Hengerelt a törvénygyár

Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt, valamint az ügyészségről szóló sarkalatos törvényt, amelyekről itt és itt olvashat bővebben.

Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés hétfőn.

A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat a parlament 258 igen szavazattal, 108 nem ellenében fogadta el. A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét.

A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

Tankönyvrongálás ellen salátatörvény

A salátatörvény elfogadásával a Ház arról is rendelkezett, hogy a tankönyvellátás - azaz a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskoláknak történő eljuttatásuk megszervezése, valamint a vételárak beszedése - állami közérdekű feladat, amelyet egy kiemelten közhasznú nonprofit kft., a Könyvtárellátó végez. Ez a rendelkezés 2012. október 1-jén lép hatályba.

Az új szabályozás szerint a tanulók egy évben egy tankönyvet legfeljebb kétszer vásárolhatnának meg listaáron, másodszor akkor, ha a könyv elveszett vagy használhatatlanná vált. Ha a diák szándékosan tett használhatatlanná egy tankönyvet, a pótlásáért magasabb árat kell fizetnie.

A tankönyveket az iskola árusítja, amiért jutalékot kap. A jutalék nagyságát a Könyvtárellátó javaslatára az illetékes miniszter állapítja meg. A felsőoktatási törvény kiegészül azzal a passzussal, hogy az illetékes tárca vezetője határozza meg az új hallgatók létszámkeretének intézmények közötti elosztását és az intézményi keretszámokat.

Nyugdíjemelés inflációarányosan

Változnak a nyugdíjemelés szabályai is: az ellátást januárban ezentúl csak az inflációval kell növelni, ha pedig a pénzromlás legalább 1 százalékkal nagyobb a tervezetnél, úgy novemberben - januárra visszamenőleg - a különbséggel emelni kell a nyugdíjakat. Így megszűnik az a lehetőség, amely szerint 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés felett lehetőség van a nyugdíjak reálértékének emelésére.

A törvénycsomag átalakítja az elítéltek gyógyszerellátásának szabályait is. Ők jelenleg térítés nélkül kapják a gyógyszert, ám a jövőben ha jövedelemmel rendelkeznek, nekik is fizetniük kell az orvosságért, különös méltánylást érdemlő esetekben azonban a büntetés-végrehajtási intézet átvállalhatja az árát. A hozzátartozója által finanszírozott gyógyszert ugyanakkor használhat az elítélt, de csak külön engedéllyel.

Központi számlára kerülnek a jövőben a bírságbevételek, és az államháztartási törvény kiegészül azzal a szabállyal, hogy a kiszabott bírság és a késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, amit adók módjára kell behajtani.

A közúti közlekedési törvényben úgy módosul a jogszerűtlenül elhelyezett reklámtáblákért kiszabható bírság, hogy a felső, 500 ezer forintos határ ugyan megmarad, de bekerült a jogszabályba egy 100 ezer forintos alsó limit is. A bírság összegének meghatározásakor a hatóságnak mérlegelnie kell egyebek mellett a balesetveszély lehetőségét és a tilalom megszegésének ismétlődését.

16 milliárddal kevesebb a tömegközlekedésre

A közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordít, mint idén, ezt a fogyasztói árkiegészítés csökkentésével érik el.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás ezentúl nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, hanem annak 80 százalékával egyezik majd meg.
Újdonság, hogy a következő évtől nemcsak az önkormányzati, hanem az állami bérlakások építésekor sem kell földvédelmi járulékot fizetni. A törvény azt kimondja, hogy az olyan védett természeti területeket, amelyek magántulajdonba kerültek, 2015. december 31-ig ki kell sajátítani az államnak.

Az úthasználatért fizetendő pótdíj az eddigi egy helyett két év alatt évül el, de a pótdíj után kamat nem követelhető. A pótdíjfizetési felszólítást továbbra is az út díjfizetés nélküli használatától számított 60 napon belül kell postára adni. Új szabály viszont, hogy ha az üzembentartó személye megváltozott, és azt nem jelentette a központi nyilvántartóba - ezért nem valós címre ment a felszólítás -, akkor a 60 napot onnantól kell számítani, hogy kiderült, ki a tényleges üzembentartó.

Eheti törvénygyártási prognózisunkat itt olvashatja.