció átvette a petíciókat, a Fideszt és a KDNP-t kifütyülték. Az LMP frakcióvezetőjét Schiffer Jánosnak mutatták be, cserébe őt nem fütyülték ki.

Az Indexvideó tudósítói Tamás Gáspár Miklóst látták a tüntetők között. Rajta kívül Molnár F. Árpád van jelen a kultuszfigurák közül.

Bár előzetesünkben azt jósoltuk, már hétfőn dönthetnek a Fidesz-frakció pénteki ötletéről, a devizahitelek rögzített árfolyamon történő, egyösszegű megváltásáról, az előterjesztést még nem nyújtottak be. A további javaslatokról Orbán miniszterelnök napirend előtt számol be. Ugyanakkor döntenek ma a 2014-ig élő árfolyamkorlátról szóló törvény módosításáról. A már korábban benyújtott javaslat szerint többen kérhetik majd a rögzítést, a lehetőséget kiterjesztik a fészekrakókra és a rövidebb hátralévő futamidejű szerződésekre is.

Mesterházy Attila szocialista pártelnök arra gyanakszik, hogy Lázár János pénteki, a devizahitelek egyösszegű megváltását beharangozó bejelentése előtt bennfentes kereskedelem zajlott a Budapesti Értéktőzsdén. Ezt ő maga jelentette be hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján, ahol kezdeményezte azt is, hogy a PSZÁF vizsgálja ki, nem shortolták valakik az OTP-részvényeiket a bejelentés előtt. Azt is bejelentette, az MSZP képviselői egyöntetűen nemmel fognak szavazni Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felmentésére, mert az eljárást "aljas koncepciós pernek" tartják. Bár Gyurcsány maga is mentelmi jogának megvonását kérte, a szocialista frakció nem szavazatával kíván véleményt nyilvánítani.

A részt vevő szakszervezetek felsorolásával véget ért a tüntetés. A hangszórókból Zorán szól, miközben békésen elsétálnak az emberek a parlament elől.

A köztársasági elnök és a miniszterelnök sugdolóztak is a kezdés előtt, lehet, hogy Schmittnek újabb ötlete támadt?

Az őszi ülésszak kezdetén a nyáron elhunyt egykori kisgazda képviselőre, miniszterre, Gerbovits Jenőre emlékeztek egyperces néma felállással.

Máris Orbán Viktornál a szó, aki szerint a parlament nehéz időszakban kezdi a munkáját, tekintettel a nemzetközi gazdasági válságra. "Szeretném minden magyar ember tudomására hozni, hogy a kormány és személy szerint én is tudatában vagyunk a nehézségeknek" – mondta, majd "az eruóválság újabb támadásáról", az emelkedő törlesztőrészletekről beszélt, és arról, hogy mindenki veszélyben érzi a megélhetését. "Azt üzenem minden magyar embernek, hogy senki se veszítse el a reményt, mert le fogjuk győzni ezt a válságot is" mondta. Szerinte a kormány időben változtatott, és két lépésben csökkentette az államadósságot.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Orbán szerint a cél továbbra is az, hogy a munkából meg lehessen élni. "Magyarországnak ma olyan kormánya, és remélem, olyan parlamentje van, amely kiáll a magyar emberekért" – mondta Orbán. Szerinte az senkinek se fog sikerülni, hogy "a magyar emberek kárán gazdagodjon", ezekkel bajuszt fog akasztani a kormány. Azt üzeni "a magyar embereknek", hogy "nem vagytok egyedül".

Az euró válságát Orbán szerint az okozza: "spekulánscsoportok érdekében áll, hogy ezeket az országokat adósságban tartsa". Magyarország számára az újra fellángoló válság nemcsak veszélyeket, de lehetőségeket is jelent, hála az államadósság csökkentésének. Orbán előbb a veszélyeket sorolja, ezek elsősorban a devizahiteleseket fenyegetik, akik olyan helyzetbe kerültek, "amire nem lehetett felkészülni". Veszély fenyegeti továbbá a munkahelyeket és a vállalkozásokat. Tartani lehet az árak, elsősorban az energiaárak ugrásszerű növekvésétől. "Negyedszer, ilyenkor fokozottan kell tartani az uzsorásoktól", mondta, utolsó veszélyként pedig a spekulánsokat jelölte meg, akik a forint esésére játszhatnak.

A lehetőségek közül elsőként azt emelte ki, hogy gyorsíthatunk a megújulás folyamatán, mert válságban könnyebben dönthetünk le tabukat, "merészebben állhatunk elő új megoldásokkal". A második lehetőséget a világban zajló nagy átrendeződés jelenti, amely lehetőséget teremt új szövetségek kötésére. Harmadszor lehetőség van a nemzeti gazdaság megteremtésére, a magyar vállalkozások helyzetbe hozására. Negyedszer, sokkal nagyobb egyetértés lehet az adóság lefaragásában. Lehetőségből is öt van, az utolsó az összefogás, amelyben szerinte a magyarok már példát mutattak, most meg "új, nemzeti szolidaritási rendszert teremtünk".

"Az emberek okkal és joggal várják a kormánytól, hogy terjesszen elő formabontó megoldásokat", jelentette ki Orbán, aki szerint az emberek választott képviselőiktől várják, hogy megvédjék őket. A Fidesz és a KDNP több javaslatot is tett, ezt a kormány "országvédelmi tervvé" egészítette ki és foglalta össze. Ennek hat fejezete van. Az első az uzsora elleni fellépés, ami Magyarország területén "a hétköznapi élet része". Ez ellen "a rendőri munka és a büntetőjog minden eszközét felhasználva zérótoleranciát" hirdetett. "Azt javaslom, hogy Magyarországon 30 százalékos THM felett ne lehessen hitelt adni". Javasolta továbbá a pénzbeli segély csökkentését, a természetbeni segély növelését.

Másodikként a rezsiköltségek maximálását javasolta. Orbán itt megint arról beszél, hogy a közérdekkel szemben a magánérdekek érvényesülnek, ezért közponit ármegállapítást javasolt a szemét- a víz- és a csatornadíjra is. Harmadik javaslata a stabilitási törvény, a kétharmados törvény rögzíti a nyugdíjrendszer, az egészségbiztosítás, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működését.

Negyedik területként az otthonvédelmet jelölte meg a miniszterelnök. Itt először is az eddigi lépéseket ismertette az árverési moratóriumtól a rögzített árfolyamú törlesztőrészletekig. A harmadik lépés lehet a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés, amit a Fidesz és a KDNP frakciója javasolt múlt pénteken. A kormány megvizsgálta a lehetőséget, vizsgálatuk szerint "valójában teher- és kockázatmegosztásról van szó". Megvizsgálták, nem ingatja-e meg a javaslat a pénzügyi rendszert, arra jutottak, hogy a külföldi bankok mögött ott vannak anyabankjaik, "az OTP meg az FHB mögött pedig ott van a magyar állam, effelől ne legyen kétség". Arra jutottak, hogy a külföldi bankok amúgy is vonják ki a profitjukat és csökkentik a magyarországi hitelezést. Arra is jutottak, hogy olyan törvényt hoznak, amilyet csak akarnak, bár ez külföldi támadásokat eredményezhet, de azokra majd megfelelően reagálnak. Összességében megvalósíthatónak tartják a kezdeményezést, de erről az országgyűlésnek kell döntenie, ahol a kezdeményező frakcióknak kétharmados többségük van.

Azt is jogszabályban mondják ki, hogy a forintban felmerülő költségeket csak forintban terhelhetik az ügyfelekre. Javasolják továbbá a devizahitelek átlátható, referenciahozamhoz kötött kamatszámítását. Javasolják egy pozitív adóslista létrehozását is. Nem teljesen világos, hogy új pontként, vagy még mindig az előző részeként, de a kormány javasolja, hogy az elengedett tartozás után a hiteleseknek ne kelljen jövedelemadót fizetniük.

Orbán Viktor szerint azokban az országokban, ahol lebegtetik az árfolyamot, a világon mindenhol korlátozták a devizahitelezést. A kivétel Magyarország volt. Példaként Romániát, Ausztriát és Lengyelországot hozta fel. Magyarországon ezzel szemben "belelovallták, belecsalták az embereket a devizahitelezésbe", ezért ki kell vizsgálni, milyen érdekeket szolgált a védelmi intézkedések elmaradása.