Hétfőn hallgatják ki Gy. Ferencet

Október 3-án, hétfőn délután egykor hallgatja ki gyanúsítotként Gyurcsány Ferencet az ügyészség. A volt kormányfő a gyanú szerint visszaélt hivatali hatalmával, mert konkrét utasítást adott a telekcserére a sukorói kaszínóberuházás ügyében. Gyurcsány szerint az eddigi tanúvallomások nem támasztják alá az ügyészség gyanúját, de maga is kérte mentelmi joga felfüggesztését, hogy tisztázódhasson a vádak alól.

A kihallgatás idejére Gyurcsány Demokratikus Koalíció Platformja szimpátiatüntetést szervez az ügyészség épülete elé, amire a szervezők több ezer szimpatizánst várnak. A szervezők nevében Molnár Csaba azt nyilatkozta, addig folytatják a tiltakozást, amíg az ügyészség nem ejti a gyanúsítást, és "nem kér bocsánatot egész Magyarország előtt".

Megbeszélték

Gyurcsányt az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás miatt gyanúsította meg. A gyanú szerint Gyurcsány 2008. május 21-én élt vissza hivatali hatalmával, amikor Bajnai Gordon társaságában Joav Blum és Fred H. Langhammer üzletemberekkel egyeztetett a kaszinóberuházásról, amit telekcserével valósítottak meg.

Gyurcsány tagadja, hogy bármilyen utasítást adott volna a telekcserére, amelyet az ügyészség egy azóta kifogásolt szakértői jelentés alapján talált gyanúsnak. A telekcsere értékarányosságát az eljárásban most újabb szakértő vizsgálja.

Blum a sukorói ingatlanért cserébe két albertirsai és egy pilisi telket ajánlott fel, amelyeket állítása szerint eredetileg szintén fejlesztési céllal vásárolt, ám kaszinóberuházására a sukorói helyszín alkalmasabb lett volna. Az akkori értékbecslés szerint a csereingatlanok és a sukorói telek értéke között nagyjából 300 millió forint volt az értékkülönbözet, ezt a csere előtt Blum befizette a Nemzeti Vagyonkezelőnek. A Gyurcsány-kormány ezután kiemelt beruházásnak minősítette a kaszinóprojektet, aminek az adminisztratív eljárások felgyorsításaban volt szerepe.

A kaszinóberuházás a tervek szerint 2500 munkahelyet teremtett volna a térségben, és hatással lett volna a környék turizmusára és kiskereskedelmére is. Munkahelyteremtésben ehhez csak a Mercedes és az Audi magyarországi beruházásai mérhetőek.

A bukás után fordult a kocka

Az üzletet mégis az első perctől támadták, előbb az LMP, majd a Fidesz, akik szerint a csereingatlanok értéktelenebbek, a sukorói telek pedig értékesebb volt a becsültnél. Bajnai Gordon hatalomra kerülése után vizsgálatot rendelt el, majd polgári pert indított a csere előtti állapot helyreállításáért, hogy bíróság állapítsa meg, jogszerű volt-e az ingatlantranzakció. A per idén márciusban kezdődött.

A megindult eljárás ellenére Blum KC Bidding nevű vállalata megnyerte a közép-dunántúli régióra kiírt kaszinótendert, a koncessziós szerződést 2011 januárjában mondta fel a nemzetgazdasági minisztérium.

Polt Péter legfőbb ügyész áprilisban kezdeményezte Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának megvonását, ám a parlament mentelmi bizottsága első körben kiegészítő adatokat kért az ügyészségtől a kérés alátámasztására. Miután ezt megkapta, az őszi ülésszak első hetén a mentelmi jog megvonását javasolta, amit a parlament szeptember 12-ei ülésén nagy többséggel, 306:52 arányban meg is tett.

Kiállnak mellette

Az MSZP anélkül, hogy nevén nevezné Gyurcsányt, közleményben áll ki a volt kormányfő mellett. Mesterházy Attila az MSZP elnök, frakcióvezetője mint írja, a magyar bíróságok húsz évvel a rendszerváltás után nem lehetnek ismét koncepciós perek színjátékának díszletei. "A szocialista párt nem fél és nem felejt! Az MSZP nem enged a zsarolásnak, nem enged a félelemkeltésnek! Kiállunk mindazokért, akiket mondvacsinált ügyek miatt vádolnak, akiket meggyőződésük, közéleti tevékenységük miatt hurcolnak meg" – áll a közleményben.