Szilárda
-2 °C
7 °C

Nehéz feladvány a kommunistanyugdíjak megnyesése

2011.10.17. 05:47 Módosítva: 2011-10-17 06:47:00
Pontosan kik számítanak az előző rendszer vezetőinek? Hogyan lehet őket megtalálni? Milyen logika alapján működjön és mekkora legyen a nyugdíjcsökkentés, amely véget vet annak az igazságtalan helyzetnek, hogy a megöregedett kommunisták sokkal jobban élnek, mint egykori áldozataik? Ezekre a kérdésekre kell választ adnia a parlamentnek, ha kivitelezhető és az alkotmányossági szűrőn is átcsúszó törvényt akar alkotni.

Újra a parlament elé kerülhet az előző rendszer vezetőinek járó magas nyugdíjak ügye. A fideszes Wittner Mária csütörtökön jelentette be, hogy a Fidesz-frakció hétfői ülésén napirendre veszi a kérdést. Wittner magánszemélyek és ’56-os szervezetek kérésére egy olyan jogszabály megalkotását kezdeményezi, amely megvonná az áldozatokénál „szemérmetlenül" magasabb nyugdíjat azoktól a „hóhéroktól, akik az előző rendszerből éltek".

A téma egyszer már megfordult a parlamentben ebben a ciklusban. A Jobbik tizenöt képviselője még tavaly nyáron, Biszku Béla ügye után terjesztett be egy törvényjavaslatot, amelyet több sikertelen próbálkozás után novemberben sikerült is napirendre vetetniük. A Jobbik a javaslatban hosszú, mintegy harminc tételből álló listát állított össze azokról, akik szerintük nem érdemlik meg, hogy tehetősen éljenek idős korukban.

Havi 14 250 forint

konyec

A listán szerepeltek többek közt az MSZMP és elődpártjai, az MDP és az MKP, valamint a KISZ központi és politikai bizottságának tagjai, a megyei bizottságok elnökei, a függetlenített párttitkárok, a két párt vezető beosztású alkalmazottai, az elnöki tanács és a minisztertanács tagjai, az ÁVO és az ÁVH hivatásos állományú tagjai, a Néphadsereg bizonyos tisztjei, a Munkásőrség magas beosztású tagjai, sőt az ’56-ot követő megtorlásokban részt vevő bírók, ügyészek, valamint „a szocialista rendszerekkel együttműködő egyházi személyek” is.

A Jobbik érvelése szerint ezek az emberek azért kapnak magas nyugdíjat, mert a nyugdíj összege a korábbi fizetéshez igazodik, ők pedig nagyon jól kerestek. A párt javaslatának lényege ezért az volt, hogy arra az időre, amikor valaki a fenti tisztségek valamelyikét töltötte be, a tisztség után járó keresetének csak egy százalékát vegyék figyelembe a nyugdíjjogosultság megállapításakor. A javaslat ugyan meghatározott nekik egy nyugdíjminimumot, de igencsak alacsonyat, a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (jelenleg 28 500 forint) felét.

Nyilvántartás nincs

Az általános vita a november 16-i ülésen, este kilenc körül kezdődött, és nagyjából két órán át tartott. A Jobbik tervezetére a Fidesz és az LMP is úgy reagált, hogy a kitűzött cél, az irány jó, de a konkrét javaslat nem. A vita elég jól megmutatta, milyen problémák lehetnek bármiféle, a kommunista vezetők nyugdíjait megnyirbálni akaró jogszabállyal.

A Jobbik javaslatát például azért bírálta Halász János, a nemzetierőforrás-minisztérium államtitkára, mert a célcsoport egyes tagjait csak részben vagy egyáltalán nem érintené így a megvonás. Lehetnek ugyanis olyanok, akiknél nem azt az időszakot kell figyelembe venni a nyugdíj-megállapításnál, amelyikben a problémás tisztséget betöltötték, mert később, a rendszerváltás után mentek nyugdíjba.

Biszku Béla (balra) és Kádár János
Biszku Béla (balra) és Kádár János

Az államtitkár jelezte: az is gond, hogy a nyugdíjbiztosításnak jelenleg nincs olyan nyilvántartása, illetve adata, amelynek alapján az érintettekre vonatkozó felülvizsgálatot hivatalból el tudná végezni. „Azt senki nem gondolja komolyan, hogy 2,2 millió nyugdíjas törzslapját és egyebét majd át fogjuk világítani, ez lehetetlen” – jelentette ki a fideszes Varga István.

Bonyolult és kényes dilemmák

A vitában a Jobbiknak az érintettek köréről összeállított listáját is sokan bírálták. Kritizálták például azt, hogy lemaradtak róla a korabeli szakszervezet és a Népfront vezetői; hogy nem világos, mi számít vezetői beosztásnak; és néhány esetben, például az egyházi vezetőknél, bíróknál, ügyészeknél nagyon nehéz eldönteni, kiket kellene sújtani, és kiket nem.

„Nagyon nem szeretnék annak a levéltárosnak a helyében lenni, akit esetleg annak elbírálására kérnek fel, hogy állapítsa meg: valamely egyházi vezető állt-e kapcsolatban a szocialista rendszer valamelyik gyalázatos intézményével. A különböző ügynöktörvény-kísérletek alkalmával többször is találkozhattunk ilyen és hasonló, rendkívül bonyolult és kényes dilemmákkal” – fogalmazott az LMP-s Mile Lajos.

Mile Lajos
Mile Lajos
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A vita november 16-án lényegében azzal ért véget, hogy a javaslat átalakításához, feljavításához a Fidesz és az LMP is segítséget ígért, de az ügy ezután gyakorlatilag eltűnt a parlamentből. A Jobbik ugyan többször is megpróbálta újra napirendre vetetni, de sorozatosan leszavazták. Előfordult, hogy még maga Wittner Mária is a napirendre vétel ellen szavazott.

Wittner szerint megoldják

„Az biztos, hogy ez a kérdés meg lesz oldva” – jelentette ki Wittner az Indexnek pénteken. Elmondta, hogy nemcsak a Fidesz-frakció, hanem hétfőn a parlamenti emberi jogi bizottság is foglalkozik majd az üggyel, de a részletekről – például az érintettek köréről vagy a megvonás mikéntjéről – egyelőre nem akart beszélni. A jobbikos javaslat félretételét azzal magyarázta, hogy közbejött a magánnyugdíj-pénztárak ügye, szerinte előbb azt kellett megoldani.

A Jobbik javaslatának előadója, Novák Előd szerint viszont már az is csak „rövidzárlat” lehetett, hogy egyáltalán napirendre vették tavaly, mert „komoly érdekeket sért”. A képviselő szerint a gazdasági helyzet rosszabbodása lehet az oka annak, hogy a Fidesz most mégis elő akarja venni az ügyet, mert mindenhez hozzá szeretnének nyúlni, amiből pénzt lehet remélni. A Jobbik úgy becsüli, néhány ezer embert érinthetne egy ilyen törvény, és éves szinten több tízmilliárd forintot lehetne megtakarítani a nyugdíjmegvonásokkal. (Wittner egyébként a megtakarított pénzt ’56-os szervezeteknek és a megtorlások áldozatainak adná. A Jobbik javaslatában ugyanakkor az állt, hogy a pénzt a szocialista rendszer még élő áldozatainak kártalanítására vagy a leszármazóik támogatására kellene fordítani.)

Wittner Mária
Wittner Mária
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Voltak háttéregyeztetések

Novák elmondta azt is, hogy még tavaly ősszel volt több nem nyilvános egyeztetés az ügyben a Fidesz irodájában, ezekre meghívták őket, megjelent Wittner Mária, de voltak ott például a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól is. Az utóbbiak szerinte „kicsit fogták a fejüket”, hogy hogyan kutassák ki, ki volt kommunista. „Lehet a történészeknek is munkát adni” – jegyezte meg erről a jobbikos képviselő.

A Jobbik egyébként kompromisszumosnak tartja saját eredeti javaslatát, mert börtönről nem volt benne szó, de még arról sem, hogy a korábban már felvett nyugdíjakat vegyék vissza. Novák úgy látta, hogy a Fidesz által szervezett egyeztetéseken sikerült egyetértésre jutni. Szerinte a Fidesz azt kérte tőlük, hogy vonják vissza az eredeti javaslatukat, és terjesszenek be egy újat, de ezt nem tették meg, mert attól tartottak, hogy azt nem tűznék napirendre.

Ehelyett decemberre elkészítettek egy módosító javaslatot saját eredeti javaslatukhoz, Novák szerint a tárgyalásokon megfogalmazott elvárásoknak megfelelően. A módosító egyébként bővítette volna az érintettek körét, az egy százalékos számítást leegyszerűsítette volna arra, hogy az érintettek a tisztségük betöltésének idejére a nyugdíjminimum felét kapják, és a nyugdíjuk megállapításakor nem lehet figyelembe venni a tisztség betöltését követő esetleges jogszerző időszakot. Ezen kívül a módosító bevezetett volna egy olyan kedvezményt, hogy ha valaki önként jelentkezik a nyugdíjmegállapító szervnél, akkor a teljes nyugdíjminimumot garantálják neki, nem csak a felét.

A módosító az eredeti javaslattal együtt parkolópályán maradt, a parlament nem tárgyalt róla. Novák szerint „nem elegáns” a Fidesz részéről, hogy korábban rendre leszavazták a napirendről a Jobbik javaslatát, most pedig úgy veszik elő a témát, mintha az övék lenne.

Novák Előd
Novák Előd
Fotó: Huszti István

A tavaly novemberi parlamenti vitában az is többször elhangzott, hogy az egyéb fenntartások mellett komoly alkotmányossági aggályok is felmerülhetnek egy ilyen törvénynél.

Az Index által megkérdezett, neve elhallgatását kérő alkotmányjogász emlékeztetett rá, hogy az Alkotmánybíróság 1995 óta tulajdonként védi a tb-jogosultságokat, így a nyugdíjjogosultságokat is. A tulajdonvédelem azonban nem abszolút védelmet jelent, az Alkotmánybíróság az arányosságot mérlegeli, azt, hogy releváns közérdek indokolja-e az érintetteknek okozott jogsérelmet. Ugyanakkor előzőleg volt egy olyan alkotmánybírósági döntés, amely még nem a tulajdonvédelem, hanem a jogbiztonság elvének alapján mondta ki, hogy a nyugdíjak nominális csökkentése alkotmányosan elfogadhatatlan. Ezt a régi határozatot azóta nem erősítették meg, és az alkotmányjogász szerint egyelőre nem világos, hogy a tulajdonvédelmi megközelítés felülírta-e ezt.

Az átlagnál kisebb nyugdíj bajosan mehetne át

Ha az Ab az arányosságot mérlegeli majd, akkor az alkotmányjogász szerint nagyon sok fog azon múlni, hogy milyen mértékű lesz a nyugdíjcsökkentés, milyen kört érint, és milyen indokkal. Ennek illusztrálására egy német példát említett. A kilencvenes évek végén Németországban született egy hasonló törvény, amely a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi embereiről szólt, akik annak idején nem is fizettek járulékokat, de szép magas nyugdíjakat kaptak. A törvény úgy nyeste vissza az ő nyugdíjukat, hogy azt mondta: az akkori átlagjövedelem 70 százalékát lehet figyelembe venni nyugdíjuk kiszámításánál. A német alkotmánybíróság végül alkotmányellenesnek találta ezt a szabályozást, mert összeegyeztethetetlennek tartotta a diszkrimináció tilalmával és a tulajdonhoz való joggal. A gond a 70 százalékkal volt: ha az akkori átlagjövedelemhez és nem annál kevesebbhez igazították volna a nyugdíjakat, abba még belement volna a német alkotmánybíróság, magyarázta.

„A privilegizálás a többi munkavállalóhoz képest, az elképzelhető, hogy lenyeshető. De hogy ellátás nélkül hagyjanak embereket, vagy az átlag alá menjenek, az szerintem nehezen védhető egy arányossági mérlegelésben” – mondta az alkotmányjogász. Megjegyezte, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság 1997 óta szintén tulajdonként védi a tb-igényeket. „Ott is arányossági mérlegelés van, aminek döntő eleme a gyakorlat szerint, hogy egyedi és túlzott terhet ró-e az egyénre a tulajdonkorlátozás. Kérdés, hogy egy ilyen teszten megállna egy ilyen szabály.”