Kifizettetnék a nem teljesített tárgyakat a hallgatókkal

A szeptember elején nyilvánosságra került új felsőoktatási törvény koncepciója szerint az állam a jövőben a hallgatót illetve a támogatott szakképesítés megszerzését, és nem az intézményt támogatná. Egy "voucher" rendszer bevezetését nem látják megalapozottnak, sem indokoltnak, mivel ez a fővárosi egyetemeket erősítené, a vidékieket kiüresítené.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) viszont a jelenlegi félév alapú finanszírozás helyett kreditteljesítmény-alapú finanszírozást javasol. Ebben az állam csak a hallgatók által teljesített kreditek (a képzés teljesítéséhez szükséges tanulmányi pont) után fizetne, a nem teljesített krediteket viszont a hallgatónak kellene megtérítenie. A javaslattal a Széll Kálmán Terv miatt előállt új helyzetet akarják ellensúlyozni, amely forráskivonásokat írt elő. (A terv három év alatt 88 milliárd forintot vonna ki a szférából.)

Előnyei

Péceli Gábor, az MRK Egyetemi Tagozatának elnöke, a BME rektora a kreditteljesítmény-alapú elszámolási rendszert ismertetve érvként hozta fel, hogy a modellel a hallgatók megfelelő ütemben tudnak haladni tanulmányaikkal, a képzést nem teljesítő hallgatókat pedig a visszafizetési kötelezettség mérséklésével vagy elengedésével ösztönözni lehetne arra, hogy tanulmányaikat más formában, OKJ-s vagy felsőfokú szakképzés keretében fejezzék be.

Az MRK a javaslat előnyei közé sorolja, hogy a rendszer mellé jól illeszthetők más támogató és ösztönző rendszerek. Ezekkel egyértelművé tehető, mit finanszíroz az állam és mit lehet csak külön díjazás fejében igénybe venni, rögzített árakon. A nem megfelelően teljesítő hallgatók anyagi hozzáárulásával pedig a felvételi keretszámok számottevően növelhetők lennének.

Az MRK javaslata azonban még nem teljesen kidolgozott. Ha  fogadókészséget tapasztalnak a kormányzat részéről, hozzálátnak a részletekhez is.

Bódis József, az MRK elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora a készülő felsőoktatási törvényről elmondta: eddig számos koncepció látott napvilágot az elmúlt egy évben, de a módosítások ellenére még mindig van mit alakítani rajta. „Az MRK plenáris ülésén a legfőbb kérésük az volt Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszterhez és Dux László helyettes államtitkárhoz, hogy minél előbb megismerhessük a törvény normaszövegét. Ígéretet kaptunk, hogy ezt akár már most pénteken megismerhetővé teszik a rektorok számára, így ez után tudunk érdemi véleményt mondani róla” – mondta az  MRK elnöke.

Kiszorulhatnak a szegények

A plenáris ülésen új elemként hangzott el a kormányzat részéről, hogy lenne teljes és lenne ötven százalékos költségtérítés, mondta Bódis József (jelenleg a költségtérítés összege nem fedezi a képzés teljes költségét). A rektor azt nem tudta megmondani, hogy ez mennyi hallgatót érintene, de megjegyezte, hogy az idegen nyelvi képzésben a teljes költségtérítés is felmerült.

Hozzátette, egyelőre nem látszik biztosíték arra sem, hogy ne szoruljanak ki a költségtérítést fizetni nem tudó szegény családok gyerekei a felesőoktatásból. Bódis utalt az új típusú diákhitelre is, amelyet csak a képzési költségek növekedése esetén lehetne igénybe venni, de részleteket erről nem tudott mondani.

Bódis József utalt a tervezett új típusú diákhitelre is, amelyet a képzési költségek növekedése esetén lehetne igénybe venni, de részleteket erről nem tudott mondani. Közölte, "nagy baj lenne, ha kiszorulnának a szegény családok gyermekei a felsőoktatásból", de "nem látszik az, hogy erre van biztosíték".

Hogy milyen arányban oszlana meg az állami és a költségtérítéses hallgatók száma, az MRK elnöke úgy válaszolt, kitalálni sem tudják.

Sándorné Kriszt Éva, az MRK társelnöke, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora viszont azt kérte a kormányzattól, hogy a képzési szerkezet le legyen irreális, egyes képzési keretek ne kerüljenek ki az állami finanszírozásból.

Maradjon meg az autonómiájuk

Az MRK elnöke szerint bizonytalanságot okoz az is, hogy bizonyos részképzéseket törvényben akarnak szabályozni. Hozzátette, kiemelkedő kérdés, hogy a felsőoktatás ne egy hatalompolitikai cél szolgálatába álló eszköz legyen. „Komoly kérdés, az autonómia kérdése. Az egyetemek ugyan ma se autonómok, azonban az új törvényjavaslatban mindez kiüresedett” – véli. A javaslat ugyanis több helyen jelentősen szűkíti az intézmények autonómiáját: a vezetők kiválasztást állami egyetértéshez köti, ellenőrizni kívánják az egyetemek, főiskolák tudományos és oktatói tevékenységét, meg akarják határozni az intézmények belső struktúráját, működési rendjét – véli az MRK.