Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Ne kelljen nyelvvizsga, ne legyen szóbeli

2011.12.01. 22:47 Módosítva: 2011-12-02 11:24:33
Több mint háromszáz módosítót nyújtottak be a felsőoktatási törvényjavaslathoz, például alap- és osztatlan képzésre nyelvvizsga nélkül is be lehetne kerülni, míg már nyelvvizsga nélkül is járhatna diploma. Egy másik javaslat szerint mégsem csak öt helyre jelentkezhetnének a felvételizők, alapelv lenne, hogy a felsőoktatási előadások nyilvánosak.

Nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alapképzésre, ne legyen szóbeli felvételi vizsga, a tervezetthez képest rövidüljön a tanárképzés ideje, ezeket is javasolják fideszes képviselők a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott indítványaikban. Az előterjesztéshez több mint háromszáz módosító javaslat érkezett csütörtök estig.

Nem kellene nyelvvizsga a diplomához

A fideszes Pichler Imre azt javasolja, hogy nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alap-, illetve osztatlan képzésre, míg az oktatási államtitkárság eredetileg azt kezdeményezte, hogy a 2016 szeptemberében induló első évfolyamoknál a nyelvvizsgát már felvételi követelményként írják elő. A képviselő szerint a nyelvvizsgát akkor lehet megkövetelni, ha a közoktatás képes a tanulókat a középfokú nyelvtudásra felkészíteni.

Eltörölné a fideszes képviselő a kötelező szóbeli felvételi vizsgát is, mondván, „rombolólag hat a középiskolai képzésre". A kormány javaslata ezzel szemben azt mondaná ki, hogy az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozzanak meg.

A nyelvvizsgával nem rendelkező diákokat érintő könnyítést javasol párttársa, Pósán László is. Szerinte az alapképzés végén sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát, és ezért nem tudnak elhelyezkedni. Ebből kiindulva javasolja, hogy alapképzésben a diploma feltételeként ne írják elő a középfokú nyelvvizsgát, mivel a végzettséghez kötött munkakörök jelentős része nem igényel ilyen szintű nyelvtudást. E rendelkezést azonban csak addig tartaná hatályban, amíg a felsőoktatásba bekerülés feltételeként elő nem írják a nyelvvizsgát, amit említett módosító javaslatában Pichler Imre egyébként 2016-ig sem tart reális követelménynek.

Alakulna a tanárképzés

Hoppál Péter azt a megkötést törölné a törvényjavaslatból, hogy a felvételizők csak öt helyre jelentkezhetnek. Mivel a diákok fizetnek a jelentkezésért, indokolatlan korlátozni azok számát, érvelt.

Az ELTE hallgatói is küldtek javaslatokat

Több mint nyolcvan módosítást javasol az új felsőoktatási törvényhez az ELTE hallgatói önkormányzata (hök), többek között azt indítványozza, hogy állítsák vissza a hallgatói munkavégzéshez kapcsolódó adó- és járulékkedvezményeket.

Javasolják továbbá, hogy a hallgatói szerződés és jogviszony tárgya ne egy intézmény, hanem a képzés maga legyen, így a hallgató jogviszonya a képzéshez, a szakhoz kapcsolódna.

Pósán László kimondaná, hogy a főiskolák nemcsak alap- és felsőoktatási szakképzést, hanem mester- és osztatlan képzést is folytathatnak. A politikus ezzel lehetőséget nyitna a főiskolai pedagógusképzésre.

Sági István javaslata arra irányul, hogy az általános iskolai tanárképzés nyolc, valamint a középiskolai tanárképzés tíz féléves időtartama magában foglalja az iskolai gyakorlat teljesítését is. Az eredeti terv szerint a képzés után következne két félév iskolai gyakorlat, ami a politikus szerint aránytalanul hosszúra nyújtaná a képzést, és a pedagógus-életpálya gyakornoki időkeretével együtt "taszítóvá" tenné a tanári pályát.

Pósán László azt is javasolja, hogy az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges mellett a költségtérítéses képzés lehetőségét is nevesítse a törvény. Révész Máriusz pedig úgy pontosítana: a részösztöndíjjal támogatott hallgatók képzési költségének nem a felét, hanem legalább 50 százalékát téríti meg az állam.

Ne kelljen két doktori iskola

Pánczél Károly alapelvvé tenné, hogy a felsőoktatási előadások nyilvánosak, azaz ennek szabályozását nem bízná az intézményekre. Ő rögzítené azt is, hogy az egyetemi kollégiumok nem szervezhetnek előkészítőket, mondván, hogy a fizetős előkészítő tanfolyam intézményesített korrupció, ha a szervezőnek beleszólása van a felvételi pontszámok meghatározásába.

Pichler Imre szerint indokolatlan az eredeti javaslatnak az a része, amely kizárja, hogy politikai ifjúsági szervezetek tevékenykedjenek az egyetemek területén. Ezért a felsőoktatási intézményeknek csak tartós időtartamra tiltaná meg, hogy helyiséget biztosítsanak pártoknak.

Révész Máriusz azt javasolja, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) működését az Andrássy Gyula németnyelvű egyeteméhez hasonlóan szabályozzák. Szerinte a kormány javaslata indokolatlanul diszkriminál, ráadásul a két intézmény közül a CEU-t sújtja, amely egy nemzetközi rangsorban a magyarországiak közül egyedüli egyetemként van a legjobb négyszáz között.

Balog Zoltán azt tenné lehetővé, hogy a hátrányos helyzetű, roma származású hallgatóknak hátránykiegyenlítő programok, szakkollégiumok jöjjenek létre a felsőoktatásban, amelyeket egyházi fenntartók is működtethetnek.

A kereszténydemokrata Bús Balázs azt javasolja, ne legyen az egyetemi minősítés feltétele, hogy két doktori iskolát működtessen az intézmény. Frakciótársa, Kalmár Ferenc azt indítványozza, hogy 2013. június 30-án szűnjenek meg a hatályos felsőoktatási törvény alapján második alkalommal meghosszabbított vagy a 65. életévet meghaladóan adott vezetői megbízások. A fideszes Cseresnyés Péter viszont már 2012. szeptember 1-jén megszüntetné ezeket.