A napirend módosítása után végül három törvényjavaslatról is dönthet ma a parlament, és még a devizahitelezés kialakulásának felelősét is bizottság kutathatja. Az eredeti napirend szerint döntenek a katasztrófatörvényről, a házszabálytól eltérve már ma végszavazást tartanak az áfatörvény módosításáról. A devizahitelek végtörlesztéséről szóló javaslat várhatóan parázs vitáját az előző két javaslat tárgyalása között folytatják le, becslésünk szerint fél hat tájékán.

Kriziskezelésre készül a kormány az egészségügyben, például kiírtak egy negyvenmilliós pályázatot is szakápolóknak, és módosítják az egészségügyi dolgozók továbbképzésének szabályozását, például az elméleti továbbképzésük térítésmentessé válik. Védenék az egészségügyi dolgozókat az ún. burn out szindróma, azaz a kiégés ellen is. Azt, hogy hogyan lesz több ápoló, nem tudtuk meg. Egyed nem is tudta elfogadni a választ, a parlament viszont igen.

Ezt kérdezi a jobbikos Egyed Zsolt a nemzetierőforrás-minisztertől. Szerinte az egészségügyi átalakítások "új megvilágításba helyezték az emberi erőforrás kezelését", amennyiben kiderült, hogy az ápolók támogatásra szorulnak. A felszólalás lényege, hogy szakápolóból nagy a hiány az egészségügyben, a meglévő állomány pedig rohamosan öregszik, most 47 év az átlagéletkor.

Cséfalvay válaszában a keynesianus Paul Krugmant idézte, aki szerint a gazdaságösztönzés lenne a megoldás, például ha elterjedne, hogy földönkívüliek támadása fenyeget és elkezdenénk ez ellen védekezni, akkor nőne a termelés és az infláció, és másfél év alatt ki lehetne nőni a válságot. Cséfalvay szerint ez hülyeség, jobb a gazdaság szabad versenyére építeni, szemben a szocialisták erős államot építő törekvéseivel.  Szerinte a kormány jobbról előzi Európát, munkán alapuló gazdaságot épít, növelve a gazdasági szabadságot. Boldvai nem fogadta el a választ, mert a szavak helyett a tetteknek hinne. A parlament természetesen elfogadta a választ.

Tankönyvszerű vagy nem ortodox a gazdaságpolitika, tette fel az ismeretelméleti kérdést Boldvai László. A szocialista képviselő nem tudja a választ, bár szerinte a közgazdászok többsége nem tudja hová tenni a kormány gazdaságpolitikáját, ami szerinte így nem konvencionális, ami nyilvánvalóan nem ortodox, de ezt már mi tesszük hozzá. A lényeg, hogy Boldvai szerint a kormány gazdaságpolitikájának eredménye alacsonyabb növekedés, romló országkockázat, és ha ezt jelenti a nem ortodox gazdaságpolitika, akkor azt minél hamarabb abba kéne hagyni. Zárásként Matolcsy távozását feszegette.

Cséfalvay gazdasági államtitkár Kováccsal szemben úgy látja, hogy a kormány jól sáfárkodott az idejével, mert csökkent az államadósság, és a költségvetési hiány is három százalék alatt van, ráadásul bővült a foglalkoztatás is. "Azt kérdezi, hol a jólét. Azt tudom mondani, hogy rossz a kérdés" - mondta rafináltan. Szerinte ugyanis a kérdés az, hogy a kormány mit tett azért, hogy az emberek maguknak tudjanak jólétet teremteni. És mi mást tett volna, hát csökkentette a személyi jövedelemadót, a közeljövőben meg rugalmasabbá teszi a foglalkoztatást, hogy könnyebb legyen a belépés a munkaerőpiacra. Szerinte az is hülyeség, hogy a kormány nem ura a gazdasági folyamatoknak, mivel a kormány nem is lehet ura a gazdasági folyamatoknak, mert azt a gazdasági szereplők önálló szabad döntései határozzák meg. "Arra kérem, ne terhelje a kormányt ilyen marxista, osztályharcos kérdésekkel" - zárta felszólalását. Kovács nem fogadta el a választ, lopott pénzezet. A parlament elfogadta.

A rövid közjáték után a szocialista Kovács Tibor kéri számon a kormányon a kampányban igért 4-6, illetve a költségvetésben igért 3 százalékos gazdasági növekedést és a jólétet. Azt is mondta, hogy a kormány valójában okozója az ország lakosságát sújtó válságjelenségeknek és megszorításoknak. Még válaszolt is a kérdésére, hogy hol van az igért növekedés és jólét. Sehol. A kormány távozását követelte.

A rövid szünet után elég képviselőt sikerül a terembe terelni ahhoz, hogy meglegyen a határozatképesség. A kormánytöbbség elfogadta az államtitkári választ.

A fidesz padsorai kiürültek, épp csak annyi képviselő maradt, hogy biztosan megszavazhassák az interpellációkra adott válaszokat. Ezt kihasználva a szocialisták szándékosan nem nyomtak gombot a legutóbbi szavazáskor, így a ház határozatképtelenné vált. A kormánypártok most kénytelenek lesznek elég képviselőt a terembe terelni a határozatképesség biztosításához.

Jobbikos forrásaink szerint Vona Gábor fogalmazott rosszul sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, nem támogatják a házszabálytól való eltérést a végtörlesztésekről szóló javaslat esetén. Valójában csak a javaslatot nem támogatják, mondták. Hogy ennek mi az értelme? Forrásaink szerint ugyan a Fidesz javaslata rossz, és csak a gazdagokon segít, de a Jobbik nem akar akadálya lenni annak, hogy legalább azok kedvező árfolyamon fizethessék vissza devizahitelóüket, akik ezt megtehetik.

A kormány nevében válaszoló államtitkár elismerte, hogy a Leader program túlbürokratizált, de szerinte van még lehetőség rá, hogy visszanyerje valós szerepét a helyi közösségek szervezésében. Szerinte a program felülvizsgálata is már ezt a célt szolgálta. Szabó nem fogadta el a választ, mert szerinte a cél nem valósult meg. A parlament nem tudott dönteni, mert nem volt határozatképes. Öt perc szünet.

"Abban talán egyetértünk, hogy a Leader programnak nagy szerepe lett volna a falusi közösségek újjáélesztésében" - kezdte felszólalását Szabó Rebeka, aki szerint a valóságban a Leader program szimpla kifizetőhely lett, ráadásul nem helyben, hanem központosítva születtek a döntések. Ráadásul a támogatott projektek szinte semmilyen hatást nem gyakoroltak környezetükre, szimpla közpénzpocséklás folyt. A kormány ugyan a program átalakítását ígérte, de ez nem történt meg, mondta. Szabó szerint a program szakszerűtlenségei miatt elképzelhető, hogy vissza kell fizetni az uniós támogatásokat.

Milyen programot dolgoz ki a Nemzeti Együttműködés Kormánya Magyarország parlagfű-mentesítése érdekében, kérdezi így a parlagfűszezon végéhez közeledve Zsiga Marcell fideszes képviselő a vidékfejlesztési minisztertől, felhíva a figyelmet arra, hogy a jelenlegi védekezés nagyjából teljes egészében hatástalan.

A kormány szerint mindez kiemelt társadalmi összefogást igénylő feladat, amire munkacsoportot alakítottak, ami stratégiát alakított ki, ami "elfogadásra került". Ennek lényege, hogy iskolákban formálják majd a tudatott parlagfű és allergia témakörben, és felhívásokat tesznek közzé a mentesítés érdekében. De fognak közmunkásokat is alkalmazni a parlagfű irtására. A kormány magabiztosságára jellemző, hogy regionálisan is vezető szerepet kíván játszani a parlagfű elleni védekezésben, pedig a régióban Magyarországon a legmagasabb a parlagfűszennyezés mértéke. Zsiga Marcellt kielégítette a válasz.

A kormány nevében Czomba Sándor válaszolt, első körben azt, hogy a munkahelyek száma nem csökken, hanem nő. Másrészt azt, hogy nem a közmunka javítja a statisztikát, hiszen adott napon idén sem foglalkoztatnak több embert közmunkában, mint tavaly. Egyszerűsített foglalkoztatásban viszont több mint kétszer annyian dolgoztak idén a mezőgazdaságban, mint tavaly. A munka törvénykönyve pedig szerinte eddig nem segített változtatni azon, hogy 3,4-4 millió a foglalkoztatottak száma az országban. A tervezet amúgy alakul, folyamatosak az egyeztetések a munkaadói és a munkavállalói oldallal, mondta. Bertha nem tudta elfogadni a választ, a parlament igen.

A jobbikos Bertha Szilviát az érdekli, hogy mivel javítaná a kormány a munkaadók versenyképességét, mert eddig szerinte semmivel. "A közmunkarendszerük alkalmas arra, hogy a munkanélküliségi adatokat javítsa", de a versenyszférában csökken a foglalkoztatottság. A kormány közmunkaterveit "rendszerszinten rabszolgamunkának" nevezte, ami meglepő, tekintve, hogy a Jobbik önkormányzati szinten lelkes híve a közmunkának. Aztán váratlan fordulattal az új munka törvénykönyvét kezdte bírálni, amely amúgy munkaadói szempontból egyszerűsíti a foglalkoztatást. Bertha szerint viszont a javaslattal átestek a ló túloldalára.

Első interpellálóként Burány Sándor érdeklődött, hogy véget ért-e már a gazdasági szabadságharc, a harc a külföldi befektetőkkel. Válaszában Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a kormány a szocialisták örökségével harcol, a tét pedig az, hogy az ország visszaszerezhesse a döntési szabadságát. Szerinte az alapvető probléma a szocialisták gazdaságpolitikája volt, mert magas költségvetési hiányt generált, ezáltal az állam elszívta a forintforrásokat az állampolgárok elől, akik így kénytelenek voltak devizahiteleket felvenni. Ez volt az eredendő bűn, mondta. Burány kérdésére, hogy a gravitáció ellen is folytatnak-e szabadságharcot, azt felelte, hogy a gazdaság nem olyan, mint a fizika, hogy előre kiszámítható legyen, hiába próbálkoztak anno a szocialisták a tervgazdasággal - azaz a gravitáció törvénye a gazdaságra nem igaz. Burány azzal vágott vissza, hogy a kormány "lopott pénzből csökkenti az államadósságot".  Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Bár Vona Gábor sajtótájékoztatóján azt mondta, nem támogatják a Fidesz végtörlesztésre vonatkozó javaslatát, ezért nem szavazzák meg a házszabálytól való eltérést, a frakció csaknem egyhangúlag támogatta a kormánypárti előterjesztést, ami így meg is kapta a szükséges 4/5-ös támogatást.

Bár a javaslatot hivatalosan a Jobbik, az LMP és az MSZP is ellenezte, az mégis megkapta a képviselők 82 százalékának a támogatását, ami több, mint a szükséges 4/5-öd, így már ma szavazhatnak is mind a végtörlesztésről, mind a devizahitel-helyzet kialakulásának vizsgálatáról.

A jobbikosból függetlenné vált Pősze Lajos is hozzászólt a vitához, hogy védelmébe vehesse a kormányt és bírálhassa volt párttársait.