Közjogi méltósággá emelik a legfőbb ügyészt
További Belföld cikkek
-
Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről - Egy 13 éves nevelőotthonos lányt molesztáltak Baranyában
- Sulyok Tamás hamarosan találkozik Ferenc pápával
- Szegeden rendezik a hőlégballon világbajnokságot
- Az Iránytű Intézet kutatása szerint a Tisza Párt lehagyta az ellenzéki összefogást, de a Fidesz vezeti a sort
A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is.
Bár régóta újra és újra felmerül, hogy az ügyészséget a nyugati demokráciák gyakorlatához hasonlóan a kormány alá kéne rendelni, az új ügyészségi törvény még fokozza is az ügyészség szovjet mintára kialakított függetlenségét. A most elfogadott törvény önálló alkotmányos szervként definiálja az ügyészséget, így a legfőbb ügyész státusában a főbíróval egyenértékű közjogi méltóság lehet.
A törvény alapján a legfőbb ügyész kiemelten védett vezetőnek minősül, hivatalos és magánprogramjain is védelemre jogosult. Nem csak ebben hasonlít majd az öt legfőbb közjogi méltóság közé sorolt főbíróhoz, hanem abban is, hogy tanácskozási joggal részt vehet a Kúria ülésein - ami azért különös, mert a bíróságok feladata épp az ügyészségek által összeállított vádiratok elbírálása.
Érdekessége a törvénynek, hogy az eredeti tervezetet maguk az ügyészek írták - talán ezért is javasoltak eredetileg még a bíráknál is magasabb fizetést maguknak. Ez a végleges változatban már módosult, nem lesz jobb a fizetésük.
A törvény másik sajátossága, hogy a Velencei Bizottság ajánlásával szemben a legfőbb ügyész kiválasztásában nincs szerepük a szakmai szervezeteknek, nem ők tesznek javaslatot személyére. A legfőbb ügyészt ugyan kétharmados többséggel kell választani, ám mivel ez most a Fidesznek önmagában is megvolt, így saját jelöltjét választhatta meg a posztra 12 évre. Amennyiben megbízatása lejárta után nem sikerül kétharmaddal új legfőbb ügyészt választani, Polt továbbra is legfőbb ügyész maradhat, így a kétharmados szabállyal most gyakorlatilag bebetonozták posztjára.
A legfőbb ügyész az új törvény szerint is az ügyészség mindenható ura, nem tisztázták az ügyészek felvételének és előléptetésének normatív kritériumrendszerét.
Fontos újítása a törvénynek, hogy felszámolja az önálló katonai ügyészséget, mely szervezetileg beolvad az ügyészségbe. A kiemelt ügyek vizsgálatára külön nyomozóügyészséget hoznak létre - kiemelt ügyekben pedig az ügyészségnek a büntetőeljárásról szóló törvény szerint joga van magának kiválasztania az eljáró bíróságot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
