Taksony
1 °C
2 °C

Bakának mennie kell?

2011.10.13. 16:46
A bíróságokról szóló új törvénytervezetek átalakítják a bírói önigazgatás rendszerét. Az igazgatási jogkörök egy, a legfőbb ügyészhez hasonlóan az Országgyűlés által választandó vezetőhöz kerülnek, akinek kérdéses lehet a politikai függetlensége. Egyre több a jel, hogy a főbíró Baka András nem töltheti ki a mandátumát, viszont megnehezítheti a menesztését, hogy épp ma választották meg az európai főbírók hálózatának elnökévé.

A bíróságokról és a bírók jogállásáról szóló két új törvény szerdán nyilvánosságra hozott tervezetének legfontosabb újdonsága, hogy megszűnik a bíróságok igazgatási csúcsszerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). Mostanáig a Legfelsőbb Bíróság elnöke automatikusan az OIT-ot is vezette, a két pozíció most szétválik, az új igazgatási szerv vezetőjét a főbíróhoz hasonlóan közvetlenül a parlament választja.

A közös előterjesztésben megjelentetett két törvénytervezethez fűzött indoklás szerint az 1997-es, a bíróságok önigazgatását megteremtő reform lényegében megbukott: a bíróságok lassúak, a perek elhúzódnak, állandósultak az anyagi nehézségek, és gond van az ítélkezés színvonalával, a bíráskodás egységességével is.

Átalakul az igazgatás

Az  OIT helyett a tervezet értelmében új testület, az Országos Bírói Hivatal (OBH) áll fel, és az OIT igazgatási jogköreinek túlnyomó része az OBH elnökéhez kerülne. Az elnököt, aki például egy személyben döntene a bírósági vezetők kinevezéséről, az államfő javaslatára kétharmados többséggel választaná a parlament a bírói kar tagjai közül , kilenc évre. A szabályalkotás, valamint költségvetési és ellenőrzési feladatai mellett az ő dolga a bírói pályázatok kiírása, és a bírók első beosztása, áthelyezése is.

Bírósági névmutató

A régi bírósági szervezet:

Legfelsőbb Bíróság (LB)

A négyszintű magyar bírósági rendszer (városi, megyei, tábla) legmagasabb szintje, élén a főbíróval. A megyei szinten induló perek esetében a harmadfokú bíróság szerepét tölti be, és jogegységi határozatokkal segít egységesíteni az ítélkezési gyakorlatot.

Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT)

Az önigazgató bírósági rendszer központi igazgatási szerve, elnöke a főbíró. Az OIT-nek a választott bírósági vezetők mellett a legfőbb ügyész, az igazságügyminiszter, az ügyvédi kamara elnöke és parlamenti képviselők a tagjai.

Az új bírósági szervezet:

Kúria

Az LB helyébe lépő legfelsőbb bírósági szint. Nő a szerepe az egységes ítélkezés megteremtésében, és új feladatként ellenőrzi az önkormányzati rendeletalkotást. A városi és a megyei bíróságok neve járásbíróságra és törvényszékre változik.

Országos Bírói Hivatal (OBH)

A bírói önigazgatás új központi csúcsszerve, mely az elnökből és az Országos Bírói Tanácsból áll. Az igazgatási jogköröket az elnök gyakorolja.

Országos Bírói Tanács (OBT)

A  bírák által, maguk közül választott tagokból álló testület, mely az OBH részeként az OBH elnökét ellenőrzi.

Fleck Zoltán, az ELTE jogszociológusa úgy látja, hogy a változás jó irányba mutat, és akár be is válhat. Míg mostanáig az OIT elsősorban a megyei bírósági vezetők fejlesztési forrásokért folytatott küzdelmének terepe volt, az új felállásban erősödhet a bíróságok központi igazgatása, jobban kézben lehet majd tartani a működésüket.

Kontrollálatlan túlhatalom?

Az OBH enökének hatásköreit csak kevéssé fogja tudni kontrollálni a bírók által maguk közül választott Országos Bírói Tanács (OBT). A testületnek nem lesznek igazgatási hatáskörei, pusztán véleményezhet és javaslatokat tehet az OBH elnökének munkájával kapcsolatban, akinek szükség esetén a visszahívását is csak javasolhatja.

A tervezetből az is kiolvasható, hogy a 2011 végéig megválasztandó OBH-elnök legalább két hónapig ellenőrzés nélkül tevékenykedhet: az OBH csak márciusban áll majd fel.

Az OBH vezetőjének egyszemélyi hatalmát Fleck Zoltán túl nagynak tartja. Mivel az illetőt a parlament választja, ez szerinte egy jó közjogi berendezkedésű, demokratikus jogállamban a stabil és színvonalas működés záloga lehetne.

Csakhogy túl sok múlik azon, hogy kit jelöl majd a pozícióra decemberben Schmitt Pál: a káderpolitikán keresztül megnyílhat a lehetőség  a bíróságok politikai befolyásolására, miként az sokak szerint a Polt Péter által vezetett ügyészség esetében történik. Ha a bírósági vezetők kinevezésekor az új igazgatási csúcsvezető megpróbálna politikai érdekeket érvényesíteni, Fleck szerint könnyen összetűzésbe keveredhet a bírókból álló OBT-vel.

15
2009 júniusa, Baka beiktatása
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Jó lépés vagy vagy rossz?

A jogszociológus jó irányba történő elmozdulásnak tartja a bírák kötelező képzésének és a munkájuk folyamatos ellenőrzésének jogszabályba foglalását. Előrelépésnek nevezte a bírói kinevezések terén a rangsorolás bevezetését is: a jelöltek rangsorát az OBT állítaná fel, ami garanciát jelenthet az objektivitásra.

Az Index egyik, magas beosztású bírósági forrása szerint viszont nem fog javulni a bíróságok hatékonysága azáltal, hogy megszűnik az OIT, illetve hogy szétválik a Kúria (jelenleg Legfelsőbb Bíróság) és az igazgatási csúcsszerv vezetőjének személye, mert az OBH-OBT kettős rendszere ugyanolyan buktatókat rejt, mint a mostani. Mivel az OBH elnökének rendkívül széles felhatalmazása lesz, azon is sok múlik majd, hogy kiket választ maga mellé helyettesnek; a helyetteseket pályázat útján az ő javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök.

Ki ül a vezetői székbe?

Az új bírósági rendszer legnagyobb kérdése az, hogy ki lesz az OBH új vezetője. Az első találgatások a törvényjavaslatok szerzőjéről, Áder János fideszes EP-képviselőről szóltak, de a helyzetet egyértelművé teszi a poszt bírói talárhoz kötöttsége: Áder nem bíró. Sajtóértesülések szerint talán a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő külön élő felesége) lehet a befutó.

A másik fő kérdés az, hogy meddig töltheti be a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztét a 2009-ben hat évre megválasztott Baka András (a bírói nyugdíjkorhatár 2011 tavaszi leszállítása miatt 2014-ben, 62 éves korában mindenképpen  lejár a mandátuma). A kormányzat hatalomgyakorlási felfogásától nem lenne idegen, hogy az új rendszerhez új Kúria-elnököt válasszanak, azonban Baka megválasztását 2009-ben a Fidesz is támogatta.

Bakának mennie kell?

A kormánytöbbséggel egyebek mellett a nyugdíjkorhatár leszállítása és a semmisségi törvény miatt is összekülönböző Baka nemkívánatosságára az utóbbi évben egyre több jel utalt. Fontos jelzés volt például a bírói kinevezések év végéig tartó, májusban kihirdetett moratóriuma (ezért nincs régóta vezetője a Vas Megyei és a Fővárosi Bíróságnak).

Baka számára nem tűnhetett túl megnyugtatónak Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkárának szerdai nyilatkozata sem: eszerint Baka nem teljesítette reformígéreteit, melyeknek a megválasztását köszönheti.

Kínos magyarázkodás jöhet

Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Hálózata elnevezésű, párizsi székhelyű, a tagországok legfelsőbb bíróságainak együttműködését koordináló szervezet Szófiában ma tartotta tisztújító gyűlését. A papíron 2014-ig hivatalában maradó Baka András az LB közleménye szerint a szavazatok elsöprő többségét szerezte meg a választáson, így a következő két évben ő a tagdíjakból és részben az Európai Bizottság támogatásából fenntartott szervezet elnöke. Ha a főbíró helyére a kormánytöbbség új elnököt választ a Kúria élére, Bakának a friss posztjáról is távoznia kell, ami feltehetőleg komoly megütközést váltana ki Európában: a parlament által választott bírósági vezetők idő előtti menesztése nem mindennapi fejlemény.

Ezt a kijelentést több bírósági forrás is furcsállotta. Egyikük arra hívta fel a figyelmet, hogy Baka ígéretei az OIT vonatkozó javaslata nyomán épp a kormány tavaly decemberi ítélkezési gyorsítócsomagja részeként részben már meg is valósultak. Egy másik forrás azért tartja átlátszónak Répássy érvét, mert a főbíró vállalásai hat évre szóltak, és az első évben a módosításokhoz szükséges kétharmados parlamenti támogatásnak épp a Fidesz volt a gátja.

Bakának azonban nem csak kódolt üzenetekkel, hanem nagyon is valóságos jogi fenyegetettséggel is szembe kell néznie. Az új törvényjavaslat ugyanis felsorolja a bírósági vezetőket, akikre vonatkozik az a szabály, hogy mivel 2012. január 1-e előtt nevezték ki őket, kitöltik a mandátumukat. A terjedelmes felsorolásból egyetlen poszt hiányzik: a Kúria elnökéé.

Nem egyeztettek a bírósággal

Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság (LB) szóvivője az Indexnek elmondta, hogy a törvény előkészítése során mostanáig a KIM nem kereste és nem egyeztetett a Legfelsőbb Bírósággal. Ígéretükkel szemben a bírói ág vezetése még az előzetes koncepciót sem olvashatta, a tervezetet pedig kedd délután, fél nappal annak nyilvánosságra hozatala előtt kapták  kézhez. A tervezetről írásos állásfoglalás készül, addig az LB a részletekről nem nyilatkozik.

Az Index értesülései szerint ugyanakkor a KIM részéről történt egyeztetés, csak épp nem az LB, hanem a KIM-mel stratégiai megállapodást kötő Magyar Bírói Egyesület (MaBiE) vezetőivel. Az egyesület bírói körökben azzal keltett feltűnést, hogy nem tiltakozott a bírókat kollektíven megbélyegző semmisségi törvény ellen.

Kevesebbet keresnek az ügyészeknél

Az új törvénytervezet érdekessége, hogy a bírók illetménytábláit tartalmazó mellékletben elmaradt a bírók szolgálati idejét díjazó szorzók megemelése. Ennek azért van jelentősége, mert az ügyészségről szóló kiszivárgott törvényjavaslat szerint a jelenleg a bírókéval azonos szorzókat az ügyészek esetében megnövelnék, ami sajátos bérfeszültséget okozhat az igazságszolgáltatásban.

A tervezet furcsasága az is, hogy nem változott az illetményszorzók száma (14). A bírói kinevezés alsó korhatára 30 év, a tavasszal a bírókra is érvényessé tett öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg 62. A háromévenkénti ugrások mellett tehát reálisan csak 10 lépcső teljesíthető.

Utazás ajándékba

Ajándékozzon pihenést karácsonyra, válasszon legjobb ajánlataink közül!

Az idegesítően nyugodt emberek szigetvilága

Azúrkék óceán, szélfútta fehér homokos part, palackorrú delfinek és idegesítően nyugodt helyi lakosok: ez a Zöld-foki szigetek.