Elkészült a Fidesz az új lex Biszkuval

Néhány napon belül a parlament elé terjeszti a Fidesz azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné az 1956 utáni megtorlásokban részt vevők büntetőjogi felelősségre vonását, jelentette be kedden Gulyás Gergely fideszes képviselő.

Gulyás hangsúlyozta, hogy a törvény csak egy nagyon szűk kört érintene, kifejezetten a "megrendelőket", illetve azokat, akik az akkori igazságszolgáltatás szereplőiként közreműködtek a végrehajtásban. Újságírói kérdésre a Fidesz képviselője azt válaszolta, hogy legfeljebb néhány tucat emberről lehet szó, de az is elképzelhető, hogy még egy tucatnyiról sem. Konkrét példaként Gulyás Biszku Bélát nevezte meg.

A Fidesz javaslata azt foglalná törvénybe, hogy elévülhetetlenek az emberiesség elleni bűncselekmények. A javaslat nem a Btk-ban, hanem külön törvényben rendezné ezt a kérdést, magyarázta a sajtótájékoztatón Gellért Ádám jogász, akit Gulyás a jogi szöveg szülőatyjaként mutatott be.

A nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya határozza meg a béke elleni, a háborús és az emberiség elleni bűncselekmények fogalmát, az ENSZ 1968-as New York-i egyezménye pedig kizárta ezeknél a büntethetőség elévülését. Az egyezményt Magyarország is aláírta, 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdette, azonban az Gulyás szerint nem vált egyértelműen a magyar jog részévé. A Btk. vonatkozó szakasza ugyanis csak az emberiség elleni bűncselekményeknél mondja ki az el nem évülést, ez pedig nem ugyanaz a fogalom, mint az emberiesség elleni bűncselekmény. A Fidesz szerint az 1956 utáni megtorlások esetére ez utóbbi fogalom érvényes.

Gulyás arról is beszélt, hogy a törvényjavaslat szerintük nem fog az alkotmányba ütközni. Felidézte az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalását, amely rögzítette, hogy az emberiesség elleni bűncselekmény el nem évülhetőségére tett nemzetközi jogi kötelezettségvállalás nem sérti a visszamenőleges büntetőjog tilalmát.

Gulyás közölte azt is, ha a törvény hatályba lép, akkor a Fidesz-frakció a "szükséges intézkedéseket" meg fogja tenni. A büntetés súlyosságára vonatkozó kérdésünkre a képviselő azt mondta: nem akarja megelőlegezni, hogy milyen ítéletek születhetnek, de megjegyezte, hogy az időmúlás nyilván enyhítő körülmény lesz. "Mi nem bosszút akarunk, hanem azt szeretnénk, ha Magyarországon is sor kerülhetne ugyanolyan igazságtételre, amire egyébként gyakorlatilag a volt kommunista államok majdnem mindegyikében sor került" - mondta.

Gellért Ádám említett is több külföldi példát. 2009-ben Csehországban egy volt ügyésznőt ítéltek börtönre koncepciós perek levezényléséért,
Németországban pedig a kilencvenes évek elején azért ítéltek el embereket, mert olyan rendeleteket írtak alá, olyan döntésekben vettek részt, amelyek alapján a határon átlépő embereket lőttek agyon.

Egyébként a Fidesz javaslatát kidolgozó Gellért Ádám volt az a jogász, aki még tavaly október 21-én eljárást kezdeményezett Biszku Béla ellen. A feljelentését a Fővárosi Főügyészség elutasította. Erre Gellért novemberben panasszal élt a döntés ellen, és az ügy a Legfőbb Ügyészséghez került, de elévülésre hivatkozva az is elutasította a feljelentést.

Felemás érzései vannak a történésznek

Ambivalensen viszonyul a Fidesz kezdeményezéséhez Eörsi László történész, az 56-os intézet munkatársa. "Kétségtelen tény, hogy a megtorlás főszereplői teljes mértékben megúszhatták még a morális felelősségre vonást is, ami nem helyes" - mondta az Indexnek. A történész szerint a rendszerváltás után az ilyen irányú törekvéseknek nem igazán volt társadalmi támogatottsága, de ez mára - nagyrészt a Fidesz és a Jobbik erős antikommunista kampányának eredményeképpen - megváltozott. Ugyanakkor szerinte nem túl szerencsés most, húsz év után megindítani a felelősségre vonást, azt megkésettnek tartja.

Eörsi László emlékeztetett arra, hogy a megtorlásokban részt vevők felkutatására és megbüntetésére irányuló korábbi próbálkozások - például a sortűzperek - nem vezettek eredményre. A sortűzpereknél az volt a gond, hogy nem voltak elég világos bizonyítékok. Biszku ügye aggályosabb a történész szerint. Ő "a legnagyobb bűnös a ma élők közül", de kérdés, hogy a cselekedeit jogilag hogyan lehetne büntetni, mondta Eörsi, aki kíváncsian várja, hogyan lehet úgy változtatni a törvényeket, hogy ez kivitelezhető legyen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!