Farkas
2 °C
11 °C

A törvényalkotási roham és a lényegi módosítások hete

2011.11.14. 00:40
| Módosítva: 2011.11.15. 14:19
Negyedik hetébe lép a parlament törvényalkotási rohama, a héten ötnapos ülés lesz. Hétfőn államosítanak és új törvényt alkotnak az Alkotmánybíróságról, utána lényegi pontokon változtatnak a korengedményes nyugdíjról és az ügyészségről szóló javaslatokon. Kedden a köznevelési törvényt, pénteken az önkormányzati törvényt tárgyalják, csütörtökön pedig megtartják a költségvetés részletes vitáját is.

Hol van már a szeptembert és az októbert jellemző megfontolt komótosság? A parlament három hete őrjítő tempóban alkot törvényeket, és ez a most következő, ötnapos ülésen sem változik. Hétfőn öt törvényt fogadnak el és hat másik törvényjavaslatot módosítanak, aztán kedden a köznevelési, pénteken pedig az önkormányzati reform tárgyalását is megkezdik. Közben kisebb javaslatokra is jut idő, ahogy a jövő évi költségvetés részletes vitájára is. Első körben vegyük át, miből lehet törvény már hétfőn.

Zárószavazások

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról

"A nagyobb tömegeket vonzó szórakoztató rendezvényeknek gyakorta meghatározó pontja a tombolahúzás" - vezet be a magyar néplélekbe az állatvédelmi törvény módosítása, amely alapján az eredeti javaslat alapján tiltották volna az élő állatok kisorsolását. Sáringer-Kenyeres Tamás és Font Sándor javaslatára azonban ezt úgy módosították, hogy amennyiben az állattartási feltételei biztosítottak, a továbbiakban is lehet sorsolni, így "a falusi rendezvényeinket" a továbbiakban is "színesítheti" sorsolás.

A leglényegibb változás viszont a veszélyes ebekre vonatkozó szabályozás megújítása, ezt ugyanis az Alkotmánybíróság tavaly szeptember 30. hatállyal a pontatlanságok miatt eltörölte. A korábbi szabályozás ugyanis betiltotta a pitbullt, de nem sorolta a veszélyes kutyák közé a pitbulltól elkülöníthetetlen staffordshire terriert, ráadásul a veszélyes ebek tartását korlátozó rendeletet megalapozó korábbi rendelet 2007. januárjában hatályát vesztette.

Az eddigi kormányrendelet helyett a jövőben tehát törvényi szinten szabályozzák a kutyatartást, ez alapján egyedileg minősíthetnek veszélyesnek kutyákat. A jövőben az önkormányzatok kutyaadót vethetnek ki, melynek mértéke nem haladhatja meg a 6000 forintot. Az ivartalanított állatok, valamint az őshonos magyar kutyafajták után nem szedhető adó - kivéve, ha az ebet veszélyesnek minősítették, ez esetben az adó mértéke is magasabb, húszezer forint lehet.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról

A javaslat lényegében megteremti a hajléktalanok – a javaslat finomkodó megfogalmazása szerint a közterületet életvitelszerű lakhatás céljaira használók – elzárásának lehetőségét. Akit másodszor kapnak hajléktalankodáson, a javaslat szerint 150 ezer forintos – nyilván megfizethetetlen – pénzbírsággal vagy elzárással sújtható 2011. december 1-től. Két jobbikos képviselő, Baráth Zsolt és Vágó Sebestyén módosító indítványa alapján a szankciót azokon a településeken nem alkalmazhatják, ahol nem biztosítottak a hajléktalanellátás feltételei.

A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről

A parlament múlt heti ülésén módosított még egyet a december 31-ig hatályos alkotmányon, lehetővé téve a megyei önkormányzati intézmények államosítását. A most meghozandó törvény a részletszabályokat tartalmazza "a Jó Állam [sic!] kialakítása érdekében". Ízlelgessük ezt a kifejezést: Jó Állam. A Jó Állam célja az "állam lerombolt tekintélyének visszaállítása", amit egy "valódi perspektívát jelentő stratégiával", vagyis szinte az összes megyei intézmény államosításával kíván elérni. A fővárosi intézmények közül viszont csak a kórházak kerülnek állami tulajdonba.

Az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslat

A salátatörvény jelentős változásokat hoz a magyar büntetőpolitikában, bár az egyik kiemelt pontja végül elbukott. Eredetileg lehetővé tette volna a kiemelt ügyekben a tanú ügyvédjének kizárását a kihallgatásról, ezt azonban a fideszes Varga István javaslatára végül kivették a javaslatból.

Szigorítják az emberölés megítélését, a minősített eseteknél megszűnik az elévülés. Börtönre ítélhetik azt, aki külföldi feketemunkást tartósan, vagy nagyszámú külföldi feketemunkást egyidejűleg foglalkoztat. Korlátlanul enyhíthető lesz a vesztegetéseknél a vádalkut kötők büntetése. A módosítás része, hogy a katonai ügyészség az ügyészségbe való beolvasztásával a jövőben katonai ügyész is eljárhat civil ügyben, és a főügyész által kijelölt ügyész is eljárhat katonai büntetőügyben.

A javaslathoz benyújtott módosító indítványok közül a kormány két elempés indítványt is támogatott, így nem lesznek munkára kötelezhetők a gyermeküket büntetés-végrehajtási intézetben nevelő anyák, közvetítői eljárás során pedig a sértetnél felmerült indokolt költséget az állam megelőlegezi. Ehhez a törvényhez nyújtotta be a hajléktalanokat eddig inkább üldöző Kocsis Máté azt a módosítást, amely alapján a hajléktalanokat megalázókat akár két év szabadságvesztésre is ítélhetik – súlyosbító körülmény, ha a megalázásról felvétel készül, amit mondjuk a netre is felraknak.

Az alkotmányügyi bizottság módosítása alapján nem tehető fel a tanúnak irányított, a feleletre útmutatást tartalmazó kérdés.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat

A javaslat legfőbb újítása, hogy nem teszi lehetővé az alkotmánybírók újraválasztását, akiket a jövőben így egyszer 12 évre választhat meg a parlament. A bírók újraválaszthatósága régóta bírált eleme volt a törvényjavaslatnak, ez ugyanis utat nyitott a bírók politikai befolyásolásának. A törvény érdekessége, hogy Budapestre költözteti az Alkotmánybíróságot. A döntés elvi, mert a testületnek csak papíron volt a székhelye Esztergom, a gyakorlatban eddig is a fővárosban működött, de legalább már törvényileg is tiszta helyzet teremtődik.

További fontos újítás, hogy alkotmányossági panaszt konkrét bírói ítéletekkel szemben is lehet majd tenni, ami plusz jogorvoslati lehetőséget jelent olyan ügyekben, melyekben a panaszos alkotmányos alapjoga sérül. Az új alaptörvény megszüntette az actio popularist, azaz magánszemélyek nem fordulhatnak normakontroll-kérelemmel az alkotmánybírósághoz, csak őket konkrétan érintő egyedi esetekben élhetnek alkotmányjogi panasszal. Az actio popularis helyét veszi át az utólagos absztrakt normakontroll, ezt az állampolgári jogok biztosa kezdeményezheti akkor is, ha bírói eljáráshoz vezető konkrét jogsérelem még nem következett be.

A nemzeti együttműködés bizonyítékaként a törvényjavaslathoz két elempés, tíz jobbikos, és nem kevesebb, mint 14 szocialista módosító javaslatot is elfogadtak - igaz, ezek a javaslat lényegét legfeljebb csak kapargatták, inkább fogalmi pontosítások voltak.

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 14/2010-2014. AIÜB számú eseti jellegű állásfoglalásának elutasításáról

A javaslatot Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció nemlétező frakciójának frakcióvezetője terjesztette elő, célja a frakció megalakulását elutasító bizottsági határozat elutasítása. Ennek gyakorlatilag semmi esélye.

Hétfőn több törvénytervezethez benyújtott módosító indítványról is döntenek:

Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről

Gulyás Gergely javaslata lényegében Biszku Béla bíróság elé állítását tenné lehetővé. A módosító javaslatok lényegi pontokat nem érintenek

A Nemzeti Kulturális Alapról

A javaslat eredeti formájában az NKA bevételi forrásairól rendelkezne úgy, hogy az alapot az ötöslottó játékadójának 90 százalékából, egyes termékek után befizetett kulturális járulékból – például a pornóadóból –, költségvetési forrásokból és adományokból finanszíroznák.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

A hétfőn megszavazandó módosító indítványokkal jelentősen enyhíthetik a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló eredeti javaslatot. erről részletesebben itt olvashat.

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról

Döntenek a filmtörvényhez benyújtott módosító indítványokról is, például az NKA-hoz hasonlóan a Magyar Nemzeti Filmalap is 90 százalékban részesülhet majd a hatoslottó játékadójából az eredetileg javasolt 80 százalék helyett. Egy támogatott módosító javaslat értelmében mégsem dönthetnének önmaguk vagy közeli hozzátartozójuk filmterveinek támogatásáról az erre illetékesek. Az előterjesztő L. Simon László javaslatára tovább szigorítják a filmek besorolását, jövő januártól minden film egy kategóriával szigorúbban lesz megítélve.

Az ügyészségről

Lényegi ponton változtat a törvényjavaslaton a szocialista Ipkovich György, illetve három jobbikos képviselő, Gyüre Csaba, Kiss Sándor és Staudt Gábor támogatott módosító indítványa, amely törölné azt a lehetőséget, hogy a kiemelt ügyekben az ügyész maga válassza meg az eljáró bíróságot - ez ugyanakkor része marad a hatályos büntetőeljárási törvénynek. Szintén Ipkovich javaslatára törlik annak lehetőségét, hogy a legfőbb ügyész bírósági döntés felülvizsgálatát kezdeményezhesse az Alkotmánybíróságnál. Más tekintetben a javaslat nem változik, megszűnik a katonai ügyészség, amit beolvasztanak az ügyészségbe.

Az ügyészségi törvénnyel párhuzamosan alkotják meg az ügyészek jogállásáról szóló törvényt. Az eredeti javaslat lényegét nem érinti módosítás, talán annyit emelnénk ki, hogy a parlament nem külön, hanem a mindenkori költségvetés részeként dönt az ügyészek illetményéről.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról

A két, párhuzamosan tárgyalt törvény újraszabályozza a bíróságok önigazgatását, megszűnik a bírói önigazgatás szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, helyét az Országos Bírói Hivatal veszi át, melynek élére a parlament választ vezetőt 9 évre. Az OBH munkáját az Országos Bírói Tanács segíti, ennek a Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnöke és 14 másik bíró a tagja. A módosító indítványok lényegi ponton nem változtatnak az eredeti javaslatokon.

Hétfőn szavaznak az adótörvényekhez benyújtott módosító indítványoktól is, ezek ismertetésétől azonban ezúttal eltekintünk.

Amit még tárgyalnak

A határozathozatalokat követően még a hétfői, várhatóan az éjszakába nyúló ülésen megkezdik a sportról szóló törvény általános vitáját, és lefolytatják a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásáról szóló, a polgárőrségről szóló, a szakképzési hozzájárulásról szóló és a jövő évi költségvetést megalapozó törvények részletes vitáját, illetve lezárják a Munka Törvénykönyve általános vitáját.

Az ötnapos ülés második napján, kedden összesen hat órát vitáznak majd a köznevelési törvényről, illetve megkezdik az egyesülési jogról és a civil szervezetek működéséről szóló törvény általános vitáját is. Ezután lefolytatják a népszavazási kezdeményezésről és a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvények részletes vitáját is.

Szerdán a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénymódosítás, a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosítása és az egészségügyi törvények módosításának általános vitáját kezdik meg.

Csütörtökön a törlesztésképtelen hitelesek lakhatásának biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája után tíz órás időkerettel lefolytatják a jövő évi költségvetés részletes vitáját.

Pénteken tíz órában vitatják meg az önkormányzati törvényt, ezután hat órán át a szabálysértési törvényről vitatkoznak.