Az első ülés a gazdasági irányváltás óta

A jobbikos Egyed Zsolt szerint pártja kiemelt helyen szerepeltette a bányák újranyitását, ezért örülnek az erre szánt pénznek, bárhonnan is jöjjön az. Mégis, aggodalmakat kelt benne, hogy egy év alatt akarnak ezer bányásszal újranyitni egy bányát, mert a régi bányászok már kihaltak - ergo aggódik, hogy külföldiek kaphatnak munkát. Azért is aggódik, hogy a bánya külföldi kezekbe kerülhet. "A kormány és annak néhány tagja különös vonzalmat táplál a bányák iránt. Vannak-e kormánypártiak a bányát újranyitó cégekben" - kérdezte.

Ma tárgyalták volna a népszavazási törvényhez benyújtott módosító indítványokat, azonban a kormány javaslatára ezt is elnapolták egy héttel.

Gőgös sajnálja, hogy Illés "sikertörténetnek állítja be saját kedvenc ágazata tönkretételét". Pénz ugyanis erre a területre a költségvetésben nincs, ezt "az egykori pénzügyminisztérium illetékese maga erősítette meg a bizottság ülésén". A választ nem tudta elfogadni, a parlament viszont el tudta.

Ez a megosztás érvényesül majd a vízügyi rendszerben is, mert a Belügyminisztériumhoz kerülnek a dolgozók, köztük a közmunkások is, míg Illés államtitkárságánál nem tudjuk, hogy mi marad, mert azt elfelejtette elmondani.

A finanszírozási csőd pedig azt jelentené, hogy nincs pénz, márpedig a kormány a nehéz gazdasági helyzet ellenére is milliárdokat fordított gátépítésre. Szakmai csőd sincs, mert az erdészetek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartoznak, ellenőrzésük meg a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.

Illés Zoltán szerint Gőgös Zoltán interpellációjában nem valós kérdésekről beszélt, hiszen, ha felszólalása érdekfeszítő lett volna, akkor a képviselők csendben hallgatták volna, ehhez képest zsibongott a ház. Ezután szövegelemzésbe kezdett, miszerint hiába beszél bóvlipolitikáról Gőgös, amikor a kormány politikája nem bóvli.

Gőgös szerint a belügyminisztériumhoz tartozó közmunkaprogramok végrehajtása önmagában nem elég indok a vízügyi igazgatóságok áthelyezéséhez, az megoldható lett volna a mostani keretek között is. Gőgös szerint az átszervezéssel veszélybe kerül a belvíz és az árvíz elleni védekezés is.

A szocialista Gőgös Zoltán a vízügyi rendszer finanszírozási és szakmai csődjéről kérdezi Illés Zoltán államtitkárt, akit egyből emlékeztetett is kormányváltáskori nyilatkozatára, amely szerint tízezer fős, erős vízügyi igazgatóságok jönnek létre. Ehhez képest a minisztériumától a belügyminisztériumhoz kerülnek az igazgatóságok, az "észszerűtlen átalakítás veszélyeket rejt magában".

A héten döntött volna a parlament a bíróságok szervezetéről, a bírák jogállásáról, az ügyészségről és az ügyészek jogállásáról szóló törvényekről, de a kormány javaslatára egy héttel elhalasztották a zárószavazást.

Ahogy azt előzetesünkben már megjósoltuk, a kormánytöbbség ezúttal sem vette napirendjére a Jobbik két, az LMP egy napirend-kiegészítési javaslatát, így hiába próbálkoznak hónapok óta, most sem tárgyalhatják a kommunista nyugdíjak és a Rákóczi-szabadságharc emléknapjára, illetve a pártfinanszírozási reformra vonatkozó javaslatokat.

A kormány kemény fellépésére példaként a szerbiai kárpótlási törvényt hozta fel, ahol a magyar kormány a szerb EU-tagság megvétózásával fenyegetőzött a magyar érdekeket sértő törvény miatt. Marosvásárhelyen pedig magyar vendégprofesszorok vállaltak munkát, hogy akkreditálni lehessen a képzést. Ezután még hosszasan sorolt példákat, amelyek jellemzően templomok felújítására szánt költségvetési pénzek voltak.

A kormány nevében felszólaló Rétvári Bence igazságügyminisztréiumi államtitkár boldog névnapot kívánt Boldogi Olivérnek, a szlovákiai magyarnak, akitől elvették szlovák állampolgárságát. Boldogi saját bevallása szerint szlovák állampolgár - is - szeretne maradni. Rétvári szerint Szlovákia sajátosan jár el, amikor egy szövetséges ország állampolgárságának felvételét tiltja.

Pálffy még beszélt arról is, hogy a szlovákiai magyaroktól azonnal elvonják az állampolgárságukat, amint megkapják a magyart, pedig a cseh-szlovák kettős állampolgárságot elismerik. Ez ügyben is tenni kéne.

Pálffy szerint a szimbolikus a Marosvásárhelyi Orvosegyetem ügye, ahol a román kormány szabotálja a magyar fakultás indítását. "A magyar kormánynak azonnali és hathatós segítséget kell adnia a marosvásárhelyieknek". Kifogásolta azt is, hogy hiába rendelte el a magyar nemzeti tanács a referendumot a székelyföldi közigazgatási reformról, azt nem írták ki.

Hamar kiderült azonban, hogy ez sem békésebb terület, mert a határon túl rombolják a magyar kultúrát. "Verespatakon fel akarnak robbantani három hegyet" - mondta, majd arról is beszélt, hogy Marosvásárhelyen pedig egy műemléki hidat akarnak elbontani. Veszélyben vannak a határon túli magyar temetők is, mondta, bár elismerte, hogy ebben a kérdésben "nincs módunk a határon túlra terjeszkednünk".

"Lehangoló nézni, ahogy az ellenzék habzó-remegő szájjal ráugrik a kormányra és nagyon sokszor gazdasági műveltség nélkül próbál statáriális ítéletet hozni" - kezdte felszólalását a kereszténydemokrata Pálffy István, aztán rátért témájára, a magyarság és a magyar kultúra hétköznapjaira.

"Azért is más ma a helyzet, mert egy olyan pénzügyi védőhálóról kezdünk tárgyalásokat, amelyből egy fillért sem akarunk lehívni" - próbálta megmagyarázni, hogy hogyan nem hitel a hitel. "Drámai helyzetben van többszázezer család" - mondta váratlanul, bár kiderült, hogy a drámai helyzetet is a szocialisták idézték elő, mert "nyomták őket a devizahitelekbe".

A Bankszövetség devizahitelesek megmentéséről szóló ötletei között vannak jók, ezekről meg is kezdik a tárgyalásokat, zárta Matolcsy.

"Igenis csökkentjük az államadósságot. Az államadósság deviza és forint részből áll. A devizaadósság jottányit sem mozdul a forintárfolyam változása miatt, mert az devizában van, és devizában is fogjuk visszafizetni" - mondta.

"Elnök úr arról beszél, hogy borzalmas ez az IMF-megállapodás. Melyik? Nem látunk magunk előtt semmilyen megállapodást" - kezdte válaszát Vonának Matolcsy György, aki szerint egyelőre csak tárgyalásról döntöttek. Szerinte ezt most, 2008-cal szemben nem kényszerből teszik.

A gazdasági konzekvenciák még ennél is egyértelműbbek Vona szerint. Például az, hogy az államadósság visszafizethetetlen, ezért új megoldást kell találni. "Nem azt mondjuk, hogy menjünk a görög útra" - utasította vissza előre a vádat, majd emlékeztetett rá, hogy a magyar államadósság pont ugyanakkora, mint a nyugdíjpénztári vagyon beolvasztása előtt volt. "Tárgyaljuk újra Magyarország államadósságát" - javasolta, és azt is, hogy ehhez szerezzünk nemzetközi partnereket.

Vona szerint egyedül a finánctőke nyugodhat meg, mindenki más összerezzenhet, mert mindenki másnak rosszabb lesz, az IMF megszorításokat fog előírni. Vona úgy érezte, hogy az LMP üdvözölte az IMF-megállapodást, ahogy az MSZP is. A törésvonal másik oldalán áll a Jobbik, és állt egész idáig a Fidesz.

Szerinte a magyarok többsége elutasítja a megállapodást. "A kormánynak le kell mondani" - mondta.

Vona Gábor (Jobbik) is kutatta a plafont Matolcsy felszólalásai alatt, és örül, hogy erősek a támasztékok. A Jobbik frakcióvezetője szerint elvárható lett volna, hogy Orbán Viktor napirend előtt felszólaljon, és megmagyarázza a történteket. Szerinte az IMF a farkas, Magyarország a nyúl, és a farkas megeszi a nyulat.

Matolcsy szerint 2010 októberében "nem elküldtük a Valutaalapot, hanem rendben lezártuk a megállapodást" - mondta, majd azzal folytatta, hogy "nem volt ott semmi rendben". Mármint 2010 közepén, amikor átvették a hatalmat. Matolcsy amúgy úgy emlékszik, hogy a Gyurcsány-kormány is először elküldte az IMF-et. Felszólalását elmúltnyolcévezéssel zárta, amire az euróválság még rátesz egy lapáttal. "Ne várja tőlünk, hogy mindent az euróra fogjunk" - zárta válaszát.

"Önnek igaza van, egyszer már megéltük a magyar gazdaságpolitika csúfos, baljóslatú, válságot előidéző bukását. 2002-2010 között" - tromfolt Józsára Matolcsy György. "Önök neoklasszikus receptet alkalmaztak" - alkotott új fogalmat Matolcsy, aki ezután repedéseket keresett a plafonon, hogy nem szakad-e le. Mint kiderült, Józsa felszólalása miatt aggódott.

Józsa szerint hiába próbálja a kormány az elmúlt nyolc évre hárítani a felelősséget, és azt állítani, hogy most az euróválság miatt van baj Magyarországon, ha itt nagyobb a baj, mint az eurózónában. "Megbízhatóság, kiszámíthatóság, jogbiztonság. Ezeket kéne megteremteni" - adott tanácsot végül.