Az almásfüzitői vörösiszap-tározóró veszélyeiről ír a Le Mond

Az almásfüzitői rejtett mérgek címmel közölt fotókkal illusztrált helyszíni riportot szombati számában a Le Monde. A francia liberális újság megszólaltatta azokat a környezetvédőket, akik szerint a Tatai Környezetvédelmi Zrt. tevékenysége nem annyira ártalmatlan, mint az a hivatalos engedélyek alapján tűnik.

A Duna Kört alapító Droppa György szerint az almásfüzitői vörösiszap-tározó a kolontárinál is nagyobb katasztrófát okozhat, miután a terület szeizmikus és árvízi szempontból is veszélyes zónában van. A Magyar Tudományos Akadémia jelentése pedig kimutatta, hogy a tározó, amelynek oldala egyben árvízvédelmi gát, mocsaras területre épült, az alapjait viszont nem szigetelték - hangsúlyozta Droppa.

A lap kitért arra, hogy a Dunában vörösiszap "források" láthatók, amelyek talajalatti szivárgásokra utalnak. A Greenpeace jelezte, hogy a tározó Duna felőli oldalán egyetlen talajvíz-mintavételi kút sincs, amelynek kialakítására ugyanakkor ígéretet tett a Tatai Környezetvédelmi Zrt.

A cég részéről Fényi Tibor azt mondta a lapnak, hogy Almásfüzitő rendelkezik a legstabilabb gáttal Észak-Magyarországon. Farkas Béla, a zrt. környezetvédelmi igazgatója pedig azt mutatta be, hogyan fedték le fokozatosan a "vörös sivatagot", amelynek egyharmada még mindig látszik, és amelynek porfelhője 25 kilométeres körzetben ellepett mindent. A Greenpeace számára azonban az a legfőbb a kérdés - mint írta a Le Monde -, hogy milyen ipari hulladékból származó keverékkel fedték be a vörös iszapot, és az mekkora mennyiségben tartalmazott mérgező anyagokat.

A Le Monde szerint miután Magyarország nem alkalmazta megfelelően a toxikus anyagokat érintő szigorú uniós normákat, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. előnyös árat tud ajánlani ügyfeleinek. A törvényességi határokon belül maradva októberben pedig elérte, hogy a hatóságok megemeljék a vörösiszap által tartalmazott anyagok maximálisan engedélyezett mértékét az almásfüzitői tározóban, amelyek egy idő után beszivárognak a talajvízbe.

A lap azt is megemlítette, hogy Magyarország október 27-én két hónapos határidőt kapott az Európai Bizottságtól, amely alatt a magyar jogszabályokat összhangba kell hozni a vonatkozó uniós normákkal. A szerző kitért arra, hogy a közelmúltban Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is jelezte a cég tevékenységével kapcsolatos aggodalmait.