74 milliót követelnek Hajdúhadáztól a szegregációért

Az Esélyt a Hátrányos Gyerekeknek Alapítvány pert indított a hajdúhadházi önkormányzat és a fenntartásában lévő Bocskai István két tanítási nyelvű általános iskola, valamint a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola ellen, mert szerintük a településen élő cigány tanulókat jogellenesen, elkülönítetten oktatják, azaz faji alapon szegregálják.

A polgármester szerint a város belerokkan

A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2008 novemberében helybenhagyta a hajdúhadházi szegregációs perben hozott első fokú ítélet azon rendelkezését, amely kimondta: jogellenes elkülönítés miatt jogsértést követett el a település két általános iskolája. Az LB helybenhagyta továbbá az első fokú ítéletnek a jogsértés abbahagyására és az attól való eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit.

Csáfordi Dénes polgármester szerint október elején kereste meg az önkormányzatot Koós László Zoltán ügyvéd, hogy tájékoztassa a szegregáció érintettjeinek kártérítési igényéről. Az ügyvédet Alföldi-Lakatos Gábor, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke bízta meg, aki elsődlegesen peren kívüli megállapodásra hatalmazta fel. Az egyezségi ajánlat szerint 74 millió forintot követelnek a városi önkormányzattól, ez az érintettek számára fejenként 100 ezer forintot jelentene.

Amennyiben az önkormányzat eleget tenne az egyezségi ajánlatban foglaltaknak, az a következő gazdasági évben megszorításokhoz vezetne, intézmények bezárását és szociális juttatások befagyasztását jelentené – mondta Csáfordi Dénes, hozzátéve: az sem elképzelhetetlen, hogy az önkormányzat 2012-ben nem indulhatna egyetlen közmunkapályázaton sem, hiszen az ehhez szükséges önrész hiányozna a város kasszájából.

Maguk a romák sem akarják?

A polgármester tájékoztatása szerint Alföldi-Lakatos Gáborral nem ért egyet a saját testülete sem: Rostás Zsigmond képviselő, Rostás Dezső és Balogh Sándor cigány kisebbségi önkormányzati képviselők közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elhatárolódtak a kártérítési követeléstől.

Csáfordi szerint a kisebbségi képviselők kifejtették neki, hogy már a szegregációs pert is ellenezték, amelynek a cigányság a vesztese lett. MInt mondta, a neki adott nyilatkozatukból kiderül, hogy a korábban perbe fogott tagiskolákban a cigány gyermekek magasan képzett pedagógusok segítségével, egyénre szabott, minőségi oktatásban részesültek, s ez segítette a roma integrációt. Emellett az iskola épülete közelebb volt a gyerekek lakhelyéhez, de mára már mindenki a központban lévő iskolákba kénytelen járni, így csökkent a pihenésre és tanulásra fordítható idő.

A kérdés csak az, hogy ha Csáfordi szerint valóban annyira jó volt a romáknak, akkor miért indítottak mégis pert, miért tanúskodtak a bíróságokon, és miért döntött a javukra jogerősen a Legfelsőbb Bíróság.

Morális leszakadók

Kétségtelen, hogy a rendszerváltozást követő 21 év egyik legnagyobb vesztesei a romák. Tömegesen veszítették el munkahelyeiket, segélyből kénytelenek élni. Nemcsak anyagilag, hanem morálisan is leszakadtak és elszigetelődtek egyes cigány közösségek – mondta a polgármester.

A polgármester a nyilatkozata alapján nem osztja a Legfelsőbb Bíróság álláspontját, és értelmezni semképes azt. Az LB 2011. júniusi jogerős részítéletében megállapította, hogy az önkormányzat a gyerekek fizikai elkülönítésével, a saját iskolájában tanuló diákokat etnikai kisebbséghez való tartozásuk és vagyoni helyzetük alapján jogellenesen elkülönítette, amellyel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

Ehhez képest Csáfordi szerint a liberális oktatáspolitika "torzszüleménye és óriási kártétele" volt, hogy "összeerőltetett" olyan gyermekeket, akiknek a szocializációjában, életvitelében, képességeiben nagyok a különbségek, és ezzel feszültséget gerjesztve nem biztosították a felzárkóztatás valódi feltételeit.

Feszültséget okozna a kártérítés

Azt mondta, az egyezségi ajánlat azonban nem csak anyagi okok miatt elfogadhatatlan; "meggyőződésünk, hogy maga a feltételezés, miszerint pénzben kifejezhető a roma családok szegregációs kártétele, egyértelműen közösségellenes, és óriási feszültséget okoz a város lakossága körében."

A polgármester a jelek szerint nem hallott arról, hogy a jogsértések kárvallottjai Magyarországon és világszerte perlik sikerrel kártérítésért a felelős intézményeket. Az ilyen kártérítési keresetek általában (a gyengébb iskoláztatás miatt fennálló munkaerőpiaci hátrány és kieső jövedelem miatt) vagyoni és (a megaláztatás erkölcsi kára miatt) nem vagyoni kártérítési igényt is tartalmaznak.

Ne követelőzzenek, inkább tegyenek erőfeszítést

A kártérítési perek bírái nem szoktak azzal foglalkozni, hogy a szegregáló település vagy intézmény többségi polgárait, dolgozóit, akiknek a kegyeit a szegregációs politika többnyire keresi, miként érinti a döntés, vagy hogy az alperes (itt Csáfordi) szerint kifejezhető-e pénzben a szegregációs kár. Az alperesek teherbíró képességét viszont külön felszólítás nélkül is mérlegelik.

Csáfordi egyértelműen a romákat hibáztatja, és az LB a várost elmarasztaló döntése után sem kíván önvizsgálatot tartani. Legalábbis erre utal, hogy az iskolaügy kapcsán tett kijelentései mellett arra kérte a roma vezetőket, hogy működjenek közre a foglalkoztatási helyzet javítására szolgáló közmunkaprogramokban, és tegyenek erőfeszítéseket a helyi közösségek békés együttműködéséért.