Erzsébet
0 °C
7 °C

Újra esélyt ad az ellenzéknek a Fidesz

2011.12.05. 00:49 Módosítva: 2011-12-05 00:49:27
A múlt heti hektikus, a kormánypártok által obstrukciónak nevezett ellenzéki munkavégzéssel tarkított hét után újra maratoni, ötnapos ülésre készül a parlament, ahol a Fidesz előzékenyen újra megteremtette a botrány lehetőségét. Például azzal, hogy az alaptörvény posztambulumának, az átmeneti törvényeknek a vitáját kedd hajnalra ütemezték. Ez mondaná ki egyrészt az MSZP bűnösségét, másrészt azt, hogy a kormány különadóként hajthat be több százmilliárdot, ha az Európai Unió elmeszeli nemortodox gazdaságpolitikai intézkedéseit.

Hétfőn a napirend előtti felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések után nyolc törvényt fogadhatnak el.

[Update: Előzetesünk megírása óta váltoözott a parlament napirendje. Lekerült a napirendről az emberiesség elleni bűncselekmények elévüléséről szóló, Biszku Béla bíróság elé állítását lehetővé tevő javaslat, helyette az egyesülési jogról szóló törvény zárószavazását vették napirendre.]

Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló törvény

A kormány elméletben visszaállítja a hadkötelességet, ennek pedig feltétele a hadkötelesek nyilvántartási rendszerének szabályozása. A gyakorlati hadkötelezettséget ugyan csak veszélyhelyzetben vezetik be, de a törvény indoklása szerint annak teljesítésére a katonai igazgatási szerveknek már békeidőben fel kell készülniük. Ennek érdekében minden, 18. életévét betöltött hadkötelest nyilvántartanak majd. A hadköteleseknek kötelező lesz megjelennie a katonai alkalmassági vizsgálatokon.

Hétfőn elméletileg csak a módosító indítványokról szavaznak majd. Mivel csak ellenzéki módosítók érkeztek, amelyeket várhatóan elvet a kormánytöbbség, lehetőség van rá, hogy már hétfőn megszavazzák a törvényt. Ha pedig lehetőség van rá, meg is fogják tenni.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény

A kormány az indoklás szerint a "Jó Állam" megteremtésén munkálkodik. A közjó érdekében végzett munka következő fejezete a közigazgatás rendszerének "az ésszerűség útjára terelése", a "bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terhek" határozott lépésekkel mérséklése és a közszolgáltatások színvonalának emelése.

Első lépésként az újraszabályozott Ket. - így rövidítik a szép nevű 2004. évi CXL. törvényt - alapelvé teszi, hogy a hatósági ügyintézők jóhiszeműen járjanak el. A jövőben az alapjogok vagy a közérdek védelmére létrejött civil szervezetek konkrét ügyféli jogosultságot kaphatnak.

Korlátozzák az ügyintézési határidőt, amit a jövőben csak kivételesen indokolt esetben lehet majd meghosszabbítani, a szakhatósági eljárás időtartalmával például nem. A szabályok változásával amúgy sem lesz kötelező szakhatóság segítségét kérnie az ügydöntő hatóságoknak. A törvényalkotó reményei szerint az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-től 30-ról 21 napra csökkenhet.

Ha egy hatóság nem zárná le az eljárást az előírt határidőn belül, a jövőben nem dönthetne saját hatáskörben az új határidőről, hanem soron kívül új eljárást kellene lefolytatnia.

A hatékonyabb munkavégzés érdekében a miniszteri hatósági hatásköröket más, a miniszter irányítása alatt álló szervhez telepítik, mert a miniszter elsődleges feladata az ágazati irányítás és ellenőrzés, valamint a jogalkotás és a stratégiaalkotás.

Az elektronikus ügyintézés gördülékenyebbé tétele érdekében a technikai részletszabályokat a jövőben nem törvényi szinten határozzák meg, ellenben igyekeznek egységes keretszabályokat kialakítani. Megszünne viszont a hatóságok elektronikus kapcsolattartási kötelezettsége.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény

A kormány indoklása szerint "több szempontból is újításra szorul" az egyesülési jog, az új törvény "szélesebben értelmezi, a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen kiterjeszti" az egyesülési jogot. Lényegi változás, hogy a jövőben a nem működő vagy megszűnt civil szervezeteket a bíróság automatikusan törli a nyilvántartásból.

A törvény bevezeti a jogrendbe a civil szervezet fogalmát. A törvény rendezi továbbá a civil szervezetek gazdasági, könyvvezetési és beszámolási szabályait is.

Az eddigi kétfokozatú rendszer helyett egyfokozatúvá teszi a közhaszúságra vonatkozó minősítést. A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, valamint a támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a törvény Civil Információs Centrumokat hoz létre.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvény

A köztestületi struktúra átalakításával próbálja orvosolni a magyar sportirányítás széttagoltságát Bánki Erik és Szalay Ferenc a sporttörvény módosításával. Indoklásuk szerint már a Nemzeti Sportstratégia is megállapította, hogy a magyar sport szervezeti felépítése indokolatlanul tagolt, a meghatározó területek között nem megfelelő az átjárás, miközben szervezeti-irányítási szinten sok az átfedés. Az indoklás több helyen is használja az élősport kifejezést, ennek jelentését nem sikerült megfejtenünk.

Az átfedéseket a sportági integrációval, azaz a sportágak "épek és a fogyatékos személyek részére történő, egy szervezeten belüli működtetésével" számolja fel a törvény. A jövőben a sportági szakszövetségek határozhatják meg a versenyrendszert és rendelkeznek a bajnokságok kereskedelmi hasznosításáról, beleértve a közvetítési és egyéb vagyoni jogokat is.

A sportirányítást a Magyar Olimpiai Bizottságban központosítják.

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény

A salátatörvénnyel egyrészt megteremtik az ANTSZ gyors reagálási képességét növelő komplex információs rendszere fejlesztésének a lehetőségét. A rendszer lehetőséget teremt a sürgősségi ellátás feladatainak szervezésére, járványügyi megelőzésre és felmérésekre és "az egészségügyi tartalomszolgáltatás folyamatos fejlesztése révén hozzájrul a szolgáltató és esélyteremtő állam létrehozásához".

Fontos változást hoz a törvény a háziorvosok életében, a praxisjog megteremtésével a háziorvosi feladatokat a körzeti ellátáshoz köti, így a jövőben azok a háziorvosok, akiknek nincs körzeti ellátási feladatuk, jelenleg betöltetlen körzetekbe kell költözzenek. Létrehoznák a praxiskezelőt is, amitől a forgalomképtelen praxisok piacának fellendítését és az új belépők praxisszerzésének megkönnyítését remélik.

Szigorítják az ügyeleti szabályokat is, a jövőben az egészségügyi szolgáltató egyoldalúan is elrendelhet heti 16 óra ügyeletet a dolgozói számára.

A törvény felszámolja a gyermekágyi segélyben eddig meglévő diszkriminációt. Eddig csak a szülő, vagy a gyermeket örökbe fogadó nő volt jogosult a teljes összegű segélyre, a jövőben ezt a gyermeket gondozó vér szerinti apa, gyám vagy örökbefogadó férfi is megkaphatja.

A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény

A szabadalmi törvények módosításával a kormány egyrészt kezelte azt a szabadalmasnak joghátrányt okozó problémát, hogy ha a hatályosítás határidején túl, de még egy konkrét jogvita előtt nyújtotta be az európai szabadalom szövegének magyar fordítását, akkor pótlólagos bizonyítási kötelezettsége volt. Másrészt megteremtették a lehetőségét, hogy az európai szabadalmi kérelemhez is magyar nyelven nyújthassák be a leírást.

A törvény másik újítása a kutatás-fejlesztési tevékenységet minősítő intézet létrehozása. Ennek az a jelentősége, hogy a jövőben a K+F-hez kapcsolódó adókedvezmények igénybevételekor egy független intézet minősíti majd a kutatás-fejlesztési tevékenységet, nem pedig az államigazgatás egyes szervei, amelyek eddig nem kötelező erejű állásfoglalásokban rendezték a kérdést. A jövőben a minősítést a Szabadalmi Hivatal végzi majd.

Bár a módosítás átfogóan nem szabályozza újra a szerzői jogot, de szabályozza a közös jogkezelők gazdálkodását, például részletesen szabályozza, hogy bevételeikből mennyi kezelési költséget számolhatnak el. Felszámolják az eddigi monopóliumokat is, azaz új közös jogkezelők is versenybe szállhatnak az Artisjusszal.

A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény

A rejtélyesen hosszú nevű törvény valódi célja a Nemzeti Eszközkezelő működési feltételeinek megteremtése, annak szabályozása, hogy hogyan vásárolhatja fel az eszközkezelő a bajba jutott hiteladósok ingatlanjait úgy, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők lakhatása biztosított legyen.

A szabályok értelmében az állam a szociálisan rászorult helyzetű vagy legalább kétgyermekes, családi pótlékra jogosult hiteladósok ingatlanját vásárolhatja meg, amennyiben az adós 2011. szeptember 28. óta az ingatlanban lakott, és amelyre 2009. december 30. előtt jegyeztek be jelzálogot.

Az ingatlan értéke Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 15, egyéb településen legfeljebb 10 millió forint lehet, a jelzálog értéke pedig nem haladja meg a forgalmi érték 80 százalékát. A lakóingatlanért az állam Budapesten és megyei jogú városban a forgalmi érték 55, egyéb városban 50, községben 35 százalékát fizeti ki. Az állam csak tehermentesített ingatlanokat vesz át.

A lakások tulajdonosai visszavásárlási jogot kapnak, amivel legkésőbb a szerződést követő 24. hónapban élhetnek. A visszavásárlási ár vagy a forgalmi érték a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor kifizetett önerő értékével és a befizetett törlesztőrészletekkel csökkentett összege, vagy a lakásért az állam által fizetett ár a visszavásárlás időpontjáig számított, jegybanki alapkamattal számolt kamataival növelt összege, attól függően, hogy melyik magasabb.

Az elfogadandó törvények mellett hétfőn szavaznak a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez, az NMHH 2012. évi költségvetéséhez, a szakképzési törvényhez, a Munka Törvénykönyvéhez, a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényhez és az energetikai törvényekhez benyújtott módosító indítványokról is.

Éjszaka vitáznak plusz hatszázmilliárdnyi adóról

A határozathozatalok után négy törvényjavaslat részletes vitáját rendezik meg, azaz a Fidesz a múlt heti ellenzéki összefogás sikereivel mit sem törődve ismét éjszakára időzítette néhány fontos törvény tárgyalását. Már a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényjavaslat vitájára is a tévéközvetítés után kerülhet sor, míg az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről várhatóan már csak éjszaka vitázhatnak.

Pedig ez utóbbiak között szerepel az MSZMP és az MSZP jogfolytonosságát, azaz az MSZP bűnösségét kimondó rendelkezés is, ami ellen még a szocialistákat amúgy előszeretettel bíráló LMP is tiltakozott. Itt rendelkeznének arról is, hogy az állam különadóként hajthatja be az adófizetőkön azt a több százmilliárdot, amit akkor kell megfizetnie, ha az Európai Unió jogellenesnek találja Matolcsy György nemortodox gazdaságpolitikájának kulcselemeit, a bankadót, a végtörlesztést vagy a telekommunikációs és kereskedelmi különadókat. Kérdés, hogy az ellenzék megpróbálja-e ismét a múlt heti siker után főműsoridőbe áttolni az ügyeket – az akkori sikert egy spontán ötlet nyomán jött szervezettségnek köszönhették, újabb és újabb szókérésekkel sikerült órákkal eltolni a tervezett menetrendet, igaz ehhez egész éjszaka bent kellett ülnie sok ellenzékinek a parlamentben.

Elmeszelnek pár alkotmánybírósági indítványt

Eztuán tárgyalják csak az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításairól szóló javaslatot, közte azt, amely alapján december 31-vel minden olyan ügy elkerül az alkotmánybíróságtól, amit a megszünő actio popularis alapján állampolgárok kezdeményeztek. A rokkantnyugdíjak szabályozásáról szóló törvényjavaslatra pedig csak ez után, elvileg hajnalban kerül majd sor.

Kedden a jövő évi költségvetés újból megnyitott részletes vitájával folytatódik az ötnapos ülés, erre 4 óra 20 perce lesz a képviselőknek. Ezt követően a 2011. évi költésvetési tartalék felhasználásáról szóló határozati javaslatot tárgyalják, majd lefolytatják az önkormányzati törvény, a szabálysértési törvény, a nemzetiségi törvény, a villamosenergiáról szóló törvény, a hivatásos katonák jogállásáról szóló törvény és az esztergomi önkormányzati itnézmények államosításáról szóló törvény részletes vitáját.

Matolcsy és a plafon

Szerdán a felsőoktatási törvény, a rendvédelmi tárgyú törvények mődosításáról szóló törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény részletes vitája után kerül csak sor a választójogi törvény részletes vitájára. A megintcsak az éjszakába nyúló ülés zárásaként megkezdik a befektetési alapkezelőkről szóló törvény és a vízközműszolgáltatásról szóló törvény általános vitáját, ez utóbbit csak akkor, ha addigra sikerül benyújtani a javaslatot.

Csütörtökön a képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdenek - ezt eredetileg múlt péntekre tervezték, de az ellenzék munkalassító akciója miatt megcsúszott. Ezután tárgyalják Matolcsy György javaslatát az államháztartásról, amelyben a nemzetgazdasági miniszter eltörli maga fölül a költségvetési plafont és felszámolja a társadalombiztosítási alapot. A nap utolsó napirendi pontja "A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat".

Pénteken a nemzeti vagyonról, területfejlesztési törvényről és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényről tárgyalnak majd, amennyiben addig sikerül ezeket előkészíteni és beterjeszteni.