Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Megszűnik az alkotmánybírók újraválaszthatósága

2011.10.09. 21:03
Keddi ülésén kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróságról szóló törvényt a parlament, aminek a legnagyobb újítása, hogy megszünteti az alkotmánybírók újraválaszthatóságát. Előtte hétfőn megalkotják a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és döntenek a bírók gyorsított kinevezéséről is.

Hosszúra nyúlt bemelegítés után a parlament második októberi ülésén végre nekikezd egy sarkalatos törvény tárgyalásának, a keddi ülésnapon megkezdik az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A javaslat legfőbb újítása, hogy nem teszi lehetővé az alkotmánybírók újraválasztását, akiket a jövőben így egyszer 12 évre választhat meg a parlament. A bírók újraválaszthatósága régóta bírált eleme volt a törvényjavaslatnak, ez ugyanis utat nyitott a bírók politikai befolyásolásának. A törvény érdekessége, hogy Budapestre költözteti az Alkotmánybíróságot. A döntés elvi, mert a testületnek csak papíron volt a székhelye Esztergom, a gyakorlatban eddig is a fővárosban működött, de legalább már törvényileg is tiszta helyzet teremtődik.

További fontos újítás, hogy alkotmányossági panaszt konkrét bírói ítéletekkel szemben is lehet majd tenni, ami plusz jogorvoslati lehetőséget jelent olyan ügyekben, melyekben a panaszos alkotmányos alapjoga sérül. Az új alaptörvény megszüntette az actio popularist, azaz magánszemélyek nem fordulhatnak normakontroll-kérelemmel az alkotmánybírósághoz, csak őket konkrétan érintő egyedi esetekben élhetnek alkotmányjogi panasszal. Az actio popularis helyét veszi át az utólagos absztrakt normakontroll, ezt az állampolgári jogok biztosa kezdeményezheti akkor is, ha bírói eljáráshoz vezető konkrét jogsérelem még nem következett be.

A javaslatot a későbbiekben majd részletesen is bemutatjuk, jelen cikkünk azonban parlamenti előzetes, így ennél bővebben most nem foglalkoznánk vele. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat beterjesztésén túl a képviselők komótos tempóban folytatják a munkát. Ugyan hét határozathozatal és zárószavazás is lesz, ezek közül csupán két nagyobb horderejű van: egyrészt felállítják a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, másrészt gyorsítanak a bírák kinevezésén, mert az új alaptörvény életbelépésével egyidőben csökken a bírók nyugdíjkorhatára, ezáltal egy éven belül kétszáznál is több üresedés lesz a magyar bíróságokon.

Ezeken túl elfogadják a PSZÁF 2010. évi jelentését, kihirdetik az Európai Vasúti Gördülőállomány-Finanszírozási Társaság alapításáról szóló egyezményt és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény módosításáról elfogadott jegyzőkönyvet, illetve csatlakoztatják az országot a génmódosított szervezetektől mentes Alpok-Adria kezdeményezéshez, végül felállítják az innovációs és fejlesztési eseti bizottságot.

Az uzsorával kapcsolatos büntetőtörvénykönyvi szigorítás ügye - mely alapján az üzletszerűség megállapítása már nem lesz feltétele az alapbűncselekmény elítélésének - a módosító indítványok megszavazásánál tart, zárószavazása egy hét múlva, a parlament következő ülésén lehet.

Részletes vitával folytatódik az állatvédelmi törvény és az LMP közértépítési moratóriumról - a párt megfogalmazásában plázastopról, amennyiben plázának neveznek minden, 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiséget - szóló javaslatának tárgyalása. Ugyanebben a szakaszban tart Font Sándor egyéni indítványa a kereskedelmi törvény módosítására. Font célja, hogy a termelői piacokat a jövőben engedélyezés helyet szimpla bejelentéssel is lehessen szervezni. Font meghatározása szerint a termelői piac az, ahol a megyében, a lakóhelyüktől számított negyven kilométeren belül árusítanak a gazdák, kivéve Budapesten, ahol akárki árusíthat, függetlenül attól, hogy hol lakik.