Amnesztiával csapnak le az uzsorásokra

Az előző hetinél nagyobb, de még mindig nem őrjítő tempóban folytatja a kormánytöbbség az ország újraépítését. A napirend előtti felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések szokásos körei után elsőként az államháztartási törvényt módosítják úgy, hogy a jövőben az adószabályok változtatás utáni életbe léptetésére 45 nap helyett 30 nap is elég legyen. Erre azért van szükség, mert a nemzetgazdasági minisztériumnak sokadjára sem sikerült eltalálnia, mennyi bevétele és kiadása lesz idén, ezért hirtelen szükség lett mintegy százmilliárd forintnyi adóbevételre, amit viszont képtelenség lenne még idén behajtani, ha az új szabályok csak november közepén lépnének életbe.

Merthogy az adóemeléseket is hétfőn fogadják el. A nevében patetikusan az államháztartási stabilitást elősegítőnek nevezett módosításokkal növelik a gázolaj, az alkohol, a dohánytermékek jövedéki adóját, valamint a pénznyerő automaták játékadóját.

Az országmentés részeként hétfőn fogadhatják el a távhő hatósági árszabályozásáról szóló törvényjavaslatot is, mely alapján a távhő árát a miniszter határozhatná meg. Ugyanez a javaslat bevezeti a "hőoldali támogatási rendszert", ami jól hangzik.

Hétfőn fogadják el a magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozatot. 1844-ben, amikor még nem volt olyan nagy tempójú a törvényalkotás, november 13-án fogadták el a II. törvénycikket, amely alapján az addigi latin helyett a magyar lett az államnyelv. Ennek emlékére a határozat alapján november 13. a jövőben a magyar nyelv napja lehet. A határozatban a képviselők felkérik a kormányt, vizsgálja már meg a magyar nyelv helyzetét és dolgozzon ki intézkedési tervet korszerű továbbfejlesztése céljából, mert az látjuk hova vezet, ha csak úgy magától fejlődik.

Módosítják a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozatot is, ezentúl 8035 közlegényre jut 8905 tiszthelyettes, 5990 tiszt és 600 tisztjelölt. A legénységi állomány a határozat szerint legfeljebb az állomány 30 százaléka lehet.

Hétfőn szavaznak az örökségvédelmi törvényhez, a közbeszerzési törvénymódosításhoz és a Nemzeti Energiastratégiához benyújtott módosító indítványokról, valamint részletesen vitáznak a közszolgálati egyetem felállításáról és az új alaptörvény rendelkezései miatt nyugdíjazott bírók megürült állásainak betöltéséről.

Kedden Orbán Viktor országmentő csomagjának újabb elemét bontják ki a képviselők, piszkálnak egy kicsit az uzsora büntetőjogi tényállásán. Bár Orbán parlamenti beszéde szigorítást sugalmazott, a kormány most inkább a korlátlanul enyhíthető büntetés ígéretével ösztönözné az uzsorásokat arra, hogy feladják magukat és feltárják a bűncselekményt.

Kedden igazi kuriózumként egy ellenzéki törvényjavaslatot is tárgyalnak, az LMP javaslatát, mely a kereskedelmi központok működésében juttatná érvényre a fenntarthatóság szempontját úgy, hogy megtiltaná a 9 legnagyobb magyar városban 800 négyzetméternél, a százezernél kisebb lakosságú településeken pedig 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egység építését. Az indoklás szerint ami nagyobb 800 négyzetméternél, az már pláza, de legalábbis hipermarket, amiből több van, mint mentőközpontból, de olyan erős a piaci verseny, hogy az "folyamatosan fűti az új beruházásokat", pedig "a már létrejött kapacitás egésze sem tartható fenn hosszú távon". Ne keressék a mondat értelmét. A lényeg, hogy a tiltást átmenetinek szánják, amíg a problémát - már ha definiálhatjuk így az imént kifejtetteket - komplex jogalkotással el nem hárítják.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!