Móric
9 °C
18 °C

Magyar verseny: egyből első

2011.12.05. 07:22
A magyarországi közbeszerzések 40 százalékában csak egyetlen pályázó közül választották ki a nyertest, vagyis az egész verseny teljesen értelmetlen volt. Az EU is részben e szempont szerint küldi rá auditorait a magyarországi támogatási pénzek felülvizsgálatakor. Az egyszereplős pályázatok ugyan nem jelentenek feltétlenül korrupciót, de annak kockázatát megsokszorozzák.

Csütörtökön jelent meg a Transparency International listája az egyes országok korrupciós megítéléséről, ami szerint Magyarországon kicsit romlott a korrupciós helyzet az idén. Tízből 4,6 pontot kapott Magyarország, 10 járna a legtisztábbnak, és 1 a velejéig romlott államoknak. Pontjaival Magyarország az 54. a 183-as listán.

A Transparency elsősorban érzületet mér, vagyis hogy egy adott ország viszonyait ismerők mennyire látják megvesztegethetőnek az állami szerveket. Léteznek más típusú, részterületeket vizsgáló felmérések is.

Novemberben jelent meg például a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán működő Korrupciókutató-központ riportja (pdf) a 2010-es közbeszerzésekről. Ők az összes állami intézmény összes tavalyi közbeszerzéseit átvizsgálták.

Arra jutottak, hogy a tavaly sikeresen lezárt közbeszerzések mintegy 40 százalékánál csak egy pályázó adott be érvényes ajánlatot.

Rivális nélküli győztesek

2010-ben összesen 14533 közbeszerzési pályázatot zártak le sikeresen Magyarországon. A sikeres eljárások közül 5799 alkalommal egyetlen beérkező ajánlatból kellett kiválasztani a legjobbat. Vagyis az esetek 39,9 százalékában nem volt valódi verseny.

A Belváros új főutcája
A Belváros új főutcája
Fotó: Földes András

A közbeszerzési eljárások lényege a verseny kikényszerítése, ami garantálná az állam számára, hogy a lehető legjobb ajánlattevővel végeztesse el a közpénzből finanszírozott munkát. Éppen ezért, ahol egy pályázó van csak, ott a közbeszerzés valódi célja válik értelmetlenné.

Ugyanakkor túl merész következtetés lenne azt állítani, hogy ahol csak egy induló volt, ott biztosan előre levajazták a kiírást. A corvinusos kutatók is csak annyit állapítottak meg ezzel kapcsolatban, hogy ahol csak egy induló van, ott nagyobb a korrupciós kockázat, mint ahol sok van.

Az egyetlen indulós közbeszerzések közül feltűnően sok éppen tavaly júniusban valósult meg. Vagyis az Orbán-kormány felállása után közvetlenül. Ennek oka sem világos, csak a kockázat látszik, hiszen úgy is lehet ezt az adatot értelmezni, hogy a választások után gyorsan ki kellett fizetni néhány kedvezményezettet.

Így szűrnek Brüsszelben is

A Corvinuson végzett kutatás kiindulópontját, miszerint egy közbeszerzés akkor gyanús, ha csak egy pályázó van, osztja az Európai Unió is. Az Európai Bizottság auditorai is részben e szempont szerint végeznek szúrópróbaszerű vizsgálatokat, amikor a brüsszeli támogatások magyarországi elköltéseit vizsgálják. Októberben például a KMOP-s (Közép-magyarországi Operatív Program) pályázatokat nézték át, részben e szempont szerint.

Az auditorok ugyan nem nyilatkozhatnak a sajtónak, és még végleges jelentésük sem készült el, de egy munkájukat közelről ismerő forrásunk szerint úgy válogatták ki előre az alaposabban átnézendő pályázatokat, hogy színessel megjelölték azokat, ahol csak egyetlen pályázó indult a kiíráson.

A Margit híd és a Belváros Főutcája is fennakadt

Információink szerint a legtöbb színes kiemelés a Belváros Új Főutcája című projekt egyes pályázataihoz került. A másik nagyon erősen kipingált akta a Margit híd felújításáról szóló közbeszerzések gyűjteménye.

Mindkét beruházás azért is gyanús, mert még nyugat-európai árakkal számolva is drágának tűntek ezek az építkezések, legalábbis ez volt az auditorok előzetes véleménye. Még akkor is felmerült ez a szempont bennük, ha az októberi ellenőrzésre nem az árak alapján készültek fel, és az ár-érték arányt a sok szubjektív elem miatt ritkán állítják elemzéseik fókuszába.

A Margit-híd felújítása
A Margit-híd felújítása

Egyik beruházás esetében sem bizonyított a korrupció, de az EU belső ellenőrzési mechanizmusában mindkét fejlesztés a kockázatos esetek között kapott helyet.

Ki lehet magyarázni

Az auditorok munkáját ismerő forrásunk szerint a brüsszeli ellenőrök kifejezetten fifikásnak tartják a magyar hivatalnokokat. Egy körükben állítólag sokat hangoztatott vélemény szerint a bolgárok olyan szemérmetlenül csalnak, hogy mindig könnyen lebuknak, "ám ha valakit Magyarországra küldenek, akkor fogja a fejét, hogy itt minden nagyon bonyolult lesz" .

Ugyanígy egyébként a magyar hivatalnokok is néha azt érzik, hogy szélmalomharcot vívnak a Brüsszelből érkezett auditorokkal. "Folyamatosan rotálódnak, lehet hogy aki holnap jön, az előtte két évig észtországi közbeszerzési pályázatokat nézett át. Ráállt az agya az ottani rendszerre, és rögtön hibát feltételez ott, ahol valamit nem ért" - hallottunk egy hazai választ.

Az egyetlen pályázós közbeszerzések esetében a kérdőre vont magyarok egyik legtipikusabb érve állítólag az, hogy kicsi a magyar piac, speciális a feladat, nem csoda, hogy kevesen felelnek meg az elvárásoknak.

Ugyanakkor a kifogásokra a magyar állami szervek forrásaink szerint elég rugalmasan reagálnak. Ha egy pályáztatással foglalkozó intézményt kérdőre vonnak a sok egyszereplős pályázat miatt, akkor legközelebb általában már többen pályáznak náluk.

Az is gyanús, ha minden sima

Részben ezért is van egy olyan kockázatelemzési szempontja is az Európai Bizottságnak, ami azt vizsgálja, hogy vannak-e kitüntetett cégek, amelyek ha nyernek, akkor sose kérnek jogorvoslatot a lemaradók. Vagy ugyanígy, vannak-e pályázatkiírók, akiknek döntéseivel szemben rendszerint nem fordul jogorvoslatért senki. Ez persze furcsa nézőpont, hiszen elvben éppen az végzi jól a dolgát, akin még a vesztesek sem bírnak fogást találni.

Különösen alaposan vizsgálódnak ezért az auditorok ott, ahol a vesztesek ugyan panaszkodtak, de aztán menet közben elálltak a pertől. Itt ugyanis felmerülhet a megfélemlítés lehetősége.

Csak almazöld teherautóval lehet homokot vinni

Az egyetlen szereplős pályázatok legfontosabb trükkje – amennyiben tényleg csalásról van szó – hogy úgy kell kiírni a közbeszerzési pályázatot, hogy a bonyolult feltételeknek  kifejezetten egy cég tudjon csak megfelelni.

Mondjuk egy ha egy műtárgy díszítőelemeinek kőfaragásáról lenne szó, akkor a pályázat kiírója beleírhatná, hogy a pályázat feltétele x négyzetméternyi magyarországi és y négyzetméternyi valamely másik EU-s országban elkészített faragási referencia.

A példa nem légből kapott, egy ilyesmi kiírás is rajta van a KMOP-t vizsgáló auditorok kockázati listáján, mert ennek a feltételnek is csak egyetlen cég felelt meg. Holott nehéz érvet találni amellett, hogy miért nem teljesen mindegy, hol faragott az adott a kivitelező korábban.