Tétre és pénzre megy majd az egyetem

A kormany.hu-n közzétették az új felsőoktatási törvény tervezetét, amelyet október 23-ig lehet vélemnyezni. A törvény, illetve annak korábban nyilvánosságra került koncepciója a felsőoktatási képzés színvonalának emelését, a hazai és nemzetközi viszonylatban versenyképes tudás átadását és a felsőoktatás gazdaságos működtetését tűzi ki célul.

Akárcsak a köznevelési koncepciónál, itt sem titkolt cél, hogy a felsőoktatást is a „kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiség" és „nemzeti középosztály felnevelésének" szolgálatába akarják állítani.

A tervezet szeretné megszüntetni a felsőoktatás Budapest-központúságát, és a vidéki egyetemek megerősítésével akarja támogatni a vidék kultúra- és értelmiség-megtartó képességét, a regionális gazdaságok fellendüléséhez szükséges szakemberek utánpótlását.

Röghöz kötés

Fontos elv az is, hogy „a közösségi forrásokból kiképzett diplomások munkája Magyarországon hasznosuljon". Korábbi nyilatkozatok alapján ezért azokkal a hallgatókkal, akiknek a képzését az állam állja, szerződést kötnének, hogy diplomájuk megszerzése után egy ideig Magyarországon dolgozzanak. Aki ezt nem teljesíti, azzal az eredeti tervek szerint visszafizettetnék taníttatásuk költségeit. Ez az egyik legélesebb vitapont a tárca és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között. A HÖOK fő kifogása az, hogy nem biztosítanak állást a szerződéskötéssel a hallgatóknak.

A törvénytervezetben egyébként erre csak utalást lehet találni. Egy keddi sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta: a törvény tervezete megengedő ezzel kapcsolatban, az állam a jövőben köthetne ilyen szerződéseket a hallgatókkal. Hoffmann szerint napokon belül kidolgoznak két-három szerződésmintát, és erre a hallgatók javaslatait is várják. Hoffmann elismerte, magától értetődő, hogy munkahelyet kell adni, mert különben a szerződésnek az állam részéről nem lesz meg a feltétele.

Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter azt mondta, a szerződés az állami támogatással tanuló hallgatóknak egyfajta figyelmeztetés lenne arra, hogy a támogatásért cserébe munkát várnak el tőlük. Ha azonban nem akarnak részt venni a magyar társadalom életében, ennek bizonyos hátrányos következményei lesznek - mondta.

Tudományegyetem, egyetem, főiskola

A tervezet három kategóriába sorolja a felsőoktatási intézményeket: tudományegyetem, egyetem és főiskola. A korábbi koncepcióhoz képest ebben lazultak a feltételek. A törvény koncepciója ugyanis korábban a tudományegyetemi besoroláshoz legalább nyolc kart és 15 ezer hallgatót írt volna elő, ami például a nemzetközileg elismert Budapesti Corvinus Egyetemet egyértelműen kizárta volna ebből a körből.

A most megjelent tervezet szerint tudományegyetem az lehet, amely legalább két képzési területen folytat alap- és mesterképzést, legalább két tudományterületen doktori képzést, oktatóinak, kutatóinak legalább kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, egyetemi tanárainak harmada a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet viseli, magas a publikációk száma, folytat idegen nyelvű képzést, a kutatásaihoz vállalkozási tevékenységet is folytat, költségvetésének legalább harmada pályázati forrásból, szolgáltatási megrendelésből vagy külföldi hallgatók idegen nyelven folytatott képzéséből származik.

Az egyetem besoroláshoz legalább két képzési területen kell mesterképzést folytatni, két tudományterületen doktori képzést, az oktatók legalább ötven százaléknak kell tudományos fokozattal rendelkeznie.

A főiskola nem folytat mesterképzést, lehet több kara, oktatóinak harmada tudományos fokozattal rendelkezik. Hogy a dolog ne legyen olyan egyszerű, egy-egy tudományegyetem vagy annak kara kaphat „kutató” minősítést, és a főiskolának is adhatnak „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést. Korábbi nyilatkozatok szerint a távlati cél, hogy később csak nagy tudományegyetemek és főiskolák legyenek. Az átmeneti zónába tartozó „egyetemek" egyesülhetnek, csatlakozhatnak valamelyik tudományegyetemhez vagy főiskolává, magánintézménnyé válhatnak.

Bújtatott tandíj?

A tervezetet legélesebben a bújtatott tandíj bevezetése miatt támadták a hallgatói szervezetek. Ennek alapja, hogy várhatóan jelentősen leszűkítik az államilag támogatott hallgatók számát, azaz a többségnek fizetnie kell majd tanulmányaiért. Erről egyelőre részleteket nem tudni.

A szöveg szerint a jövőben államilag támogatott hallgatók, részleges támogatásban részesülő hallgatók és önköltséges képzést folytató diákok lesznek a felsőoktatásban. A részleges támogatást azok az önköltséges képzést folytató diákok kaphatják, akik például hátrányos helyzetűek, így az állam egy ösztöndíjjal képzésük költségeinek egy részét átvállalja.

Ha a hallgató nem tanul megfelelően, könnyen átkerülhet az államilag támogatott körből a fizetős hallgatók közé. A törvény tervezete szerint az állam csak 12 félévig fizeti egy mesterképzést is elvégő hallgató tanulmányait, az osztatlan képzésben résztvevőkét (például az orvosok) 14 félévig, a doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje pedig legfeljebb hat félév. Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, ehhez pedig a hallgatónak a képzésre előírt kreditmennyiség legalább nyolcvan százalékát teljesítenie kell.

Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt  nem tudja megszerezni a diplomát, önköltséges formában folytathatja vagy fejezheti be tanulmányait. A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt az államilag támogatott hallgatót is, aki az utolsó két félévben nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség felét, illetve nem teljesíti (a közelebbről meg nem határozott) tanulmányi átlagot (korábban 2,5-es átlagról volt szó).

A jó tanuló átkerülhet állami képzésbe

Lesz lehetőség ugyanakkor a fizetős képzésről az államilag támogatott körbe való bekerüléshez is. A támogatott helyekről kieső diákok helyére átkerülhetnek az addig fizető, önköltséges hallgatók. Erről az egyetem dönthet a tanulmányi eredményük alapján.

A törvénytervezet szövege szerint az államilag támogatott hallgatónak is kell fizetniük néhány szolgáltatásért. Ilyen például, ha idegen nyelven akar hallgatni egy az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott kurzust. Kérhet pénzt az egyetem a maga által kiadott jegyzetekért, fizettethet a könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények extra szolgáltatásaiért és a kötelezően biztosítandó mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzésekért.

Az egyetemnek lehetősége lesz arra, hogy fizettessen a hallgatóval, ha ugyanabból a tantárgyból harmadszor vagy többször tesz vizsgát, kérhet pénzt az újra felvett előadásokért, szemináriumokért, konzultációkért, gyakorlati foglalkozásokért, terepgyakorlatokért. A jogszabálytervezet szerint a fizetési kötelezettség mértéke esetenként nem haladhatja meg a munkabér (minimálbér) öt százalékát - ez ma 3900 forintot jelent.

Ki is lehet bukni

A törvény tervezete szerint az egyetem megszüntetheti a hallgatói jogviszonyát annak, aki ugyanabból a tanegységből öt sikertelen javító és ismétlő vizsgát tesz (a koncepcióban négy próbálkozás szerepelt). Ki lehet rúgni a diákot akkor is, ha többszöri felszólításra sem fizeti be képzése költségét. Megszűnik a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató három egymást követő félévben nem kezdi meg tanulmányait, illetve ha „a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti".