Tekla
9 °C
16 °C

Nyolc éve nem volt ilyen sekély a Duna

2011.12.02. 20:37
A vizeinkből 120 milliméternyi csapadék hiányzik az éves átlaghoz képest, ez hatással van az élővilágra és a gazdaságra is.

1924 óta nem volt ekkora szárazság Magyarországon, novemberben sehol nem esett eső, csak szitálás, ónos szitálás vagy szemcsés hó fordult elő. Ennek következtében a vizeink állása extrém mélységet ért el, bár a szakemberek szerint a vízállási rekord mégsem fog idén megdőlni.

Péntek reggel Budapesten 62 centiméter volt a Duna vízállása, mondta Csík András, az Országos Vízjelző Szolgálat vezetője. Már régen nem volt ilyen alacsony a vízszint, utoljára 2003-ban. Budapesten egyébként a valaha mért legkisebb vízállás 51 centiméter volt 1947. november 6-án. Csík cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint idén megdől a Duna állásának negatív rekordja. Azt az 55 centis   mélységet sem éri el, amit a 2003-as szárazságkor mértek Budapesten.

A 62 centis állás egy kis magyarázatra szorul, ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a Duna most akkora, mint egy vizsla marmagassága, hiszen a Duna nullpontja a Balti-tenger szintje fölötti 94,97 méterrel van, és az ehhez viszonyított eltérést számolják.  

Ha a hétvégi csapadékmennyiség megfelelő lesz, akkor akár több tízcentis növekedés várható 5-6 nap múlva – mondta Csík. Valószínűleg a budapesti 62 centis állás lesz az idei mélypont, hiszen a reggelihez képest délelőtt 11-kor már 63 centit mértek Budapesten, följebb, Nagymarosnál pedig 64 centit, és mivel pénteken az egész vízgyűjtő területen volt némi csapadék, mindenhol vízszintnövekedés várható.

A Duna magyarországi szakaszán a legsekélyebb gázló 1,4 méteres, ezt Dunaújvárosnál mérték. A laikus szemlélődő is megfigyelhet érdekes természeti jelenségeket, például hogy új szigetek bukkannak fel a folyóban. Nemrég az Ínség-szikla is láthatóvá vált a Szabadság-hídnál, a Gellért-hegy lábánál. A szikla rossz termést jósol az agráriumban, mint ahogy a neve is sejteti, ami összefügg azzal, hogy csak aszályos időben bújik elő. Legutóbb 2003-ban láthattuk.

Hazánk összes vizénél tapasztalható, hogy alacsonyabb szinten áll az átlagosnál, igaz ez a Tiszára a Drávára, a Balatonra és a kisebb vizekre is. Tiszabecsnél mínusz 262 centis vízszintet mértek pénteken, de valószínűleg szombatra már három centivel magasabban áll majd. A Dráva mederteltsége tíz százalékos vagy az alatti, bár ez nem teljesen természetes vízjárás, hiszen ennek állása erősen függ a duzzasztóművektől. A Balaton mínusz 70 centis állása alacsony ugyan, de nem számít extrémnek – mondta Csík András.

Aki bamba, megfullad

A tartós alacsony vízállás hatással van a halak életére. Tömeges pusztulás emiatt nem várható, inkább csak a tartózkodási helyüket befolyásolja, mert az élőlények azért tudnak ekkora változásokhoz alkalmazkodni, hiszen az alacsony állás ellenére még így is vannak 5-6 méteres mélységek a Dunában. Annyi hatása van csupán az extrém mélységnek, hogy bizonyos fajok máshol vermelnek (telelnek át) és máshol keresik a táplálékot – tudtuk meg Hunyadi Adrienn hidrometeorológustól. A szakember szerint nagyobb lenne a probléma, ha tavasszal lenne ilyen alacsony a vízállás, amikor a halak ívnak.

– Az igaz, hogy folyóink most nagyon lent vannak, de máskor meg az a baj, hogy nagyon fent vannak – próbálta elütni a dolog élét Bíró Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóntézet igazgatója. Elmondta, hogy a Balatonnál egyáltalán nem tragédia, hogy az átlagos 3,5 méteres mélységből most hiányzik fél méter, a természet, ahogy eddig is, ezután is rendbe fogja hozni magát. A 2003-mas szárazságkor nagy mértékben ellepte a déli partot a zöld békanyál, de ezen kívül, ahogy Bíró  fogalmazott, csak annyi volt a különbség, hogy egy kilométer helyett kettőt kellett begyalogolni, hogy lehessen úszni a Balatonban. Ilyenkor időszakosan elszaporodhatnak bizonyos algafajok, aminek hatására hajnali oxigénhiány léphet fel sekélyebb vizekben, és „a bambább halak megfulladhatnak, de tömeges pusztulást nem okoz” – mondta Bíró.

Az évszázados szárazság a vadállományt is érinti, például a nyulakat vagy az őzeket is – mondta Orbán Zoltán a Magyar Madártani Egyesülettől. A szárazság miatt nincsenek természetes vizek, ezért nagyon fontos a mesterséges itatás. Madárból most különösen kevés van az országban, de ez annak is köszönhető, hogy késik a tél. Példának felhozta, hogy a nemrég lezajlott tatai vadlúdsokadalmon a szokásos 25-30 ezer madár helyett 5-8000 példány volt jelen. Az alacsonyabb állás miatt várható, hogy a természetes vizek hamarabb befagynak, és akkor sokkal kevesebb gém, kócsag, kormorán vagy réce lesz nálunk. A városi madarak itatása nagyon fontos, hiszen nincsenek pocsolyák sem. Most annyira fontos itatni, mint júliusban - tudtuk meg az MME-től.

Mohácsnál száz hajó vesztegel

Az ember számára nagyobb érvágás az alacsony állás, főleg a vízi közlekedéssel vagy szállítmányozással foglalkozóknak. A MAHART LOG Zrt. ügyvezetőjétől, Spányik Gábortől megtudtuk, hogy Budapesten a személyszállító járatok járnak, de a nagy nemzetközi szállodahajók, amik 1,7 méteres mélység felett tudnak bejönni, nem. Vannak olyan nagy hajók, amiknek 2,5 méteres merülésük van, és Spányik úgy tudja, Mohácsnál körülbelül száz hajó vesztegel, és várja, hogy megnövekedjen a vízállás. Mohácsnál már szombaton korlátozták a kompforgalmat, a 20 tonnánál nehezebb teherautókat egyáltalán nem engedik fel.

A hajózással még az is a probléma, hogy ha még át is jut egy hajó egy magasabb gázlón, a hajó feneke átrendezi a mederfeneket, és ezt vissza kell utána rendezni, ami sok pénzbe kerül. Ha nem rendeznék vissza a medret, akkor az utána jövő hajók „sötétben"  közlekednének, hiszen minden hajóskapitány tudja, hol helyezkednek el a gázlók. A MAHART-főnök szerint a másik probléma az, hogy a szárnyashajóikat nem tudják elvinni karbantartásra télire, az ezeket mozgató úszódaruknak kellene még 40-50 centi vízszinttöblet.

Spányik Gábortól megtudtuk, hogy a nem normális vízszint gazdasági hatásai jelentősek. A magyar gabona 50-55 százaléka hajón távozik az országból. A nálunk használt műtrágya jelentős része hajón érkezik hozzánk, és például jelentős szójaimportra szorulunk, ami szintén hajón érkezik, és most ez sem tud bejönni az országba. A hajós szakember elmondta, hogy az ilyen problémákkal számolni kell, hiszen az embernek kell alkalmazkodnia a természethez, márpedig a Duna vízállása nem állandó.

Nincs vészhelyzet a Paksi Atomerőműben

A Duna alacsony vízállása miatt az atomerőműben életbe lépett a kisvizes intézkedési terv második fokozata, közölte Mittler István kommunikációs igazgató. Ez azt jelenti, hogy ügyeletet rendeltek el az erőműben, minden páros órában ellenőrzik a vízállást és az uszadékfogókat, de továbbra is biztonságosan üzemel mind a négy blokk.

Ön is látta?