Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Még nem zártak be józsefvárosi hajléktalant

2011.10.13. 16:08

528 szabálysértési eljárás indult a józsefvárosi, 24 órás közrendvédelmi akció első két hetében. Ezeknek nagyjából a fele - 276 - indult "közterületen életvitelszerű tartózkodás" miatt hajléktalanok ellen. Senki nem került börtönbe, senkit nem zártak el, és senki nem élt még panasszal az intézkedés ellen, mondta el Kocsis Máté polgármester egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.

A szankció kiszabásánál azt veszik figyelembe, hogy az illetőt korábban eljárás alá vonták-e ugyanezért, és ha igen, akkor kapott-e valamilyen büntetést. Sára Botond kabinetfőnök szerint a gyakorlat az volt, hogy a közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan az első, második és harmadik alkalommal figyelmeztetésben részesült. A negyedik felelősségre vonásnál jött a pénzbírság, ami először 5 ezer forint volt, majd minden további előállításnál emelkedett. A kabinetfőnök szerint eddig az esetek 80 százalékában csak figyelmeztetés volt a szankció.

Fedél alá kényszerítene

Ha kell, "kényszerrel kell fedél alá vinni" a hajléktalanokat Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, a Fidesz parlamenti frakciójának hajléktalanügyi referense szerint. Csütörtöki bejelentése szerint december elejétől senki sem tartózkodhat életvitelszerűen az utcákon, mert "télen mindenkinek fűtött helyen kell lennie".

Állítása szerint a megoldáson már dolgozik Pintér Sándor belügyminiszter és Tarlós István főpolgármester. (MTI)

Az eddig kiszabott legnagyobb bírság 20 ezer forint volt, egy olyan hajléktalant büntettek ennyivel, akit hetedszerre kaptak rajta, hogy az utcán él. Ha eltelik a panasztevésre rendelkezésre álló határidő, és a döntés jogerőre emelkedik, akkor akit pénzbírsággal sújtottak, az kap egy betétlapot, és harminc napon belül kell befizetnie a pénzt. Az ügy csak a harminc nap elteltével kerül végrehajtási szakaszba, tehát még egyik, a közrendvédelmi akció során eljárás alá vont hajléktalan sem jutott el idáig. A végrehajtási folyamatban egyébként először bankszámlát keresnek, hogy onnan vegyék le a pénzt, ha nincs, akkor munkáltatót, hogy a bérből vonják le. Ha a pénzt semmilyen formában sem tudják behajtani, akkor a pénzbírságot az érintett beleegyezésével közérdekű munkára lehet változtatni. Ha ezt nem fogadja el a hajléktalan, akkor jöhet az elzárás.

A hajléktalanokat sújtó rendeletek nagyon erős tiltakozást váltottak ki a jogvédő és hajléktalan-ellátással foglalkozó szervezetekből. Szabó Máté ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul miattuk. A rendészeti intézkedéseket bírálók azzal érvelnek, hogy a hajléktalanság nem választott életforma, a szankcióknak nincs visszatartó erejük, csak a hajléktalanok megalázására alkalmasak.

A közrendvédelmi akcióban a kerületi rendőrség, a közterület-felügyelet és a szabálysértési iroda vesz részt. Az akcióval járó többletköltségeket az önkormányzat fizeti, a rendőrség 8,5 milliót kapott a túlórákra, a szabálysértési iroda és a közterület-felügyelet 5-5 milliót. A közterületen életvitelszerű tartózkodás mellett indult eljárás még például közerkölcs megsértése, buszmegállóban dohányzás, szipuzás, hamis áru árulása és közterületi szeszesital-fogyasztás miatt is. Az utóbbi miatt külföldi turistákat is felelősségre vontak. Kocsis szerint a közrendvédelmi akció addig fog tartani, amíg a szabálysértések száma a nullához nem közelít majd.

Guberálás miatt október 10-ig összesen 39 eljárás indult idén, a tiltó rendelet januári hatályba lépése óta. 5 eset megszüntetéssel, 34 figyelmeztetéssel zárult, pénzbírságot még senkire sem szabtak ki.