A Mol-vezér állítja, nem volt kapcsolata az Emfesszel
További Belföld cikkek
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
- Egy sérült vízcső miatt péntektől egy szakaszon nem jár a 4-es, 6-os villamos
A Mol Nyrt. csütörtökön juttatta el az MTI-hez közleményét, amelyben azt írja: az elmúlt hetekben - elsősorban a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokban foglaltakra építve - a magyar médiában olyan írások jelentek meg, amelyek Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját a gázkereskedési engedélyét azóta elvesztett Emfesszel hozták kapcsolatba.
A cég leszögezi: sem az amerikai diplomáciai dokumentum, sem az írások nem szolgálnak konkrétumokkal, amelyekkel alátámasztanák az állításaikat.
Hernádi Zsolt és az Emfesz tulajdonosai között az írásokban említett kapcsolat soha nem létezett, az állításokat az elnök-vezérigazgató határozottan visszautasítja és cáfolja - húzza alá a közlemény, amely kiemeli azt is, hogy minden kísérlet ilyen és hasonló összefüggések sugallására sérti a Mol elnök-vezérigazgatójának becsületét és jó hírét.
A WikiLeaks által nevén nevezett E.On-szakértő időközben nyilatkozatot tett, amelyben cáfolja, hogy olyan véleményt fogalmazott volna meg, mint amilyet a diplomáciai táviratban neki tulajdonítanak, illetve magát az informális beszélgetés tényét is tagadja - olvasható a Mol közleményében.
Az origo.hu internetes hírportál szeptember 7-én, a WikiLeaks-táviratokat feldolgozva írt arról, hogy "rendkívüli módon izgatta az amerikai diplomatákat a rejtélyes magyarországi gázcég, az Emfesz tulajdonosi háttere, és az általuk idézett források Csányi Sándort, az OTP Bank és Hernádi Zsoltot, a Mol vezetőjét sejtették a vállalat mögött".
A cikk szerint az Emfesz tulajdonosi köre sohasem volt átlátható, ezzel több WikiLeaks-távirat is foglalkozik. A kiszivárgott táviratok egyikéből az derül ki, hogy egy, a magyar és régiós energiaszektort ismerő szakértő és más meg nem nevezett elemzők azt gyanították, hogy Csányi Sándor, az OTP Bank vezetője és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a kezdetek óta érintett volt az Emfeszben.
A táviratban idézett szakértő azzal érvelt, hogy a Mol segítette is az Emfeszt abban, hogy az megvethesse a lábát a hazai piacon, például akkor, amikor gázt vásárolt a frissen alakult cégtől. A távirat azt is megemlíti, hogy amikor a Mol 2006-ban eladta az E.Onnak a gáz-nagykereskedési üzletágát, akkor az OTP, illetve a Csányi Sándor kezében lévő vállalkozások együtt átszerződtek az Emfeszhez. Az Origo aznap megkereste az OTP Bankot és a Molt, hogy reagáljanak a WikiLeaks-táviratban szereplő, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt Emfeszben való érintettségéről szóló állításokra. "Csányi Sándornak vagy az OTP Banknak sem közvetlenül, sem közvetve nem volt és nincs tulajdonosi érdekeltsége az Emfeszben" - válaszolta az OTP Bank sajtóosztálya, a Molnál pedig közölték, hogy nem kívánják kommentálni a szóban forgó állításokat.
Az index.hu internetes portál szeptember 21-i cikkében egyebek közt azt írta, hogy a budapesti amerikai diplomaták az E.On szakemberétől érdeklődtek, és azt a választ kapták, hogy bár „konkrétumok sosem láttak napvilágot a valós tulajdonosokról, de éveken át tartotta magát a pletyka, hogy Csányi Sándornak és Hernádi Zsoltnak köze lehet az Emfeszhez".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
