Katalin
3 °C
9 °C

A Fidesz egyenként döntene a nyugdíjas kommunistákról

2011.10.25. 19:00
Bő másfél órán át beszélgettek a kommunistanyugdíjak megnyeséséről a parlamentben a Fidesz által összehívott négypárti egyeztetésen, de igazi egyetértés csak olyan evidenciákban volt, mint hogy kell valamilyen törvényt hozni, és hogy a szabályozás legyen megvalósítható és alkotmányos. A lényeges részletkérdésekben, amelyeken egy ilyen törvény értelme, igazságossága és sikere múlna, nem sikerült még megállapodni.

Két héten belül készüljön el egy közös, többpárti előterjesztés a volt kommunista vezetők igazságtalanul magas nyugdíjának lecsökkentéséről, ezzel a célkitűzéssel zárta le a fideszes Gulyás Gergely a témában összehívott négypárti egyeztetést. Kedd délután a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői ültek össze bő másfél órára vitatkozni a parlamentben. Az egyeztetésre meghívták az MSZP-t is, de szocialista politikus nem jött el.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője eleve azzal indított: nem biztos, hogy az egyeztetés végére konkrét törvényjavaslat születik. Igaza is lett. Lázár az alapokkal kezdte, azzal a kérdéssel, hogy minden pártban van-e elvi szándék az igazságtalan helyzet rendezésére. Az igenlő válaszok nem igazán okozhattak meglepetést, hiszen tavaly novemberben, amikor a parlament egy napra napirendre tűzte a témára vonatkozó jobbikos javaslatot, már kiderült, hogy a kormánypártokon kívül az LMP is egyetért az iránnyal, csak a megvalósítás részletein van vita.

A keddi egyeztetésre a fideszes Wittner Máriát is meghívták. Ő a megbeszélés végét nem várta ki, és a törvényjavaslat technikai részleteibe sem ment bele, viszont hosszan beszélt arról, hogy az '56 utáni megtorlások áldozatai mennyire megalázóan alacsony nyugdíjból élnek, azokat mennyire méltánytalanul állapították meg, és hogy ezt a helyzetet azóta sem orvosolta senki.

A Fidesz elképzeléseiről az egyeztetésen nem derült ki sokkal több annál, mint amint Lázár már a múlt héten elmondott. A párt úgynevezett jóvávételi adó kivetésében gondolkodik, és elsősorban azoknak a nyugdíjához nyúlna így hozzá, akik döntéshozó vezetők voltak az MSZMP-ben. Az egyszerű volt MSZMP-tagok nyugdíját nem bántanák. Lázár úgy fogalmazott: az ő megbélyegzésükre nincs joguk. A frakcióvezető szerint ők két feltétel megléte esetén vennének vissza a nyugdíjból: ha az illető élethivatásszerűen az MSZMP-s munkájából élt, tehát az volt a főállása, és ha érdemi döntéseket hozott.

Munkára fognák a nyugdíjbiztosítót

Szerinte az érintettek körének meghatározásánál abból kéne kiindulni, hogy az MSZMP saját maga kiket sorolt a vezetői közé. Lázár szerint az MSZMP világosan meghatározta ezt, 5700 embert sorolva a vezetők körébe. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy álláspontjuk szerint minden érintett esetében egyedi elbírálásra lesz szükség. "Nem fogadjuk el, hogy a nyugdíjbiztosító azt mondja: nincsenek adatai" - jelentette ki. Szerinte az egyedi elbíráláshoz szükséges adatok előkeresése a nyugdíjbiztosító feladata lesz, elő kell majd venniük az érintettek dossziéit.

Lázár határozottan képviselte azt is, hogy az igazságosság érdekében a törvényjavaslatnak azokra is vonatkoznia kell, akik még nem mentek nyugdíjba. Ez nem evidens, mert a hatályos nyugdíjszámítási szabályok szerint - húsz év óta - csak az 1988 utáni kereset nagysága befolyásolja a nyugdíjat, így hiába is volt valaki hosszú éveken át kommunista vezető a rendszerváltás előtt, ha csak később hagyta abba a munkát, a nyugdíját alig mozdítja régi magas fizetése. Lázár most sem beszélt túl hosszan arról, hogyan lehetne áthidalni ezt a problémát, de fölvetette, hogy esetleg a szolgálati idő felől lehetne közelíteni. A kereset nagysága mellett a szolgálati idő hossza a másik tényező, ami alapján a nyugdíjat számítják. Ha a kommunista vezetőként töltött évek nem számítanának bele a szolgálati időbe, akkor kevesebb nyugdíjat kapnának a volt vezetők.

A nyugdíjasok idegeit félti a Jobbik

Azt a fideszes elképzelést, hogy a nyugdíjakból jóvátételi adó formájában vegyenek vissza, az LMP és a Jobbik is határozottan elutasította. Novák Előd úgy fogalmazott, hogy nyugdíjak megadóztatásával "Pandóra szelencéjét" nyitnák ki. "Ne játsszunk a nyugdíjasok idegeivel" - mondta. Az LMP-s Schiffer András egyetértett vele ebben.

Az LMP egyébként azt tartaná járható útnak, ha adókivetés helyett a nyugdíjmegállapítási szabályokhoz nyúlnának hozzá. Schiffer szerint az érintetteknél azt kellene megnézni, hogy a tisztségük betöltése idején mennyivel kerestek többet az akkori átlagkeresetnél, és ezt a többletet kellene nem létezőnek tekinteni a nyugdíjuk újraszámolásánál. Schiffer egyébként az egyeztetést kihasználta arra is, hogy újra elmondja: a régi aktákat nyilvánosságra kell hozni, mert amíg nincs nyilvánosság, nem lehet a számlát rendezni.

Az egyeztetésen megint jól látszott, hogy az érintettek körének a meghúzása az egyik legnehezebb kérdés. Erről nem is sikerült most megállapodni, de Lázár nyitottnak mondta magát, és nem zárta ki, hogy egyedi elbírálás alapján - a Jobbik javaslatával összhangban - akár például a vérbírókra és ügyészekre is kiterjesszék a nyugdíjcsökkentést.

Novák hiába próbált amellett kardoskodni, hogy új javaslat alkotása helyett inkább a Jobbik régijét vegyék elő újra, mert annak már elkezdődött az általános vitája, módosítgatni azt is lehetne, és ez felgyorsítaná a dolgokat.

Teljes egyetértés tehát egyelőre csak abban van, hogy az új törvényjavaslatnak végrehajthatónak, alkotmányosnak kell lennie, és a nyugdíjakból megmaradó összegnek azért legyen méltányos.