- Belföld
- emfesz-gate
- emfesz
- góczi istván
- tóth józsef
- light and power
- mol
- ivo sanader
- johannes hohenbühel
Születésnapra is ment a gázos milliárdokból
Gázgate, 2. rész
További Belföld cikkek
- Navracsics Tibor: párthovatartozástól függetlenül támogatjuk az önkormányzatokat
- Forgalomba állhat egy új, magyar elektromos busz
- Vadmacskát engedtek vissza a természetbe Budakeszin
- „Dohányzott, alkoholt és szereket is fogyasztott a terhességek alatt, de nem tehettem semmit”
- Kizuhant egy 13 éves fiú egy III. kerületi gyermekotthon második emeletéről
Az Emfesz és a Virgin-szigeteki Light & Power kapcsolatáról szóló előző cikkünkben bemutattuk, hogy a Budapestről éveken át utalt dollármilliókat – ahelyett, hogy a szerződésekben vállalt munkák elvégzésére fordították volna – kéttucatnyi offshore cég között osztották fel. Többségében olyan cégek részesültek jutalék címén a magyarországi gázüzletből származó pénzekből, amelyeket karibi adóparadicsomokban alapítottak és működtettek. Az Emfesztől induló pénzfolyam irányításában egy osztrák ügyvédnek jutott a kulcsszerep.
Az Innsbruckhoz közeli Absamban élő Johannes Hohenbühel honlapján az osztrák, valamint a nemzetközi cég- és adójog szakértőjeként hirdeti magát. Az ügyvéd különösen az adóoptimalizálás terén ajánl sok lehetőséget ügyfeleinek, közöttük olyan módszereket is, mint az alapítványok és offshore cégek megfelelő használata.
Hohenbühel, aki családi címerrel díszített honlapján a bizalom, biztonság, folyamatosság hármasát emelte ki munkafilozófiája legfontosabb elemeként, több mint fél évtizede kapcsolódott be a magyar energetikai üzletág kevéssé nyilvános életébe. 2005-ben a Light & Power vezetőjeként kötött szerződést Góczi Istvánnal, az Emfesz ügyvezetőjével, később a gáz- és olajipari konglomerátum, az Olajterv csoport luxemburgi tulajdonos cégének is igazgatósági tagja lett. Az elmúlt években kitartóan intézte a Light & Power pénzügyeit, az egyik tiroli bankban a keze alatt folyt át közel 16 milliárd forintnyi utalás, egészen addig, amíg a Light & Power számláját át nem helyezték Szingapúrba.
Kein Kommentar
A diszkrét és szakszerű szolgáltatás ellenére az osztrák hatóságok nemrég mégis csalással gyanúsították meg az absami ügyvédet. Üzleti telefonját nem vette fel, e-mailen feltett kérdéseinkre sem válaszolt, ezért személyesen kerestük meg. Kíváncsiak voltunk, hogy a vizsgálat ellenére is él-e még a Light & Power emfeszes szerződése, illetve, hogy a magyar ügyfeleit hogyan érintette a nyomozás. A kerti munkákban megzavart Hohenbühel fürdőnadrágban fogadta az Index újságíróit. Megismételt kérdéseinkre csak annyit mondott: "Kein Kommentar", és még hozzátette, hogy ügyvédi titoktartási kötelezettsége miatt az ügyfelekre és az ügyre vonatkozó információkat nem adhat ki.
Egy magyar főolajos képbe kerül
A feldkirchi nyomozók viszont elárulták, hogy a Light & Power ügyével párhuzamosan egy másik Virgin-szigeteki illetőségű cég tevékenységét is vizsgálják. A Light & Power és a Torafin Trading and Finance Ltd. kapcsolatát nem volt nehéz feltárni. A Torafin számláját is ugyanaz a bank kezelte, és Hohenbühel személye is közös volt a két cégben.
A Torafin az Emfesz által pénzelt Light & Powertől 2005-től három éven át nem kis pénzt, összesen 4,6 millió dollárt (mintegy 850 millió forintot) kapott. A feldkirchi rendőrök szerint ennek a cégnek teljes rálátása volt Hohenbühel céghálózatára, és ezen keresztül jelent meg a színen egy magyar üzletember a tranzakciók valódi irányítójaként. A jelek szerint ő instruálta az ügyvéd tevékenységét. A nyomozók elmondták, hogy a Torafin kapcsán került a látókörükbe Tóth József, aki – bár neve a szakmán kívül nem közismert – a magyar olajipar egyik központi figurája. A rendőrök szerint beazonosítása azért ment könnyen, mert Tóth óvatlanul mind saját, mind gyermekei nevére utalt pénzeket a Torafinból, innen fizették többek között egy bécsi iskola tandíját, és az Egyesült Államokban élő lánya is kapott születésnapi támogatást.
Az Index információi szerint a rendőrségi aktákban az a megállapítás szerepel, hogy a Light & Power körüli ügyletekből világosan látszik: Hohenbühel az összes utasítást Tóth Józseftől kapta „Consulate-General of the Republic of Singapore“ aláírással.
Tóth megfordult már a Mol Rt. ügyvezető igazgatói, majd beszerzési és kereskedelmi igazgatói posztján, és volt a vállalat elnök-vezérigazgatójának főtanácsadója is. Egyik alapítója a Magyar Ásványolaj Szövetségnek, ő a szervezet jelenlegi elnöke, közben pedig az Olajterv Vagyonkezelő Zrt. igazgatóság elnöki posztját is betölti, és nem utolsó sorban a Szingapúri Köztársaság magyarországi tiszteletbeli főkonzulja.
Szövetség etikai útmutatóval
A Mol, az ÖMV, a Total és a Shell is tagja a Tóth József elnöklete alatt működő Magyar Ásványolaj Szövetségnek, amelyet a kőolaj és kőolajtermékek termelésével, feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó vállalatok szakmai képviseletére hoztak létre. A szövetség az iparág szereplői számára etikai kódexet is kiadott. Ebben az áll, hogy „a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai a magyar törvényeket maradéktalanul tiszteletben tartják, és azokkal ellentétes vagy ellentétes szellemű tevékenységet nem folytatnak. A tagvállalatok az adó-, illeték-, vám és a törvényekben vagy rendelkezésekben szabályozott bármilyen fizetési kötelezettségeiknek, az előírásoknak megfelelő időben és azoknak megfelelően maradéktalanul eleget tesznek, továbbá nem támogatják más cégeknek az adózási és vámszabályok megkerülésére vonatkozó igyekezetét.”
Az Ausztriában előkerült adatok annyiban egészítik ki az egykori molos vezető rengeteg szakmai, tudományos és közéleti kötődést tartalmazó életrajzát, hogy kiderült: Tóth az offshore cégek világában is jól boldogult. Számos körülötte működő cég részesült az Emfesz-tortából kisebb-nagyobb falatokkal. A Baltimore-ban bejegyzett VGF Power Station Limited Liability Company például, amelynek vezetésében természetesen ott volt az osztrák bizalmi ember, Hohenbühel, 10 millió dollárt (1,6 milliárd forintot) kapott befektetési célokra a Light & Powertól. A VGF esetében a kapcsolathoz sok kétség nem is fér, hiszen a cég Tóthék családi vállalkozásának, a Geoscan Mérnöki Tanácsadó Kft.-nek volt az utalások időszakában, 2007-2008-ban néhány hónapig résztulajdonosa. A Geoscan a VGF-től került át az Olajterv csoporthoz, ahol Tóth – mint már említettük – igazgatósági elnök. És az Olajterv sem maradt ki a buliból.
Az egykor Mol-fennhatóság alá tartozó cégcsoport teljes kivásárlása idején több csatornán keresztül támogatták az olaj- és gázipari, petrolkémiai, vegyipari és más ipari projektekkel foglalkozó magyar vállalatot, illetve hasonló nevű belizi és luxemburgi tulajdonos cégét. Nem véletlen, hogy a luxemburgi Olajterv International S.A. igazgatóságában is felbukkant Hohenbühel neve. Az utalások akkor futottak be, amikor az Olajterv csoport magyarországi fő cége, az Olajterv Vagyonkezelő Kft. megvásárolta az Olajterv Rt. meghatározó tulajdonhányadát, és jelentős tőkeemelést hajtott végre. (A bőséges emfeszes forrásból egy jelentős energetikai beruházás megalapítására is jutott pénzügyi segítség, erről bővebben következő cikkünkben olvashatnak.)
Tóth József az Index megkeresésére azt mondta, ismeri ugyan Hohenbühelt, mert egyszer bemutatták neki, de semmilyen üzleti kapcsolatban nem álltak. A MÁSZ-elnök azt is állította, csak az Indextől értesült arról, hogy Ausztriában előrehaladott nyomozás folyik az Emfesz utalásaival kapcsolatban, a vizsgálatról eddig nem kapott hivatalos értesítést. Tóth tagadta, hogy köze lenne a Torafin nevű céghez, és azt is, hogy a családi kft.-jükben tulajdonos VGF bármilyen financiális támogatással részesedett volna az Ausztriában elosztott pénzekből. Azt elismerte, hogy az osztrák ügyvéd bekerült az Olajterv luxemburgi tulajdonos cégének vezetésébe, de emögött nincs semmi olyan ügy, mint ami a feldkirchi rendőrök nyomozásából kitűnik.
Sanader tagadta
Furcsa mellékszál a Torafin kapcsolatrendszerében az a cég, amely a nyáron bekerült a nemzetközi politikai hírekbe. A horvát sajtóban jelent meg, hogy a Hangarn Oil Products Traiding Ltd. volt az egyik csatorna, amelyet arra használtak az INA horvát olajtársaság megszerzéséről szóló tárgyalások idején, hogy a Mol menedzsmentje 10 millió euró kenőpénzt közvetítsen Ivo Sanader miniszterelnöknek. Sanader tagadta, hogy ez megtörtént, az viszont tény, hogy a Torafin a Light & Power utalásához hasonló összeget, azaz 800-900 millió forintnyi dollárt és eurót kapott a Hangarntól.
A ciprusi Hangarn magyarországi kereskedelmi kirendeltsége egy címen van bejegyezve a volt Jukosz térségi képviselő, Fazakas Imre többségi tulajdonában lévő Contradex Kft.-vel. Fazakas neve nem szerepel ugyan az aktákban, de a Contradex Kft. másik tulajdonosa, az amerikai bejegyzésű offshore tulajdonban lévő Unipro Development Ltd is részese a hálózatnak. A Torafinból ezen a cégen keresztül is jöttek-mentek a dollárszázezrek.
Kastély Ecseden
A számlaösszesítésekből kitűnik, hogy az ügyletek legnagyobb kedvezményezettje szintén egy Virgin-szigeteken bejegyzett Ltd. volt. A tavaly év végén fizetésképtelenné vált Emfeszből származó milliárdok legnagyobb hányadát a Ruland Trading Ltd. nyelte el. Kivételezett helyzetét jelzi, hogy 29,5 millió dollár, azaz mintegy 6 milliárd forint, a Light & Powerhez érkezett összes pénz több mint egyharmada, landolt nála.
Lehet, hogy meglepő, de a Ruland esetében is eredményt hozott az ügy főszereplőinek családi cégei közötti kutakodás. Az Opten cégadatbázis szerint az egész tranzakciót elindító Emfesz-vezér, Góczi István kft.-je, az Inter-Tram alapításánál szintén egy Ruland nevű cég bábáskodott. A Cipruson bejegyzett Ruland Ltd. a 90-es évek elején két éven keresztül volt résztulajdonos a Mátészalkán működő, mára milliárdos forgalmú biodízelgyártóvá terebélyesedett családi vállalkozásban. De létezik egy Ruland Holding S.A.-ként elkeresztelt luxemburgi illetőségű cég is, amely szintén Góczi és orosz származású felesége érdekeltségébe tartozik. Úgy tudjuk, a Ruland néven futó cégek, köztük a Virgin-szigeteki Ruland Traiding Ltd. tranzakcióiról az osztrák rendőröknek egy Magyarországról beszerzett vallomás szolgáltatott további információkat.
Az elmúlt években egyébként Góczi István lett szűkebb pátriája, Nagyecsed, Fábiánháza és Mátészalka egyik legnagyobb beruházója. A milliárdos üzleti befektetései mellett az 50 éves energetikai menedzsernek arra is futotta, hogy Fábiánházán kisebb kastélyt és lovászatot építsen.
Góczit egyébként alig néhány hete tisztázta egy másik ügyben a magyar ügyészség. Az Emfesz egydolláros eladásának vizsgálata során a hatóságok egyértelműnek látták, hogy az ügyvezető igazgató 2009-ben „eltulajdonította” az akkor még jól menő gázkereskedő vállalatot, mert a tulajdonos, az ukrán Dimitrij Firtas tudta és beleegyezése nélkül adta át a tulajdonjogot egy svájci offshore cégnek. Az ügyészség és a rendőrség szerint azonban az általuk felkért szakértő azt állította, az eladás pillanatában az Emfesznek a vele szemben fennálló követelések miatt „negatív piaci értéke volt”, ezért jogilag nem lehetett ellopni.