Árpád
3 °C
12 °C

Nem lett okosabb a kolontári vizsgálóbizottság

2011.10.04. 08:25
Eltér az ajkai vörösiszap-tározó átszakadását vizsgáló parlamenti bizottság tagjainak a véleménye arról, hogy milyen körülmények okozták a katasztrófát, mindehhez mennyire járulhatott hozzá a Mal Zrt. kilencvenes évekbeli privatizációja. Az ügynek további gyanúsítottjai még lehetnek, azonban kizártnak tartják, hogy egy éve szándékos robbantás miatt ömlött volna ki 1,8 millió köbméter vörösiszap. A vizsgálóbizottság a jelentését október végére készíti el, nagy bejelentést azonban nem ígérnek. A parlamenti pártok egy-egy bizottsági tagját kérdeztük.

Miért történt a vörösiszap-tározó gátjának átszakadása?

Kepli Lajos, a vizsgálóbizottság jobbikos elnöke: Az elmúlt egy év vizsgálódásai alapján annyit lehet tudni, hogy a katasztrófát semmiképpen sem természeti, hanem emberi tényező és hanyagság okozta. A gátfal pontos beszakadásának okát még vizsgálják, de ki lehet jelenteni, a vegyes talajszerkezet miatt a gát rossz helyre épült, így egyes részei eltérő mértékben megsüllyedtek. A katasztrófa napján pedig a leggyengébb ponton, a sarkán megrepedt. A tíz ember halálát és a mérhetetlen nagy kárt a tározóban lévő óriási mennyiségű tömény lúg okozta. A vizsgálat jelen fázisában ki lehet jelenteni, ilyen mennyiségben ez az anyag nem lehetett volna a tározóban.

Kepli Lajos
Kepli Lajos
Fotó: Huszti István

Ékes József, a bizottság fideszes tagja, a vörösiszap-katasztrófa sújtotta térség országgyűlési képviselője: Ennek megállapítása a nyomozó hatóság és az ügyészég dolga. Hogy milyen hibák történhettek, ebbe jócskán belefér az emberi mulasztás és a technológia helytelen használata is. Minderről a bizottság 2-3 héten belül nyilvánosságra hozza az álláspontját.

Gőgös Zoltán, a bizottság MSZP-s tagja: A bizottságban sok szakértőt meghallgattunk. Volt olyan felvetés, hogy a csapadékos időjárás váltotta ki, vagy hogy 30 éve a tervezésnél nem történt megfelelő szintű talajvizsgálat. Szóba került, hogyha a tározó fala hosszú távon érintkezik a lúgos anyaggal, akkor azt károsíthatja. Általában egy ilyen méretű katasztrófa egy sorozatnak a végét jelenti, amiben számtalan tényező közrejátszik, de hogy konkrétan mi váltotta ki a gátszakadást, jelenleg Magyarországon nincs olyan ember, aki ezt meg tudná mondani. Bizottsági tagként ebben a kérdésben én se lettem okosabb.

Jávor Benedek, a bizottság LMP-s tagja: Több tényező együttállása okozhatta a gátszakadást, bár pontos műszaki véleményt valószínűleg csak a rendőrségi és ügyészségi vizsgálat után fogunk kapni. Mindenképpen szerepet játszottak az altalaj tulajdonságai, a gát túlzott magassága, a gátépítéshez használt erőművi salak megváltozása, a magas folyadék-töltöttség a tározóban, a talaj és a lúg kölcsönhatásai, illetve a kilencvenes években végzett résfalazás.

Történhetett szándékos bűncselekmény?

Kepli Lajos (Jobbik): A bizottság felvetette, hogy azt a pici lökést, ami miatt átszakad a gát, azt nem véletlen, hanem akár szándékos emberi tevékenység is okozhatta. A bizottság által felkért egyik anyagszerkezet-fizikus szakvéleménye arra következtetett, hogy ütés kellett, hogy érje a gátfalat. Ez kinek állhatott érdekében, nem tudjuk, így ezt is ki kell vizsgálni.

Ékes József (Fidesz): A szándékos bűncselekmény teljesen kizárt. A technológia helytelen használata miatt erőteljes átszivárgások alakultak ki, és ezután következett be a sarok szakadása.

Gőgös Zoltán (MSZP): A vizsgálat során semmi olyan körülményt nem tártunk fel, hogy a vállalatnak bármilyen érdeke lett volna, hogy ez a tároló kiürüljön. Meredek feltételezés lenne, hogy szándékosan robbantották volna fel a gátat.

Jávor Benedek (LMP): Gyakorlatilag kizártnak tartom, ugyanis semmi erre mutató nyom nem került elő az eddig vizsgálat során. Egy ilyen állítást nagyon komolyan alá kellett volna támasztani tényekkel. Enélkül ez csak egy felelőtlen rémhírterjesztés. Ha az érintettek rendelkeznek tényleges bizonyítékokkal, az olyan súlyos gyanú, hogy azonnali rendőrségi feljelentést kellene, hogy maga után vonjon.

Meg lehetett volna előzni a katasztrófát?

Kepli Lajos (Jobbik): Igen. A tározóban a szilárd halmazállapotú vörösiszap felett 300 ezer köbméter folyadék lehetett volna, és nem 1,8 millió köbméter. Ugyan volt kárelhárítási terv, de az a kiömlött mennyiségnek a hatodára készült, így az alkalmatlan volt. Másodsorban, ha a cég védvonalat húzott volna, szintén nem érte volna el a településeket az iszap. Amióta a Mal Zrt. tulajdonában került a vállalat, nem foglalkoztak a gátak állapotával, de még komolyabb mérések sem történtek. Már évek óta látni lehetett, hogy mennyit süllyed a gát. A tulajdonosi körnek és a hatóságnak is felelőssége, hogy ezt nem firtatta. A katasztrófa után azonban még arról is vitat folyt, hogy a gát építési ügyeiben ki az illetékes hatóság.

Ékes József
Ékes József

Ékes József (Fidesz): Az iszapömlés után a vállalat állami felügyelet alá került, és olyan technológiákat vezettek be, amiknek előtte is meg kellett volna lennie.

Gőgös Zoltán (MSZP): Ha meg lehetett volna, megelőzték volna. Elsősorban azzal, hogy annak idején másmilyen tározót építenek, ha kellőképpen veszélyesnek érezték volna ezt a tárolási technikát. De már kilenc tározó úgy telt meg, hogy nem történt ilyen, így nagyon nagy biztonságot láttak ezekben. Az elmúlt egy év alatt a bányászati, földtani szakemberek nem mondtak olyat, ha ezt meg ezt csinálják, akkor nem következik be. Ebben a kérdésben mindenki óvatos.

Jávor Benedek (LMP): Utólag könnyű okosnak lenni! Ezzel együtt azt gondolom, hogy egy felelősebb gondolkodás a cég részéről, azaz a technológiai átállás korábbi megkezdése a száraz technológiára, a gátak statikai állapotának rendszeres vizsgálata, a folyadékszint alacsonyabban tartása, a szigorúbb engedélyezés és ellenőrzés a hatóságok részéről, és az ezzel járó szigorúbb előírások betartatása, az építési ellenőrzés elvégzése, illetve a jogalkotók felelősebb tevékenysége esetén nem történik meg a katasztrófa.

Ki a felelős?

Kepli Lajos (Jobbik): A felelőtlen üzleti magatartás és nemtörődömség vezetett oda, hogy a tározóban a megengedett mennyiség többszörösét tároltak. Emiatt az üzemeltetőket felelősség terheli, hiszen azt a nagy mennyiséget mégis ők tették bele. Ha a jó gazda gondosságával jártak volna el, számolniuk kellett volna a következményekkel is. Egyértelműen látszik, hogy a tárolónál alacsonyabban fekszik Devecser és Kolontár egy része is. Ezt a tulajdonosi kör nem vette figyelembe. Már körvonalazódik, hogy a cég felső- és középvezetői között kell keresni a felelősöket. Másodsorban pedig a hatóságánál, akik ebben a formában engedték működni a Malt. Mindezek mellett a jogszabályok is rosszak: az egységes környezethasználati ellenőrzés érdemi vizsgálatot nem tartalmaz, csak egy felületes szemrevételezést és a papírok meglétét vizsgálja.

Ékes József (Fidesz): Olaszországban hasonló iszapkatasztrófa történt 1985-ben, mint nálunk. Ott is mindent elvitt az ár, a károsultak öt évig pereskedtek és hét év után kártalanítottak őket. Bízom benne, hogy nálunk nem öt évig fognak pereskedni, aminek a végén azt mondják majd ki, hogy a portás a felelős az egészért.

Gőgös Zoltán (MSZP): Ha meglenne a felelős, nekünk nem kellene vizsgálódni, és már le lenne zárva az ügy. Embereket gyanúsítottak meg, de nem biztos, hogy ők voltak a felelősök. Amíg ezt ki nem mondják, addig ez csak egy feltételezés. Még akkor is, ha a miniszterelnök kiáll, és azt mondja, hogy a vezérigazgatót lecsukatta. Volt egy parancs, hogy a vezérigazgatót elő kell állítani, hogy ne tüntethessen el semmilyen bizonyítékokat, de mivel a vállalatot azonnali felügyelet alá helyezték, ez nehéz lett volna.

Jávor Benedek (LMP): Kiemelkedő a cég felelőssége, de a környezetvédelmi, bányászati hatóságok, és végső soron kormányok és a parlamentek felelőssége is látszik.