Mindent lehet, ha minden szétesik

Orbán Viktor hétfői bejelentései közül a Demokrácia és Dilemma Intézet számára két, egymással szorosan összefüggő motívum volt a legizgalmasabb: a háborús retorika erősödése és a tabudöntögető, „nem ortodox”, „régi koordinátarendszereket felülíró” megoldások előtérbe helyezése.

Több mint egy éve nevezte intézetünk a második Orbán-kormányt „Maradona kormányának”, utalva egyszerre a kezezéssel szerzett híres argentin gólra, és a kinevezésekkor a szabályokat nagyon rugalmasan kezelő kormányra. Később, a kormány beiktatásának első évfordulóján a szabályok felrúgása miatt már forradalmi terrorról írtunk: „az a hozzáállás, hogy ha a legrövidebb út az egyenes, akkor kivételesen le lehet bontani a kerítést, az a forradalmi terror logikája. Akkor is, ha az áldozatok paragrafusok vagy dúsgazdag óriáscégek.” Ugyanitt írtuk ezeket is:  "Miközben Orbán lett az általa is sokáig polgárinak nevezett oldal egyértelmű vezetője, valójában a mai napig rajong a polgárpukkasztásért.” Ezen a vonalon halad tovább a kormány. Most így fogalmazott Orbán kormánya gazdaságpolitikájáról: attól még nem lehetetlen valami, hogy a tankönyvek még nem írták meg.

Abból a felismerésből indulnak ki, hogy új világrend épül, és ahol minden szétesik, ott lehet teljesen új rendszerben gondolkodni. A visszamenő adókról szóló tavalyi döntések is ilyenek voltak, és ilyen idén ősszel a fix árfolyamon kötelező adósságmegváltás is.

Hazafias köntös

A „formabontó” – ahogy Orbán hétfőn fogalmazott – megoldás erős nemzeti retorikát is kapott. „Kiállni bármivel szemben a magyar érdekekért” – mondta most a miniszterelnök. És ezzel függ össze az alig burkolt fenyegetés is, amikor Orbán arról beszélt, hogy mi lesz akkor, ha nemzetközi bíróságok vagy szervezetek elítélik Magyarországot, a már megkötött jelzálogszerződések parlamenti átírásáért: „Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni”. Felvezetésében Orbán arra figyelmeztetett, hogy „a magyarokkal nem érdemes tengelyt akasztani”.

A következő hetekben bevezetendő adóemelések és egyéb spórolások kommunikációs alapja is a függetlenségi törekvésekről szóló, nemzeti retorika lett: Magyarország függetlenségének záloga az adósság csökkentése, és elrettentő példának ott van Görögország, ahol most külföldiek diktálják a privatizációt.

Más a hibás

A formabontó megoldás a hétfői miniszterelnöki előadás szerint külső kényszer, a veszély az euró válságából fakad, és mi csak annyira tehetünk róla, amennyiben a korábbi kormányok eladósították az országot. Annak ellenére, hogy többen is a kormány gazdaságpolitikájának kudarcaként értékelték a várttól elmaradó GDP-adatokat, Orbán magabiztosságot sugárzott. Nem visszavonulót hirdetett, hanem éppen azt szűrte le, hogy még gyorsabb sebességre kell kapcsolni, és továbbra is bátran kell alkalmazni a formabontó megoldásokat.

A konfliktusos intézkedések melletti elkötelezettséget a háborús retorika külön kiemeli. Az „országvédelmi terv” szóösszetételnek kifejezetten militarista hangzása van, és jól illik a tavasszal bevezetett „adósság elleni háború” szlogenhez.

Az uzsorások, spekulánsok ellen hirdetett harcról szóló részek is ehhez a hangulatkeltéshez kellhettek. Orbán ügyesen összemosta a falvakban működő kamatos pénzt szedő maffiózókat, és az egyébként legálisan, nagy kamatra gyorsan folyósított kölcsönt hirdető pénzintézeteket, amikor bejelentette, hogy harminc százaléknál magasabb THM-re senki sem adhat majd kölcsön.

Még nem te fizetsz

Mindenképpen fontos kommunikációs fogás volt, hogy a tavalyi akciótervek bejelentéséhez hasonlóan most is azzal kezdje Orbán, ami első körben a bankoknak fáj. A szintén ma benyújtott adóemelési programról például most nem ejtett szót, sem pedig az egyéb, idénre tervezett nagy reformokról. Holott a választási törvénytől az önkormányzatiig, a bíróságitól a közoktatásiig számos nagy reformra készül a kormány.

Trikolórral átfont baseballütővel

Az Orbán-kormány nehéz helyzetben van. Úgy kell lelkesítenie a lakosságot, hogy Magyarországon vagy negyven éve rendszeresen azt ismétlik a politikusok, hogy most nehéz a helyzet, begyűrűznek dolgok, de egy kicsit még ki kell bírni.

Kommunikációs szempontból a hazafias-háborús retorikát választotta a kormány, ami valóban új hang gazdasági problémák idején. Eszközökben pedig a szokatlan, nem tankönyvi megoldás mellett tették le a garast. "Ha nincs jó megoldás, akkor szét kell verni a kereteket" logikával folytatódik az előremenekülés.