Jeromos
7 °C
23 °C

Az orvosok és a mentősök is ellenségesek az otthon szülőkkel

2011. 10. 05. 09:01
| Módosítva: 2011. 10. 05. 09:50
Átfogó, kérdőíves kutatás készült az elmúlt húsz év magyarországi otthon szüléseiről. Kiderült, milyen a tipikus otthon szülő nő, és mennyire gyakori a titkolózás a szülők, az ellenségesség pedig a védőnők, orvosok, mentősök körében.

A tipikus otthon szülő anya főiskolát végzett, Budapesten vagy környékén él, nagycsaládpárti, és rossz tapasztalatokat szerzett a kórházakban, derül ki az otthon szülésről szóló első átfogó magyarországi kutatásból, melyet Varró Gabriella készített. Az adatokat egy online felületen elérhető anonim, önkitöltős kérdőív segítségével vették fel 2010 októberében, tehát még azelőtt, hogy idén áprilisban hatályba lépett volna az otthon szülés jogi helyzetét húsz év bizonytalanság után szabályozó rendelet.

A kutatás során otthon szülésnek tekintettek minden olyan szülést, amelynél a vajúdás tervezetten kórházon kívül kezdődött, függetlenül attól, hogy a gyerek tényleg kórházon kívül, vagy esetleg valamilyen komplikáció miatt végül kórházban vagy kórházba szállítás közben született meg. Összesen 795 nő 1095 tervezett otthon szüléséről szereztek információt. A vizsgált otthon szülések 62 százaléka a 2005 és 2010 közötti időszakra esett. A legelső otthon szülés, amelyről a kutatás készítői információt kaptak, 1989-ben történt.

Falvakban ritka

A szülések 13,15 százaléka fejeződött be kórházban, 0,46 százaléka pedig kórházba szállítás közben, ami a kutatás készítői szerint megfelel a nemzetközi átlagnak. Mindössze 6 esetben fordult elő, hogy az anya kórházi szülést tervezett eredetileg, de végül úgy alakult, hogy otthon szült.

Budapesten történt az összes otthon szülés 53,9 százaléka, és kétharmados az arány, ha nemcsak magáról a fővárosról, hanem húsz kilométeres vonzáskörzetéről van szó. Közép-Magyarországhoz köthető az otthon szülések 77,3 százaléka. A régiók között a második Közép-Dunántól 8 százalékkal, a többi régióhoz tartozó arány viszont az 5 százalékot sem éri el. Az otthon szülések 80 százaléka városban történt. Ötszázas lélekszám alatti, kisebb falvakban csak az otthon szülések 10 százaléka zajlott. Az esetek 65,3 százalékában volt kórházi szülészet a településen.

A kutatás arra jutott, hogy az otthon szülő nők körében a magyar átlagnál lényegesen nagyobb a gyerekvállalási kedv, és több a nagycsaládos. Az egy nőre jutó átlagos gyerekszám esetükben 2,3, szemben a 2009-es 1,33-as országos átlaggal. A családok 30 százalékában három vagy több gyerek van. Minden harmadik, a kutatásba bekerült nő már az első gyerekét is otthon szülte.

90 százalék újra otthon szülne

baba D  AS20110101008
Fotó: Kovács Tamás

A kutatás eredményei szerint leginkább a magasabb iskolai végzettségű szülők választják az otthon szülést. Az anyák 78,16 százaléka, az apák 67,66 rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A "Miért választotta az otthon szülést?" kérdésnél a legtöbb válaszadó - 88,2 százalék - a beavatkozások minimalizálását jelölte meg. A megkérdezettek 66,5 százaléka említette a családi közeg fontosságát, és 40 százalék fölött volt a korábbi negatív kórházi élményt vagy a rossz kórházi viszonyokat említők aránya. A megkérdezettek 90 százaléka legközelebb is otthon szülne.

Az otthon szülést választó nők egy része nem veszi igénybe a terhesgondozást, vagy ha jár is arra, eltitkolja, hogy otthon akar szülni. Csupán a nők 41,6 százaléka tájékoztatta minden várandósságánál otthon szülési szándékáról a terhesgondozást végző védőnőt, 41 százaléka pedig a nőgyógyászt. A kutatás szerint sokan szereztek negatív tapasztalatot, amikor beavatták az orvosokat vagy a védőnőket. A válaszok alapján a védőnők 26,8, az orvosok 42,3 százaléka ítélte el az otthon szülő nőt.

Titok, ellenségesség, rendőrök

Hasonlóak voltak a tapasztalatok a mentősökkel is. Az otthon szülések 5 százalékánál, azokban az esetekben, amikor mentőt kellett hívni, a nők 43 százaléka úgy érezte, hogy a mentősök hozzáállása ellenséges volt, megjegyzéseket tettek. Sokan a kórházban is igyekeztek eltitkolni, hogy tervezett otthon szülés történt, csak 41,79 százalék vállalta fel ezt a kórházi személyzet előtt nyíltan. Az anyák több mint fele tapasztalta, hogy a kórházi szakszemélyzet ellenségessé vált velük, miután rájöttek.

Azoknak az eseteknek a harmadában - 8 esetben - amikor mentőt kellett hívni az otthon szülő nőhöz, a mentő azonnal értesítette a rendőrséget. A rendőrség 6 esetben gyorsan meg is jelent a helyszínen, a maradék két esetben telefonon kereste a családot. 2 olyan eset is bekerült a kutatásba, amikor a kórház értesítette a rendőrséget, amiért az anya az újszülöttel saját felelősségére elhagyta a kórházat a szülés után. A rendőrség viselkedését a legtöbb esetben semlegesnek ítélték meg a nők.

Alig tettek panaszt

A szülés után minden hatodik otthon szülésnél történt meg az, hogy a felkeresett gyerekorvos elutasította az újszülött vizsgálatát. A szülők negyede ütközött nehézségekbe a gyerek anyakönyveztetésénél.

A kutatás eredménye szerint összességében az otthon szülő nők negyede - 194 nő - került olyan helyzetbe szülése kapcsán, amit sérelmezett, mégis csak 8 százalékuk, 15 nő tett panaszt. A legtöbben azzal magyarázták a passzivitást, hogy nem érezték fontosnak a panasztételt, 28,5 százalék pedig nem bízott a panasztétel sikerében. A kutatás készítője rámutatott, hogy a borúlátás nem volt alaptalan: a panasztételnek az esetek kétharmadában nem volt következménye.

A kutatásba bekerült otthon szülések 3,4 százalékánál, 25 esetben indult valamilyen eljárás: 14 alkalommal a szüléskísérők, 15 alkalommal a szülők ellen.