Vakon választanak egyetemet a felvételizők

A 2012-2013-as tanévre jelentős változásokat vezetne be a parlament előtt lévő új felsőoktatási törvényjavaslat. A hallgatókat három csoportba sorolják: lesznek, akiknek az állam téríti meg a képzés teljes költségét, és olyanok is, akiknek maguknak kell viselniük az összes kiadás terhét. A harmadik csoportba a részösztöndíjasok kerülnek, nekik a képzési költségek felét fizeti a költségvetés.

A felsőoktatási intézmények vezetői egy hetet kaptak az oktatási államtitkárságtól arra, hogy kiszámolják, mennyibe kerülnek az állam által támogatott szakok alapképzései, felsőfokú szakképzései és mesterképzései. A rektoroknak küldött körlevélben a kormányzat azt kérte az egyetemektől és főiskoláktól, hogy december 1-ig készítsék el a kalkulációkat, mert ezek még hasonló szakokon is eltérhetnek, ha figyelembe veszik az adott intézmény hallgatói létszámát, infrastrukturális és tudományos adottságait. A végső döntést aztán minden egyes szak esetében az állam hozza meg.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Pont a lényeges információk hiányoznak majd

A Dux László helyettes államtitkár által aláírt levélből kitűnik: az oktatási kormányzat arra készül, hogy – legjobb esetben is – csak a felvételi időszak előtti utolsó pillanatokban tudja nyilvánosságra hozni az intézményi költségeket. A levél szerint a felsőoktatási törvény parlamenti csúszása miatt a 2012-es hivatalos felvételi tájékoztatóba számos alapinformáció nem kerül majd be. A decemberben megjelenő kiadvány bevezeti ugyan az önköltséges képzés fogalmát, de az nem lesz benne, hogy az egyes szakokon mennyi lesz a költségtérítés összege, és hogy a hallgatóknak milyen rendszer szerint kell majd fizetniük.

Az állami térítéses helyekre pályázó fiatalok is hiába keresik majd, hogy nekik milyen szerződéses feltételeket kell vállalniuk ahhoz, hogy a költségvetés átvállalja a képzés árát. Az államtitkárság szerint ezeket a felvételikhez szükséges alapinformációkat egy külön, január 31-ig megjelentetendő kiegészítő kiadványban hozzák majd nyilvánosságra.

Az egyelőre a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényjavaslatból sem derül ki, pontosan milyen feltételek mellett kaphat valaki például részösztöndíjat. A törvényjavaslatban csak annyi szerepel, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók, a gyermeket nevelők, a fogyatékossággal élők és a nemzetiségi jelentkezők esélyegyenlőségét az állam a (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám és a felvételi vizsga teljesítési feltételeinek meghatározásával biztosítja.

Ködösítenek a röghöz kötésről

Nem tudni azt sem, hogy a teljes ösztöndíjat kapó hallgatónak kell-e majd szerződést kötnie a magyar állammal arról, hogy tudását itthon kamatoztatja. Erről a törvényjavaslatban egy szó sincs, de az tudható, hogy az államtitkárságnak vannak ilyen irányú tervei. Egyebek mellett ez ellen tüntetett októberben a Hallgatói Önkormányzatok Országoos Konferenciája.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Hoffmann Rózsa november 21-én azt mondta: a következő hónapokban készülnek majd hallgatói szerződésminták az állami ösztöndíjasoknak, de az, hogy hány évet és mikor kell ledolgozniuk Magyarországon, attól függ majd, hogy melyik szakon végeztek.

„Nem akarjuk azt, hogy rögtön a végzés után ide legyen láncolva a hallgató, hiszen a külföldi tanulmányok kiegészíthetik a hazai tanulmányaikat, nem akarjuk azt, hogy sose menjenek külföldre, menjenek, tanuljanak, gyarapítsák a tudásukat" - közölte az oktatási államtitkár, hozzátéve: egyetlen dolgot akarnak, azt, hogy akik az állam költségén szereznek diplomát, ennek értékét egy meghatározott ideig Magyarország javára dolgozzák le.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!