Kommunistázás és lázadás a Házban

Az utolsó napirend előtti felszólaló a fideszes Gulyás Gergely, aki az igazságtételről beszél. Szerinte a múltban csak jelképes kárpótlást kaptak a diktatúra üldözöttei, miközben a diktatúra működtetőinek a megszerzett javaik közül "még csak annyiról sem kellett lemondaniuk, amennyiből az áldozatokat kárpótolták". Gulyás szerint tévedés Antall Józsefet hibáztatni az igazságtétel elmaradásáért, mert arról azok tehetnek, akik 1990-ben még antikommunista kampányt folytattak, hogy aztán 1994-ben koalícióra lépjenek az utódpárttal, tehát az SZDSZ. Említette a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvényt, amit amúgy az Alkotmánybíróság utasított el. Végül rátért saját, ma tárgyalandó javaslatára, amely alapján büntethetővé tenné az 1956-os megtorlások elrendelőit. "Elutasítjuk a kettős mércét" - mondta, utalva rá, hogy a nácikat a mai napig üldözi a jog, miközben a kommunisták békében élhetnek. "Elfogadhatónak tartanánk-e, hogy büntetőeljárás folyik egy közkatona ellen a kommunizmusban elkövetett bűnök miatt, miközben Szállasi helyettese egy rózsadombi villában élvezi nyugdíját" - példálózott.