Minden szociális munkás bűnöző?

Uszítással vádolnak egy szociális munkást, amely olyan súlyos bűncselekmény, hogy akár három év börtönnel is sújtható. Ferencz Norbert pénteken azért áll bíróság elé, mert tüntetést szervezett a guberálást tiltó nyolcadik kerületi rendelet ellen, mondván a kerület segítség helyett bünteti a szegénységet. A bejelentetten közös kukázásról szóló akción arra kérte a megjelenteket, hogy kukázzanak.

Zenés kukázás

A zenés utcai performanszot még március elején tartották, hogy felhívják a figyelmet a nyolcadik kerület rendeletére, amely szabálysértésnek nyilvánítja a guberálást. Az Új Szemlélet Csoport egyik vezetője, Ferencz Norbert a demonstrációt bejelentette a rendőrségen, ahol azt tudomásul vették. A Baross utca és Körút sarkán összegyűlő 100-120 fős tömeg zenélt, transzparenseket lobogtatott, továbbá a sarkon álló két kukából guberáltak.

A helyszínt biztosító rendőrök a kisebb csoporthoz mentek oda, és három ember adatait felírták. Ezt látva a szervező, Ferencz Norbert hangosbeszélőn további kukázásra buzdította a demonstrálókat: „Nem vette észre a rendőrség, hogy mi egy másik kukánál is úgymond szabályt sértettünk, ezért arra kérek mindenkit, hogy ismételje meg [a kukázást], és ne csak azt a három embert vigyék el.” – mondta a tüntetésről készült videó szerint.

Az uszítást hallva a rendőrök közbeléptek, a szociális munkást pedig azonnal bevitték a rendőrségre, ahonnan csak éjjel engedték ki. A rendőrség akció további hét embert érintett: öt szociális munkást és két demonstráló hajléktalant. Míg ők kukázás vétsége miatt csak szabálysértést követtek el, és figyelmeztetésben részesültek, a demonstráció szervezőjét bűncselekménnyel vádolták meg.

Uszítás

„Általános elégedetlenségre hívtam fel a rendezvényen jelenlévőket, állította a nyolcadik kerület” – tárta fel ügyét az Indexnek a szociális munkás. Ferenczet guberálásra buzdítás miatt a Büntető törvénykönyv 268. paragrafusa alapján törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatással vádolják. A pénteki tárgyalás azonban nem csak arról szól, hogy vétsége volt-e akkora, hogy három év börtönnel büntessék. A bíróság egyúttal arról is ítéletet mond, hogy a lelkiismeretes szociális munka mostantól szükségszerűen törvénybe ütközik-e Magyarországon.

„A szociális munkásoknak az Etikai Kódex szerint kell végezniük a tevékenységüket. Ez irányelveket tartalmaz, és erre a diploma átvételekor ugyanúgy felesküdnek a szociális munkások, ahogy az ügyvédek és az orvosok is a saját kódexükre.” – magyarázta Ferencz Norbert. (Az Etikai Kódex megtekinthető itt, vagy részleteiben keretes írásunkban.)

A szociális munkásnak a kódex szerint felelőssége, hogy felhívja a társadalom figyelmét arra, hogy miként jelenik meg a nélkülözés és a szenvedés. És ugyanúgy kötelessége az is, hogy tevékenységével rámutasson, a társadalom szereplői miként akadályozzák meg a nélkülözés és szenvedés enyhítésére tett kísérleteket.

„Ma Magyarországon az a helyzet, hogy a szociális munkás vagy megfelel a szakmai követelményeknek, vagy törvénytisztelő” – mutatott rá Ferencz arra, hogy miért mond pénteken ítéletet a bíróság magáról a szociális szakmáról is. Ha elítélik azért, mert demonstrációjával felhívta a figyelmet a nyolcadik kerület diszkriminatívnak, szegényellenesnek tartott rendszabályaira, akkor az azt is jelenti, hogy a szociális munkások az Etikai Kódexet követve előbb-utóbb jogsértést követnek el.

Az etikus magatartás jogszabályellenes

Az Új Szemlélet Csoport márciusi demonstrációja a szociális munkások szakmai szervezete, a Szociális Szakmai Szövetség etikai állásfoglalása szerint az Etikai Kódexnek megfelelően zajlott. „Etikai szempontból a csoport érdekvédelmi tevékenysége önmagában – az Etikai Kódex 7. 10. és 11. pontja alapján – etikusnak mondható.” – írták szeptember 20-i nyilatkozatukban.

A nyolcadik kerületi polgármester szegény- és hajléktalanellenesnek tartott rendeletei miatt többször felszólalt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. A biztos, Szabó Máté júniusban kérte a kerülettől a jogszabályok felülvizsgálatát, megállapítva: „A guberálás szabálysértéssé nyilvánításával és szankcionálásával aránytalanul korlátozta kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek jogait a józsefvárosi önkormányzat és ez alkotmányos visszásság forrása. [...]Az önkormányzat jogi indokkal nem tudta alátámasztani a guberálás szankcionálását. A probléma merev, rendészeti megközelítése, az érintettek stigmatizálása ellentétben áll az egyenlő méltóság mindenkori jogállami normáival.”

Mivel a nyolcadik kerületi polgármester nem reagált, az ombudsman októberben az Alkotmánybírósághoz fordult. „Az ombudsman ismételten hangsúlyozza, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás súlyos szociális krízishelyzet eredménye, ami a legritkább esetben alapul az érintett tudatos választásán. A hajléktalanok nem tudnak hova menni, nem rendelkeznek „magántérrel”, nem áll rendelkezésre az érintettek számára valódi alternatíva az utcán éléssel szemben.”

Ferencz Norbert szerint nem csak a szakmai szervezet és az országgyűlési jogok biztosának nyilatkozatai igazolják őket. „A demonstrációnk mellett szól, hogy Kocsis Máté két hónap után sem válaszolt az állampolgári jogok biztosának levelére, pedig abban nem csak a jogszabályok felülvizsgálatát kérte, hanem találkozót is ajánlott. Most az Alkotmánybíróságnak kellene lépnie, de ott nagyon lassú az ügymenet. Az eltelt idő minket igazol. A szép szó, a tárgyalás ebben az esetben nem vezet sehova.”

Ferencz szerint példaértékű lesz, ha a bíróság elítéli. „Csak tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal dolgozhat az ember szociális munkásként. Ha elítélnek bűncselekményért, akkor paradox módon az lesz a helyzet, hogy nem dolgozhatok többet, mivel etikus módon végeztem a munkámat.”