Ekkora pofonra nem számítottak a krisnások

A 270 hektáros somogyvámosi Krisna-völgy jelenleg 300 szerzetesnek és kisgyermekes családnak, és 52 szentként tisztelt tehénnek valamint ökörnek a lakóhelye. Ők 2012. január 1-én ők mindannyian elveszíthetik otthonukat, életterüket, és az ország egyik legkiemelkedőbb ökogazdasága és turisztikai célpontja bezárhat – írjál felhívásukban a krisnások .

Az ügy hátterében az új vallásügyi törvény áll, ami szerint az Országgyűlés nem ismeri el egyházként a Krisna-tudatú közösséget. Csakhogy az 1994-es földtörvény szerint Magyarországon csak magánszemélynek, az államnak és egyháznak lehet termőföldje. Így az egyházi státusz elvesztése a Krisna-völgy lakóinak azt is jelenti, hogy elveszthetik a földet, amin gazdálkodnak.

Mérő Mátyás, a somogyvámosi krisnások kommunikációs vezetője az Indexnek elmondta, hogy annak idején teljesen egyetértettek azzal, hogy az olcsó termőföldeket ne vásárolhassák fel a nagy multinacionális mezőgazdasági cégek, akik a monokultúrás tömegtermelésben, génkezelt vetőmagok behozatalában, termelésében, a természet rövid távú érdekek miatti tönkretételében érdekeltek.

"Ekkora pofonra azonban nem számítottunk. Azzal, hogy a Krisna-tudatú közösség elveszti egyházi státuszát, Krisna-völgy a keletkezett joghézag, jogi inkoherencia miatt állami tulajdonba kerülhet, és ezzel Magyarország legnagyobb létszámú önfenntartó közössége, ökofaluja elveszti létalapját. Ez nemcsak méltánytalan, de mellesleg ellentétes a földtörvény céljaival is" – mondta Mérő Mátyás.

Az új egyházi törvény szerint több kis egyház is elveszti egyházi jogi személyiségét, és egyesületté kell alakulniuk. Mezőgazdasági földtulajdona azonban csak nagyon keves ilyen kis egyháznak van, sőt a Krisna-közösség valószínűleg az egyedüli, ekkora területtel rendelkező egyház.

A Somogyvámos határában lévő Krisna-völgyet 1993-ban kárpótlási jegyekért, saját erőből és adományokból vásárolták a hívők. Jogi ügyeskedéssel, csűrés-csavarással megoldható lenne, hogy ne az államra szálljon ez a föld, például ha magánszemélyek nevére íratnák a földeket, "de ez egyszerűen nem a mi stílusunk, idegen a mi szellemiségünktől" – mondta Mérő Mátyás, hozzátéve, hogy a csaknem húsz éve megszerzett 270 hektár átíratásának csak az illetékköltsége több mint százmillió forint lenne, amit semmiképp nem tudna vállalni a karitatív közösség.

"A föld államosítása tudomásunk szerint egyébként nem volt kifejezett politikai szándék, ez a jogi helyzet egyszerű koherenciazavar következménye. A december 13-ára szervezett demonstrációval azt szeretnénk elérni, hogy tisztázódjék ez a helyzet" - közölte Mérő Mátyás, akit aggaszt, hogy a parlament előtt jelenleg nincs olyan törvényjavaslat, ami erre irányulna.

A krisnások két utat látnak a rendezésre: vagy a földtörvényt kellene módosítani úgy, hogy bizonyos esetekben a korábban jóhiszeműen szerzett föld megtartható legyen a jogképesség megszűnésével is, vagy az egyházi törvény mellékletébe kellene felvenni az elismert egyházak közé a krisnatudatúak közösségét.

View Larger Map

Ezért december 13-án szent teheneikkel együtt vonulnak a Kossuth térre a krisnások, akik várnak minden szimpatizánst, hogy felhívják a politikai döntéshozók figyelmét a körülöttük kialakult helyzetre.

A tüntetéshez csatlakozik a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség is, közölte lapunkkal Balogh Zsolt a közösség ügyvivője.

"A mi Egyházunk is hasonló cipőben jár, hiszen a Nógrád megyei Tar külterületén található kilenc hektáros területünk, ez átszáll január 1.-étől az államra, mivel minket sem ismertek el egyházzá a 2011.C.törvény mellékletében. A földtörvény szerint az épületek alatti földet megváltottuk, de a terület többi részét nem. Tehát januártól - kis túlzással - helikopterrel tudjuk megközelíteni a terület közepén álló új Tara templomot, vagy jogsértően az államra átszállt földön keresztül megyünk a napi imákat elvégezni" - mondta.