A KDNP itt is bevezetné a becsületrendet

A javaslat kimondja, hogy az Országgyűlés megalapítja, illetve megújítja az állami kitüntetéseket, a Magyar Szent István Rendet, a Magyar Corvin-láncot, a Magyar Becsület Rendet, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrendet és a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet. A kitüntetések sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, "ami egyrészt azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes kitüntetéseket adományozni lehet, másrészt a kitüntetések adományozásának évi keretszámában" - olvasható a Semjén Zsolt, Rubovszky György, Pálffy István és Latorcai János által jegyzett sarkalatos javaslatban.

A Magyar Szent István Rend Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Ezzel megújítanák a történelmiség jegyében a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rendet. Az elismerésből magyar állampolgár számára évenként legfeljebb három kitüntetés lenne adományozható.

A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő Magyar Corvin-lánc Iroda látja el. A Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg.

A javaslat szerint a Magyar Becsület Rend Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő szolgálat, vagy hősiesség elismerésére szolgál, évente tizet lehetne adományozni belőle. (A Becsületrendet I. Napoleon alapította még konzulsága idején a katonai és polgári érdemek jutalmazására.)

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismeréséül járna.

Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjéből évenként legfeljebb öt, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb húsz, középkeresztjéből legfeljebb negyven, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb száznegyven, lovagkeresztjéből évenként legfeljebb kettőszáznyolcvan adományozható. Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztből legfeljebb kettőszáz, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztből évente legfeljebb kettőszázötven, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztből legfeljebb háromszázötven adományozható.

Az indítvány tartalmazza, hogy Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.

A javaslat melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.

Az indítvány rögzíti, hogy a hatályos szabályoktól eltérően ezentúl magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök megtilthatja. Jelenleg külföldi állami kitüntetés viselését a köztársasági elnök engedélyezi. Ez a rendelkezés egyrészt felesleges adminisztratív terhekkel jár, másrészt nem funkcionál, ezért indokolt a megszüntetése - írták.

Ugyanakkor meg kell adni a közhatalomnak azt a lehetőséget, hogy ne lehessenek viselhetők azon államok kitüntetései, vagy azon jellegű kitüntetések, amelyek összeegyeztethetetlenek a demokratikus értékrenddel, Magyarország demokratikus elkötelezettségével. Ugyancsak eltér a hatályos szabályozástól az a rendelkezés, amely szerint olyan személynek, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, csak kivételes méltánylást érdemlő esetben lehet kitüntetést adományozni - olvasható.

Javaslat a címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészíti a köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult következetes jogalkotási gyakorlatra, amely a címer használatát külön törvényekben biztosítja a köztestületeknek.

A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik, a javaslat – a nemzeti ünnepeken az Országház előtti zászlófelvonás mellett – fenntartja az állami szervek állandó zászlókitűzési (lobogófelvonási) kötelezettségét. Nem tartalmazza azonban a honvédségi csapatzászlóra, hadilobogóra vonatkozó rendelkezéseket, e tárgykört a jövőben kizárólag a honvédelmi jogszabályok rendezik.

A javaslat változatlanul szabályozza a címer a bankjegyen, állampapíron és a pénzérmén való feltüntetését, a címeres körbélyegző használat, az önkormányzati címereknek az állami címertől való megkülönböztetés kötelezettségét.

Nem változik a magánszemély és a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet címerhasználatának tilalmára vonatkozó szabály sem. Ugyanakkor a javaslat kifejezi, hogy ettől csak törvény – vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály – térhet el, személy vagy személyek meghatározott csoportját kifejezetten feljogosítva a címer használatára.

A jogszabály - amely a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti, ha a parlament elfogadja, 2012.január 1-én lép hatályba.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!