Könnyebb morfiumozni, mint halálba kísérni
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Orvoskörökben kevesen értik, miért éppen most tört ki a botrány amiatt, hogy az Uzsoki utcai kórházban állítólag a morfiuamadagok négy-ötszörösét adták be végstádiumban lévő daganatos betegeknek, akik ettől kómába estek, majd néhány nap múlva meghaltak. Ez a teljesen jogtalan, de hallgatólagos gyakorlat évek óta jellemző néhány kórházban, és régóta megosztja a szakmát.
Kedden az Indexnek egy neve elhallgatását kérő onkológus azt mondta: nehéz ezt kívülről megítélni és ebben a kérdésben nem érdemes álszentnek lenni. Sok beteg kéri azt az orvosától, hogy ne hagyja szenvedni, és ekkor mindketten tudják mit értsenek ezalatt - és az orvosnak el kell számolnia a lelkiismeretével. Az orvos arra utalt: a nagyobb adagban beadott morfium nemcsak enyhíti a súlyos fájdalmat, de egy végletesen legyengült szervezetnél halált okoz. Ez sok esetben jobb a menthetetlen és szenvedő betegnek, a hozzátartozónak és a társadalomnak is, állította az orvos.
Nyomozás egy tanulmány miatt
A BRFK nyomozói szombaton házkutatást tartottak az Uzsoki kórházban és orvosi dokumentációkat foglaltak le. A rendőrök nem mostani eseteket vizsgálnak, hanem a kórház fül-orr-gégészeti osztályán 2005-ben és 2006-ban bekövetkezett halálesetek körülményeit. A rendőrségen kedden is kihallgattak több olyan orvost és ápolónőt, akik 2005-ben és 2006-ban a kórház fül-orr-gégészeti osztályán dolgoztak. A Híradó értesülései szerint az ügynek rövidesen lesznek gyanúsítottjai is.
Az Uzsoki-kórház szerdai közleménye szerint sértett emberek rágalmain és a valótlan feltételezéseken alapuló állításokról van szó, de ha valaki vétett a szabályok ellen, azt kirúgják.
A mostani botrányt valószínűleg egy tanulmány váltotta ki. Márkus Attila orvos, aki korábban az Uzsoki utcai kórházban dolgozott, tavaly június elsején leadott egy cikket a Lege Artis Medicinae című orvosi szaklap szerkesztőségének. A Szándékos morfintúladagolás Magyarországon című cikkben az orvos arról számolt be, hogy évekkel ezelőtt egy kórházi osztályon (a pontos helyet nem nevezte meg) a végstádiumban lévő daganatos betegeknél a morfinadag négy-ötszörösét adták be, akik ettől rövid időn belül meghaltak. (A morfin hatásáról részletesen ebben a cikkünkben olvashat.)
A lap közlése szerint a szerkesztőség hónapokon át elemezte a kéziratot. A meredek téma miatt a cikket több külső szakemberrel is átnézették, klinikust, bioetikust és szakjogászt is felkértek a cikk kommentálására. A cikk végül idén áprilisban jelent meg, a szerkesztőség pedig hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökénél.
Kerestük az ügyben az ETT titkárságát, de ott azt mondták, csak a Nemzetierőforrás-minisztérium nyilatkozhat az ügyben. A Nefminél viszont azt mondták: ezt az információt sem kívánják kommentálni. Információink szerint ugyanakkor a cikk megjelenése után nem sokkal a rendőrség már megkeresett több olyan szakértőt, aki látta és véleményezte a cikket.
Annak végül nem sikerült nyomára bukkannunk, ki tett feljelentést az ügyben. Horváth Katalin Fanni a BRFK szóvivője kérdésünkre azt mondta: nekik is ki kell még deríteni, kinek a kezdeményezésére kezdődött el a rendőrségi nyomozás az Uzsoki utcai kórházban.
Kényelmesebb az orvosnak?
Lehet, hogy bevett gyakorlat a menthetetlen betegek morfiummal való illegális halálba segítése, de a menthetetlen daganatos betegek emberhez méltó ápolásáért, fájdalomcsillapításáért, méltóságuk utolsó pillanatig való megőrzéséért küzdő orvosok szerint ez nem csak a jogi normák súlyos megszegése miatt elítélendő gyakorlat.
"Az ilyen eseteknél egyszerűen arról van szó, hogy nem a beteg érdeke az elsődleges, hanem az orvosoknak és a kórházi személyzetnek kényelmesebb, ha a menthetetlen betegeket erős fájdalomcsillapítókkal nyomják tele, gyakran úgy, hogy nincsenek is öntudatuknál" - mondta egy a hospice-mozgalomban dolgozó szakember az Indexnek. A neve elhallgatását kérő nyilatkozó szerint a kórházban ezzel egyszerűen elhárítják maguktól a haldoklás problémájá, holott több odafigyeléssel és szakmai hozzáértéssel a haldoklók utolsó hetei, napjai órái is értékessé és emberhez méltóvá tehetők. Ma már számos olyan új fájdalomcsillapító eljárás van, amely a beteget éber, kommunikatív állapotban tartja: vannak tapaszok vagy olyan pumpás készülékek, amelyekkel a beteg maga adagolhatja a gyógyszert a fájdalomtól függetlenül.
Ezt egy az Indexnek ugyancsak név nélkül nyilatkozó szakorvos is megerősítette. "Az orvosok nagy része egyszerűen nem ismeri a modern fájdalomcsillapító eljárásokat. Kézenfekvő a morfint használni, bár az a daganatok által kiváltott idegi fájdalmak kezelésére nem is jó. Ettől függetlenül továbbra is a morfin illetve más ópiátszármazékok tartoznak a leggyakrabban alkalmazott erős fájdalomcsillapítók körébe. Sok kórházban azonban nem is ismerik a megfelelő adagolás módszerét" - mondta az orvos.
A morfin adagolása egyfajta művészet
A szakember szerint a morfin adagolása egyfajta művészet. Ha túladagolják, a beteg elveszti tudatát, de be lehet állítani úgy az adagot, hogy a beteg közben tud kommunikálni, beszélni hozzátartozóival, sőt ha jobb állapotban van, akár autót is vezethet.
Az orvos szerint nem fogadható el az a hivatkozás, hogy sok beteg még betegsége viszonylag elviselhető fázisában négyszemközt azt kéri az orvosától, hogy a végső stádiumban már ne hagyja szenvedni. "Ilyenkor nem veszik figyelembe, hogy maga a haldoklás is egy sajátos érzelmi állapot, amikor nem biztos, hogy érvényesek még a korábban tett nyilatkozatok."
Az orvos szerint ilyenkor igenis van létjogosultsága a küzdelemnek, és ekkor nem dönthet úgy az orvos, hogy egy nagyobb adag morfiummal véget vet a beteg életének. "Sok beteg ilyenkor korábbi nyilatkozatával ellenkezőleg még élni akar, olyan beavatkozásokat kér, amelyekről lehet, hogy ő is és az orvos is tudja, hogy hatástalanok" - mondta az szakorvos.
Azt hagyják figyelmen kívül, hogy a betegség utolsó időszaka nagyon fontos, ezért a kórházban minden eszközzel azon kell dolgozni, hogy a fájdalmat csökkentsék, de a beteg lehetőség szerint tudatánál, éber állapotban legyen. A betegnek az utolsó időben nagyon sok elintéznivalója is van. Sokan ilyenkor rendezik megromlott családi kapcsolatokat, kibékülnek a testvérekkel, olyan dolgokat mondanak el házastársuknak, amit egész életükben nem mertek elmondani, ilyenkor az óceán túloldaláról is eljönnek a közeli hozzátartozók. A szakember szerint a beteg lenyugtatásának, altatásának esetleg tudata kikapcsolásának egyedül akkor van létjogosultsága, ha ez a beteg szorongását, súlyos halálfélelmét csökkenti.
Az orvos szerint az egész ügynek talán az lehet a pozitív eredménye, ha végre sikerül ráirányítani a figyelmet arra, hogy Magyarországon az egyetemen sem kötelező a fájdalomcsillapítás tudománya. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a palliatív eljárások a továbbképzési kurzusok kötelező témájává váljanak. A szakmában sokan attól tartanak, hogy a mostani botránynak nagyon súlyos következménye lehet a kórházi gyakorlatra. Megbomlik a az orvos-beteg bizalom és a betegek tömegesen fogják visszautasítani a fájdalomcsillapítókat, tartva a helyettük ítélkező orvosoktól.