Öncsonkításra képes új kórházigazgatókra lesz szükség

2011.10.14. 16:21
Jövőre újra kell pályázni az összes fővárosi és megyei kórház főigazgatói és gazdasági igazgatói posztjára. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkit lecserélnek, de a kormányzat új szemléletet vár mindenkitől. Olyan emberek kellenek, akik nemcsak a saját kórházuk érdekét tartják szem előtt, és akár le tudnak mondani egy-egy kórházi osztályról, míg másokat képesek befogadni, mondta az Indexnek az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke.

Az új egészségügyi modellben olyan kórházvezetőkre lesz szükség, akik nemcsak a saját kórházuk érdekét tartják szem előtt, hanem az egész térség egészségügyi ellátásában képesek gondolkodni, képesek akár egy osztályról is lemondani, míg egy másikat felvállalni, mondta az Indexnek Beneda Attila az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke.

Szócsa Miklós egészségügyi államtitkár csütörtökön fogadta a megyei és fővárosi kórházak vezetőit. A tájékoztatón annak részleteiről beszéltek, hogyan kerülnek át az intézmények január elsejétől állami tulajdonba. Az átalakítás egyik pontja az lesz, hogy jövőre az összes főigazgatói és gazdasági igazgatói posztra új pályázatot írnak ki.

Miután az intézmények állami tulajdonba kerülnek, teljesen egyértelmű, hogy az új tulajdonosnak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy eldöntse, kivel kívánja megvalósítani a szerkezetátalakítást, mondta Beneda Attila. A kabinetfőnök hangsúlyozta: nem lesz semmilyen boszorkányüldözés, nem lesznek tömeges cserék, hiszen nehéz is lenne hirtelen ennyi felkészült szakembert találni, akivel le lehetne cserélni a 12 budapesti és a 34 megyei fenntartású egészségügyi intézmény vezetését.

Várhatóan 2012. márciusára írják ki a  kórházvezetői pályázatokat, amelyekre az eddigi főigazgatók és gazdasági igazgatók is pályázhatnak. Számos olyan fővárosi intézményvezető van, akiket fél évvel ezelőtt neveztek ki, az ő esetükben a korábbi pályázati koncepciót is figyelembe veszik, mondta Beneda Attila.

Beneda Attila szerint a hamarosan induló átadás-átvételi folyamatnál nemcsak az derül ki, hogy a mostani kórházvezetők mennyire készek az együttműködésre, hanem az is, mennyire rátermettek az intézmény vezetésére. Irányadó lehet például a kórház adósságállománya, de azt természetesen alaposan átnézik, hogy ennek kialakulása – a kórház adottságait is figyelembe véve – mennyiben múlhatott a menedzsment rossz döntésein.

A városi kórházak állami kézbe adása 2013 januárjában kezdődik, de ha a fővárosi és megyei kórházak átadás-átvétele hamarabb lezajlik, ez a folyamat is elkezdődhet előbb.

Ha az ember látja a pályázati kiírást, akkor döntheti el, indul-e rajta, mondta az Indexnek Rácz Jenő a Veszprém megyei kórház főigazgatója, aki részt vett a csütörtöki megbeszélésen. A volt egészségügyi miniszter is úgy érzékelte, hogy a pályáztatással nem az a cél, hogy teljesen lecseréljék a kórházigazgatói kart, hanem az, hogy megfelelő emberek vezessék az intézményeket az átalakítás idején.

A Semmelweis-terv szerint a jövőben nem megyei, hanem térségi alapon szerveznék meg az egészségügyi ellátást. Kilenc nagytérségre osztanák az országot, a kórházak feladatait pedig eszerint határoznák meg. A cél az, hogy az egyenként 1-1,5 millió lakost egyesítő térségeken belül legyen megfelelően felszerelt szakrendelő, sürgősségi központ, onkológiai ellátás, a bonyolult eseteket pedig az egyetemi klinikák, országos intézetek lássák el. A cél, hogy egy-egy területen belül ne legyenek fölösleges vagy párhuzamos ellátások, a rendszer minél hatékonyabban működjön. Ez természetesen egyes helyeken kórházi osztályok megszüntetését is jelenti majd.

Kérdésünkre, hogy mit jelenthet a pályázaton elvárt "térségi gondolkodás", Rácz Jenő azt mondta: Veszprém megyében már több éve próbálják racionalizálni és összehangolni a megyei és különböző városi kórházak működését. Több kisebb városban megszűntek a kórházban az aktív ágyak, vagy a kórházak önállósága, és feladataikat átvette a megyei kórház. Gondoskodtak ugyanakkor arról is, hogy a kisebb kórházak megfelelő új funkciókat kapjanak. A megszűnés határán álló zirci kórházban például 1 milliárdos fejlesztésből járóbeteg-rehabilitációs központot hoztak létre. Az intézmény ma teltházzal, adósságmentesen működik, folyamatos munkaerőigénye van és az orvosoknak is vonzó. Bár ma már a megyében nem mindenütt van sebészet, vagy szülészet, sikerült azt is elérni, mondta Rácz Jenő, hogy a mentő mindenhova időben odaérjen, sőt két mentőhelikopter bázis is van a közelben, Balatonfüreden és Pápán.

Sok jogszabály hiányzik még

A csütörtöki megbeszélésen a fővárosi és a megyei kórházak állami tulajdonba adásának technikai részleteit beszélték meg. Ehhez számos jogszabályt kell még módosítani, de elképzelhető, hogy alkotmánymódosításra is szükség lesz. Meg kell kötni a tulajdonviszonyokról szóló szerződéseket, az intézményben dolgozók és szerződéseik átvételét, bérszámfejtési kérdéseket. A szerkezetátalakítás harmadik folyamatáról, vagyis szakmai kérdéseiről - ilyen a területi ellátási kötelezettségek meghatározása, az intézmények közötti munkamegosztás - a következő hónapokban fognak egyeztetni – ismertette az államtitkár.

Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, melyen belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz. Az államtitkár a városi járó- és fekvőbeteg ellátási intézmények vezetőivel, valamint az egyes térségekben érintett országgyűlési képviselőkkel egy második országjárás keretében egyeztet majd.