Szócska: Elbocsátásokra egyáltalán nem készülünk

Jövő májustól veszi át véglegesen a kórházak működtetését az állam, mondta Szócska Miklós a Világgazdaság által rendezett budapesti konferencián. Ahogy az államtitkár korábban is hangoztatta: kórház nem fog megszűnni, legfeljebb a feladata változik meg. Szócska szerint 16 intézmény vált majd funkciót, így a 120 kórház közül körülbelül százban végeznek majd aktív betegellátást a jövőben. A többi kórház inkább szociális feladatokat lát el, vagy kistérségi egészségügyi központtá válik, ahol járóbeteg-szakrendeléseket, egynapos sebészeti beavatkozásokat végeznek.

Szócska Miklós

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A legnagyobb átalakításokat Budapesten kell majd végrehajtani, ahol nagyon sok a kórház. Szócska Miklós megfogalmazása szerint ezért a fővárosban “telephelyek is mozogni fognak”. Jelentős átalakítást jelent, hogy a fővárosban három nagy, 24 órában üzemelő sürgősségi központot alakítanak ki. Az államtitkár egy felszólaló kérdésére azt válaszolta: az átszervezések miatt "elbocsátásokra egyáltalán nem készülünk".

Szócska Miklós egy példán is érzékeltette, mit ért átszervezésen. Karácsonykor vagy szilveszterkor Budapesten állandó gond, hogy a sürgősségi központokban nincs szakorvos ügyeletes, általában rezidensek fogadják a gyakran súlyos betegeket. Szócska szerint ha hat helyen van ügyelet, akkor ez tényleg megoldhatatlan, de ha a jövőben három helyre koncentrálják az erőforrásokat, akkor azok üzembiztosan, megfelelő személyzettel tudnak majd működni.

Az államtitkár néhány térképet is mutatott arról, milyen módon akarják megszervezni azt, hogy vidéken a beteg mindenhonnan időben elérjen egy megfelelően felszerelt kórházba, ahol a bonyolultabb, nagyobb szakértelmet igénylő beavatkozásokat is el tudják végezni. A térképek alapján látható, hogy a Dél-Alföldről például a mentő nem tud időben megfelelő helyre vinni egy égési sérültet, a Szolnok környékén élők közelében nincs megfelelő stroke-ellátás, Kalocsa vagy Baja környékéről pedig a mentő nem tud időben elérni egy megfelelően felszerelt traumatológiai központba. Emiatt kell pontosan meghatározni azt, hogy a beteget honnan hova szállítsák, az egyes kórházak milyen szintű ellátást végezhetnek, s ezért kell ágyakat, műszereket, személyzetet és szakorvosokat a jobban felszerelt központokba koncentrálni.

Nem mi húzogatjuk a tankokat a térképen, mondta Szócska Miklós utalva arra, hogy a kapacitások átrendezésébe mindenhol bevonják az egészségügy helyi szereplőit. A kórházak átvételével az állam a felhalmozódott beszállítói tartozásokat is kifizeti, de Szócska Miklós megjegyezte, ez nem fog egyik napról a másikra menni. A legutolsó felmérések szerint a kórházak adósságállománya 60 milliárd forintra rúg.

Idén a várt 3 milliárd forint helyett 2,4 milliárd forint folyik be a népegészségügyi termékdíjból, amelyet az egészségügyi dolgozók pótlékainak emelésére fordítanak, mondta Szócska Miklós. Jövőre 20 milliárd forint bevételt tervezett a költségvetés a chipsadóból, de várhatóan csak 15 milliárddal lehet majd számolni. Ennek oka az, hogy az adó hatására az élelmiszeripar is átalakította a termékösszetételét. Ahogy Szócska Miklós megjegyezte, az adó elérte célját, mert örvendetes módon a levesporgyártók is belátták, hogy "az a szmötyi, amit gyártanak, annak 70 százaléka só".

A tárca az év végén olyan, összesen 15 milliárd forint keretössszegű programokat is indít uniós forrásból, amelyekből a hiányszakmákban tevékenykedő szakorvosok, szakdolgozók ösztöndíjakat kaphatnak - jövedelmüket ilyen formában tudják majd emelni. Ehhez a programhoz az a 200 rezidens is csatlakozhat, akik kimaradtak a kezdő orvosoknak indított ösztöndíjból, annak kerete ugyanis mára betelt. Az államtitkár reményei szerint az átalakításoknak és a jobb szervezésnek köszönhetően jövőre 10 milliárd forintot lehet majd megtakarítani, és ezt a pénzt is kórházakban dolgozók javadalmazására tudják majd fordítani.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!