Öngól lehet az igazságtétel

2011.11.21. 20:20
Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény kimondja az MSZP felelősségét a pártállami bűnökért, és megteremti a felelősségre vonás alkotmányos alapját – igaz, nem világos, hogy ennek mi lesz a gyakorlati eredménye. A jogalkotó ezen felül önkényesen és indoklás nélkül válogat a független intézmények vezetői között, hogy kit hagy meg és kit meneszt. Ha a parlament nem szavazza meg a törvényjavaslatot, nem lép hatályba az új alkotmány, és nem veszíti hatályát az előző.

Megszűnik az alkotmányos rend?

Az alaptörvény hatályba lépéséhez szükséges jogharmonizációról külön jogszabálytervezetben (pdf) gondoskodik a kormánytöbbség.

A 126 oldalas dokumentum érdekessége, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényből nyom nélkül törölné az első paragrafust: A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.

Az Alaptörvény a gyülekezési jogot az alábbi mondattal biztosítja: Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

A jogszabálytervezet a tavaly nyáron elfogadott médiaalkotmányt is módosítja. Ennek legérdekesebb részeként az eredeti 16. § -ban kicserél egy szót: A médiatartalom-szolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége során nem sértheti az emberi jogokat.

Mivel az "alaptörvényes rend" kicsit furcsán hangzik, a médiaalkotmányban a módosítás nyomán a törvényes rend kifejezés szerepel majd.

A tervezet (pdf) preambuluma kimondja a kommunista államhatalom nevében elkövetett bűnök elévülhetetlenségét, lényegében alkotmányos alapot teremtve a felelősségre vonáshoz. A felelősségre vonás, miként az a mosonmagyaróvári és a Kossuth téri sortüzek miatt indult perek mutatják, eddig is lehetséges volt, de csak az emberiesség elleni, el nem évülő bűncselekmények esetében.

Jöhet a Zétényi-Takács

Mostantól azonban nemcsak katonák, hanem – a Btk. módosítását követően – mindazok ellen eljárás indulhat, akiket az "elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért" felelősség terhel. A büntethetőség azokra a cselekményekre vonatkozik, amelyek az elkövetésükkor is büntetendők voltak, ám politikai okból mégsem történt felelősségrevonás.

Az igazságtételre korábban is történt már kísérlet, ám az 1991-es "Zétényi-Takács" törvényjavaslat akkor még elbukott az Alkotmánybíróságon, mely alkotmányellenesnek találta (egyebek mellett) a már elévült bűncselekmények ismételt büntethetővé tételét. A törvénytervezet most ezt a jogállami normát igyekszik megkerülni.

Kiből lesz itt vádlott?

Egyelőre nem igazán látszik, hogy kik ellen irányulhat eljárás – mondta az Indexnek Hack Péter büntetőjogász. Az 50-es évek koncepciós pereinek közreműködői közül ugyanis nem biztos, hogy bárki is életben van.

Ha az igazságtétel későbbi ügyekre, például a 70-es, 80-as évek törvénytelen megfigyeléseire, bántalmazásaira is kiterjed, akár a volt rendőrök is a vizsgálatok kereszttüzébe kerülhetnek. A politikai felelősség vizsgálatakor szintén nehéz lesz meghúzni a határt, hiszen Biszku Béla felelősségének firtatása felveti Szűrös Mátyás és Pozsgay Imre a pártállamban betöltött szerepének büntetőjogi megítélését is.

1968. Biszku és Kádár a Parlamentben.
1968. Biszku és Kádár a Parlamentben.

Biszku Béla annyiban is különleges, hogy esetében az ügyészség épp arra hivatkozva tagadta meg a nyomozást, hogy a feljelentésként értékelt beadványban nem volt elég konkrétum. Csakhogy a probléma lényege épp az, hogy Biszku (és más pártállami vezetők) szerepe nincs kellően feltárva.

Épp ezt a hiányosságot pótolhatja a törvénytervezet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállításával, mely "a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét" tárja fel és teszi majd közzé.

Berecz János és a csirkefarhát

Párhuzamosan megnyílik a lehetőség a még élő kommunista vezetők nyugdíjának csökkentésére. Mindkét javaslatnak a törvény preambuluma ágyaz meg, mely szerint az MSZP az MSZMP (és annak elődei) jogutódaként osztozik az állampárti felelősségben. A kommunista diktatúra "hatalombirtokosait" a törvény közszereplőnek minősíti, akiknek tűrniük kell majd, hogy a cselekményüket és az azokkal összefüggő személyes adataikat nyilvánosságra hozzák.

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az indítvány a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvéből indul ki, a politikai ellenfél megbélyegzését célozza, és a kormánypártok valójában csak az összeomlott gazdaságpolitikáról próbálják vele elterelni a figyelmet. Lázár János fideszes frakcióvezetője szerint az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabállyal a törvényhozás "morális, jogi és vagyoni értelemben is" lezártnak tekintheti a XX. századot.

DBELO20111112023
Fotó: Beliczay László

Aki szimpatikus, kitöltheti a mandátumát

A törvénytervezet jogtechnikai érdekessége, hogy önkényesen szelektál a független intézmények között. Az Alaptörvény hatályba lépésével megszűnik a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízása, és távoznia kell az adatvédelmi ombudsmannak is.

Ugyanez azonban nem vonatkozik a többi, az alkotmány szerint független intézmény vezetőjére.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a helyén maradhat, noha – a Legfelsőbb Bíróságéhoz hasonlóan – az intézmény neve megváltozik (alapvető jogok biztosának fogják hívni). Kitöltheti mandátumát a kisebbségi és a zöldombudsman, és helyén marad a Költségvetési Tanács első embere is.

A törvénytervezet semmit nem mond arról, hogy milyen alapon válogat az intézményvezetők között.

Jogállaminak nem nevezhető lépés

Egy alkotmányjogász forrásunk szerint jogállaminak nem nevezhető eljárás, hogy nem forradalmi helyzetben egy új alkotmány életbe lépésére való hivatkozással a mandátuma kitöltése előtt menesszék egy független intézmény vezetőjét. Ilyen hivatkozással történő személyi változásra a bíróságok élén Európában egyetlen példát sem találni.

A független adatvédelmi intézmény kötelező meglétéről uniós irányelv rendelkezik. Az Európai Bizottság a információink szerint szinte biztosan az adatvédelmi biztos függetlensége elleni támadásként fogja értelmezni a lépést, és az Európai Bírósághoz fordul.

Az Alaptörvényhez hasonlóan cikkekre, és nem paragrafusokra osztott jogszabálytervezet a jövőbe tolja ki a magyarországi kisebbségek részvételének biztosítását az Országgyűlés munkájában.

Adót vetnének ki a végtörlesztés helyett

A törvénytervezet egyik érdekes rendelkezése, hogy kimondja: ha Magyarországot az Európai Bíróság elmarasztalja, és a fizetési kötelezettségre nincs elegendő pénz a költségvetésben, a célra különadót kell kivetni. Ha az országot az ágazati különadók, a magánnyugdíjpénztári befizetések elvonása vagy a végtörlesztés miatt elmarasztalják, az adófizetőknek akár ezermilliárdos nagyságrendben kell majd jótállniuk.

Ugyanebben a cikkben mondaná ki a jogalkotó a kárpótlások végleges lezárultát is: ha a jövőben mégis ilyen jogosultságot állapítanak meg, annak kizárólag a nevében is erre irányuló adó lehet a fedezete.

A törvénytervezet  záró rendelkezései között szerepel, hogy hatályát veszti a 89-es alkotmány. Ha ezt a rendelkezést nem kodifikálnák, illetve ha magát a törvénytervezetet valamiért nem sikerülne év végéig elfogadni, az új alkotmány nem léphetne hatályba, és sosem látott jogbizonytalanság alakulna ki Magyarországon.