Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Fizetniük kell az MSZMP vezetőinek

2011.10.17. 15:29
Lázár János a Fidesz hétfői frakcióülésének témáiról számolt be. Jóvátételi adót javasolnak a volt rendszer politikai döntéshozóinak nyugdíjával kapcsolatban, módosítanák a Btk. emberiség elleni bűnökkel kapcsolatos felelősségre vonásával foglalkozó részét, új elemeket ismertetett a képviselők javadalmazásának kérdésében.

Lázár János sajtótájékoztatón számolt be a Fidesz frakciógyűlésén történtekről. Bejelentette, hogy az igazságügyi törvény reformja záró szakaszba érkezett, rövid időn belül be fogják terjeszteni az erre irányuló törvényjavaslat csomagot.

A legtöbb szó az előző rendszer vezetőinek magas nyugdíjának kérdéséről esett. Wittner Mária  még csütörtökön jelentette be, hogy a Fidesz frakció hétfőn megtárgyalja azt a javaslatát, ami a Magyar Szocialista Munkás Párt (MSZMP) és annak vezető szervezeteinek egykori tisztségviselőitől megvonná a nekik korábbi fizetésük alapján kiutalt, az átlagnál jóval magasabb nyugdíjat, és az felszabadult összegből 56-os segélyszervezeteken keresztül 56-os mártírokat, kárvallottakat vagy halálra ítélteket támogatnák. Wittner konkrét javaslata szerint magasabb közteherviselést kellene vállalnia annak, aki az MSZMP-ben politikai döntéshozatallal foglalkozott, ezzel a Fidesz frakció egyetértett, jóvátételi adó bevezetését vetették fel.

Újságírói kérdésre elhangzott, hogy a KISZ, az ÁVH és a Munkásőrség döntéshozóira is vonatkozna a nyugdíjmegvonás, de más fegyveres testületekből nyugdíjba vonultakra nem.

Lázár szerint a kérdésben döntés még nem született, hangsúlyozta, hogy egyelőre csak végighallhatták Wittner Máriát, megvizsgálták más volt kommunista országok jogalkalmazását (Csehország vagy Lengyelország). A kérdésben már tovább jutottak Wittner felvetésénél, a kormány megvizsgálja a kérdést, de a frakcióülés még jövő héten is fog róla tárgyalni.

Az adóztatásra adott az alkotmányos lehetőség, mivel a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény úgy fogalmaz, hogy 1944 március 19-én megszűnt Magyarország függetlensége, és az új demokratikus jogállam 1990 május 2-án született meg, azaz hatályos törvényen kívül helyezni az 1944 és 1990 közötti időszakot.

Elhangzott, hogy a Fidesz a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását javasolja a annak érdekében, hogy több, Magyarország által korábban elfogadott, a nürnbergi bíróságon alkalmazott jogelvekre vonatkozó nemzetközi egyezmény legyen része a Btk.-nak. Ezáltal újabb lehetőség nyílhat az 1956-ban elkövetett, emberiség ellenes bűnök kapcsán a felelősségre vonásra - mondta Lázár, de a részleteket Gulyás Gergely fideszes képviselő még a héten ismerteti.

A jóvátételi adó mértékével kapcsolatban azt a javaslatot tették, hogy a jelenlegi nyugdíjukból azért maradjon meg a jelenlegi nyugdíjminimum kétszerese.

Képviselői javadalmazás

A frakcióvezető szerint halad a képviselők javadalmazásának újratárgyalása is, még novemberben döntés várható. Szabályoznák a bizottsági üléseken való helyettesítéseket és távolmaradásokat is, ugyanis vannak, akik fél éve nem vesznek részt a bizottsági üléseken. Egy javaslat szerint egy ülésszakban maximum ötször maradhatna távol egy képviselő a bizottsági ülésről.

Módosítanának a frakciók költségvetésének szabályozásán is, mégpedig úgy, hogy a mai 50 helyett 25 képviselő után "járna" egy olyan frakcióvezető-helyettes, akinek bérét az Országgyűlés fizeti, a képviselőcsoport pedig ezen frakcióvezető-helyettesekkel megegyező számút alkalmazhatna saját költségvetéséből - ha ki tudja gazdálkodni - a szakmai munka erősítése érdekében. A frakcióvezetők jövedelme maximum a miniszteri bérrel lehetne egyenlő - ismertette.

Szólt arról is, hogy az Országgyűlés a képviselőknek 35-50 négyzetméter területű lakásokat biztosítana. Amíg ezekre nincs lehetőség, közbeszerzési eljáráson kiválasztott, legfeljebb három- vagy négycsillagos budapesti szállodákban helyeznék el azokat a honatyákat, akik jogosultak lennének e támogatásra.

Egy jobbikos javaslat szerint az üzemanyag-támogatás maximum kétezer köbcentiméterig lenne elszámolható.

Hajléktalanok

Ugyan a frakcióülésen nem tárgyalták a kérdéskört, de újságírói kérdésre beszélt egy aktualitásról, a kormány hajléktalanügyhöz való hozzáállásáról. A Kossuth Rádió munkatársa arról kérdezte Lázárt, hogy az olyan hajléktalanok letartóztatása, akik vélhetőleg pszichiátriai betegek, mennyire célravezető. “Miért, Ön szerint a pszichiátriai betegeknek az utcán van a helyük?” -kérdezett vissza Lázár.

A hajléktalanellátás véleménye szerint állami feladat, Lázár mentalitásába nem fér bele az ilyen feladatok kiszervezése civil szervezetekbe.

“Szívesen mutatom meg, hogy a több tucatnyi hódmezővásárhelyi hajléktalan milyen ellátásban részesül. Én polgármesterként az összes helyi hajléktalant személyesen ismerem” - bizonygatta a téma iránti érzékenységét. Szerinte nem a Máltai Szeretetszolgálatot kéne támogatni, hanem az állami ellátást megszervezni, és ezt kapta feladatul Kocsis Máté.

A frakciónak vannak vitái arról, hogy ezt hogyan kéne megszervezni, de abban nagyjából egyetértenek, hogy hajléktalanszállókat kell építeni, nem elég csupán szigorúbb fellépést alkalmazni ellenük.

Lázár szerint nem szabad egyenlőségjelet tenni az alkoholista, deviáns vagy pszichiátriai beteg hajléktalanok és azok között, akik más okból kerültek az utcára, de szerinte a társadalmi együttélés szabályrendszere rájuk is vonatkozik, és ezeket be kell velük tartatni, mert nem okozhatnak problémát más közösségek életében.
“Úgy vélem, az ember nem hajléktalannak születik alapvetően, a koldulás kitiltását nem tartom korrektnek, a megbélyegzéstől ódzkodom, és ettől óva intem polgármestertársaimat is” - fejtette ki véleményét.