Béla
10 °C
23 °C

Bakának mennie kell?

2011. 10. 13. 16:46
A bíróságokról szóló új törvénytervezetek átalakítják a bírói önigazgatás rendszerét. Az igazgatási jogkörök egy, a legfőbb ügyészhez hasonlóan az Országgyűlés által választandó vezetőhöz kerülnek, akinek kérdéses lehet a politikai függetlensége. Egyre több a jel, hogy a főbíró Baka András nem töltheti ki a mandátumát, viszont megnehezítheti a menesztését, hogy épp ma választották meg az európai főbírók hálózatának elnökévé.

A bíróságokról és a bírók jogállásáról szóló két új törvény szerdán nyilvánosságra hozott tervezetének legfontosabb újdonsága, hogy megszűnik a bíróságok igazgatási csúcsszerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). Mostanáig a Legfelsőbb Bíróság elnöke automatikusan az OIT-ot is vezette, a két pozíció most szétválik, az új igazgatási szerv vezetőjét a főbíróhoz hasonlóan közvetlenül a parlament választja.

A közös előterjesztésben megjelentetett két törvénytervezethez fűzött indoklás szerint az 1997-es, a bíróságok önigazgatását megteremtő reform lényegében megbukott: a bíróságok lassúak, a perek elhúzódnak, állandósultak az anyagi nehézségek, és gond van az ítélkezés színvonalával, a bíráskodás egységességével is.

Átalakul az igazgatás

Az  OIT helyett a tervezet értelmében új testület, az Országos Bírói Hivatal (OBH) áll fel, és az OIT igazgatási jogköreinek túlnyomó része az OBH elnökéhez kerülne. Az elnököt, aki például egy személyben döntene a bírósági vezetők kinevezéséről, az államfő javaslatára kétharmados többséggel választaná a parlament a bírói kar tagjai közül , kilenc évre. A szabályalkotás, valamint költségvetési és ellenőrzési feladatai mellett az ő dolga a bírói pályázatok kiírása, és a bírók első beosztása, áthelyezése is.

Bírósági névmutató

A régi bírósági szervezet:

Legfelsőbb Bíróság (LB)

A négyszintű magyar bírósági rendszer (városi, megyei, tábla) legmagasabb szintje, élén a főbíróval. A megyei szinten induló perek esetében a harmadfokú bíróság szerepét tölti be, és jogegységi határozatokkal segít egységesíteni az ítélkezési gyakorlatot.

Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT)

Az önigazgató bírósági rendszer központi igazgatási szerve, elnöke a főbíró. Az OIT-nek a választott bírósági vezetők mellett a legfőbb ügyész, az igazságügyminiszter, az ügyvédi kamara elnöke és parlamenti képviselők a tagjai.

Az új bírósági szervezet:

Kúria

Az LB helyébe lépő legfelsőbb bírósági szint. Nő a szerepe az egységes ítélkezés megteremtésében, és új feladatként ellenőrzi az önkormányzati rendeletalkotást. A városi és a megyei bíróságok neve járásbíróságra és törvényszékre változik.

Országos Bírói Hivatal (OBH)

A bírói önigazgatás új központi csúcsszerve, mely az elnökből és az Országos Bírói Tanácsból áll. Az igazgatási jogköröket az elnök gyakorolja.

Országos Bírói Tanács (OBT)

A  bírák által, maguk közül választott tagokból álló testület, mely az OBH részeként az OBH elnökét ellenőrzi.

Fleck Zoltán, az ELTE jogszociológusa úgy látja, hogy a változás jó irányba mutat, és akár be is válhat. Míg mostanáig az OIT elsősorban a megyei bírósági vezetők fejlesztési forrásokért folytatott küzdelmének terepe volt, az új felállásban erősödhet a bíróságok központi igazgatása, jobban kézben lehet majd tartani a működésüket.

Kontrollálatlan túlhatalom?

Az OBH enökének hatásköreit csak kevéssé fogja tudni kontrollálni a bírók által maguk közül választott Országos Bírói Tanács (OBT). A testületnek nem lesznek igazgatási hatáskörei, pusztán véleményezhet és javaslatokat tehet az OBH elnökének munkájával kapcsolatban, akinek szükség esetén a visszahívását is csak javasolhatja.

A tervezetből az is kiolvasható, hogy a 2011 végéig megválasztandó OBH-elnök legalább két hónapig ellenőrzés nélkül tevékenykedhet: az OBH csak márciusban áll majd fel.

Az OBH vezetőjének egyszemélyi hatalmát Fleck Zoltán túl nagynak tartja. Mivel az illetőt a parlament választja, ez szerinte egy jó közjogi berendezkedésű, demokratikus jogállamban a stabil és színvonalas működés záloga lehetne.

Csakhogy túl sok múlik azon, hogy kit jelöl majd a pozícióra decemberben Schmitt Pál: a káderpolitikán keresztül megnyílhat a lehetőség  a bíróságok politikai befolyásolására, miként az sokak szerint a Polt Péter által vezetett ügyészség esetében történik. Ha a bírósági vezetők kinevezésekor az új igazgatási csúcsvezető megpróbálna politikai érdekeket érvényesíteni, Fleck szerint könnyen összetűzésbe keveredhet a bírókból álló OBT-vel.

15
2009 júniusa, Baka beiktatásaFotó: Barakonyi Szabolcs

Jó lépés vagy vagy rossz?

A jogszociológus jó irányba történő elmozdulásnak tartja a bírák kötelező képzésének és a munkájuk folyamatos ellenőrzésének jogszabályba foglalását. Előrelépésnek nevezte a bírói kinevezések terén a rangsorolás bevezetését is: a jelöltek rangsorát az OBT állítaná fel, ami garanciát jelenthet az objektivitásra.

Az Index egyik, magas beosztású bírósági forrása szerint viszont nem fog javulni a bíróságok hatékonysága azáltal, hogy megszűnik az OIT, illetve hogy szétválik a Kúria (jelenleg Legfelsőbb Bíróság) és az igazgatási csúcsszerv vezetőjének személye, mert az OBH-OBT kettős rendszere ugyanolyan buktatókat rejt, mint a mostani. Mivel az OBH elnökének rendkívül széles felhatalmazása lesz, azon is sok múlik majd, hogy kiket választ maga mellé helyettesnek; a helyetteseket pályázat útján az ő javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök.

Ki ül a vezetői székbe?

Az új bírósági rendszer legnagyobb kérdése az, hogy ki lesz az OBH új vezetője. Az első találgatások a törvényjavaslatok szerzőjéről, Áder János fideszes EP-képviselőről szóltak, de a helyzetet egyértelművé teszi a poszt bírói talárhoz kötöttsége: Áder nem bíró. Sajtóértesülések szerint talán a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő külön élő felesége) lehet a befutó.

A másik fő kérdés az, hogy meddig töltheti be a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztét a 2009-ben hat évre megválasztott Baka András (a bírói nyugdíjkorhatár 2011 tavaszi leszállítása miatt 2014-ben, 62 éves korában mindenképpen  lejár a mandátuma). A kormányzat hatalomgyakorlási felfogásától nem lenne idegen, hogy az új rendszerhez új Kúria-elnököt válasszanak, azonban Baka megválasztását 2009-ben a Fidesz is támogatta.

Bakának mennie kell?

A kormánytöbbséggel egyebek mellett a nyugdíjkorhatár leszállítása és a semmisségi törvény miatt is összekülönböző Baka nemkívánatosságára az utóbbi évben egyre több jel utalt. Fontos jelzés volt például a bírói kinevezések év végéig tartó, májusban kihirdetett moratóriuma (ezért nincs régóta vezetője a Vas Megyei és a Fővárosi Bíróságnak).

Baka számára nem tűnhetett túl megnyugtatónak Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkárának szerdai nyilatkozata sem: eszerint Baka nem teljesítette reformígéreteit, melyeknek a megválasztását köszönheti.

Kínos magyarázkodás jöhet

Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Hálózata elnevezésű, párizsi székhelyű, a tagországok legfelsőbb bíróságainak együttműködését koordináló szervezet Szófiában ma tartotta tisztújító gyűlését. A papíron 2014-ig hivatalában maradó Baka András az LB közleménye szerint a szavazatok elsöprő többségét szerezte meg a választáson, így a következő két évben ő a tagdíjakból és részben az Európai Bizottság támogatásából fenntartott szervezet elnöke. Ha a főbíró helyére a kormánytöbbség új elnököt választ a Kúria élére, Bakának a friss posztjáról is távoznia kell, ami feltehetőleg komoly megütközést váltana ki Európában: a parlament által választott bírósági vezetők idő előtti menesztése nem mindennapi fejlemény.

Ezt a kijelentést több bírósági forrás is furcsállotta. Egyikük arra hívta fel a figyelmet, hogy Baka ígéretei az OIT vonatkozó javaslata nyomán épp a kormány tavaly decemberi ítélkezési gyorsítócsomagja részeként részben már meg is valósultak. Egy másik forrás azért tartja átlátszónak Répássy érvét, mert a főbíró vállalásai hat évre szóltak, és az első évben a módosításokhoz szükséges kétharmados parlamenti támogatásnak épp a Fidesz volt a gátja.

Bakának azonban nem csak kódolt üzenetekkel, hanem nagyon is valóságos jogi fenyegetettséggel is szembe kell néznie. Az új törvényjavaslat ugyanis felsorolja a bírósági vezetőket, akikre vonatkozik az a szabály, hogy mivel 2012. január 1-e előtt nevezték ki őket, kitöltik a mandátumukat. A terjedelmes felsorolásból egyetlen poszt hiányzik: a Kúria elnökéé.

Nem egyeztettek a bírósággal

Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság (LB) szóvivője az Indexnek elmondta, hogy a törvény előkészítése során mostanáig a KIM nem kereste és nem egyeztetett a Legfelsőbb Bírósággal. Ígéretükkel szemben a bírói ág vezetése még az előzetes koncepciót sem olvashatta, a tervezetet pedig kedd délután, fél nappal annak nyilvánosságra hozatala előtt kapták  kézhez. A tervezetről írásos állásfoglalás készül, addig az LB a részletekről nem nyilatkozik.

Az Index értesülései szerint ugyanakkor a KIM részéről történt egyeztetés, csak épp nem az LB, hanem a KIM-mel stratégiai megállapodást kötő Magyar Bírói Egyesület (MaBiE) vezetőivel. Az egyesület bírói körökben azzal keltett feltűnést, hogy nem tiltakozott a bírókat kollektíven megbélyegző semmisségi törvény ellen.

Kevesebbet keresnek az ügyészeknél

Az új törvénytervezet érdekessége, hogy a bírók illetménytábláit tartalmazó mellékletben elmaradt a bírók szolgálati idejét díjazó szorzók megemelése. Ennek azért van jelentősége, mert az ügyészségről szóló kiszivárgott törvényjavaslat szerint a jelenleg a bírókéval azonos szorzókat az ügyészek esetében megnövelnék, ami sajátos bérfeszültséget okozhat az igazságszolgáltatásban.

A tervezet furcsasága az is, hogy nem változott az illetményszorzók száma (14). A bírói kinevezés alsó korhatára 30 év, a tavasszal a bírókra is érvényessé tett öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg 62. A háromévenkénti ugrások mellett tehát reálisan csak 10 lépcső teljesíthető.

Szicília

Magával ragadó hangulat, gyönyörű tájak, 113 900 Ft / fő / 7 éjtől

Törökország

Tengerparti pihenés, feltöltődés várja. 49 900 Ft / fő / 7 éjtől