Tekla
8 °C
13 °C

Névtelen levél a rendőrmotoros-perben

2011.12.06. 08:31
Tagadták bűnösségüket a 2010-ben elhunyt motoros járőr elöljárói az első tárgyalási napon. A négy vádlott vallomásával és tanúk meghallgatásával véget érő tárgyaláson új dokumentumként előkerült egy névtelen levél, amely azt állítja, hogy a megyei főkapitány és a harmadrendű vádlott is tudott a motorok kopott gumijairól. Ha ez bebizonyosodik, az ügyész pótiratot nyújthat be a bíróságnak, és bővülhet a vádlottak száma.

Elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt vádolja az ügyészség a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya autópálya-alosztályának vezetőjét, helyettesét, és a szolgálatparancsnokot a 2010. augusztus 16-án az M1-es autópályán meghalt motoros rendőr ügyében.

A motoros járőrtársa, a negyedrendű vádlott ellen szolgálatban elkövetett kötelességszegés volt a vád, mivel elfelejtette jelenteni a parancsnokságon, hogy Telegdi Zsolt balesetet szenvedett. Először a helyszínre sietett, azt biztosította és csak utána szólt feletteseinek.

Alacsony légnyomás, kopott gumik

A két motorosrendőr 2010. augusztus 16-án keveredett egy hirtelen érkezett esőbe, mialatt járőröztek. Nem egy helyen voltak, de mobilon megbeszélték a szolgálatparancsnokkal és egymással is, hogy visszamennek az őrsre és lecserélik a motorokat autóra. Telegdi Zsolt motorja a leállósávból az autópályára való besoroláskor megcsúszott, szalagkorlátnak csapódott, a rendőr a helyszínen életét vesztette. A baleset idején a motor első és hátsó gumijaiban a légnyomás lényegesebb alacsonyabb volt a megengedettnél, a hátsó keréken lévő gumi mintázata pedig az előírt 1,6 milliméter helyett csak 0,2-0,6 milliméter volt.

A vád szerint a rossz gumik nélkül is megtörténhetett volna a baleset, mivel az eső hirtelen kezdett el esni és a motoros indokolatlanul ment 110-116 km/h sebességgel. Az áldozat valószínűleg megszegte a KRESZ-t, amikor nem vette figyelembe az út és időjárási viszonyokat. Ennek ellenére a vád szerint felelősség terheli az áldozat elöljáróit, mert  nem intézkedtek a hátsó gumi cseréjéről, és nem rendelkeztek úgy, hogy a motor nem közlekedhet addig, amíg a gumiabroncsot ki nem cserélik.

Kopott kerekek, szitáló kormányok

A két motort 2007-ben kapta az állomány, 2009-ben volt már gumicseréjük. 2010 júniusában volt egy általános szemle a parancsnokságon, ahol ellenőrizték a járműveket is, viszont a motorokat elfelejtették megnézni.

Az autópályakezelő alosztály két helyre vitte a motorokat karbantartani, szereltetni, egy tatai motor szervizbe és egy vértesszőlősi gumishoz. Mindkét szerviz munkatársait tanúként hallgatta ki a bíróság. A gumis szerint két defekt volt a nyáron, amelyeket megcsinált, majd jelezte a rendőröknek, hogy további javítgatás helyett gumicserét javasol a nagy igénybevétel miatt.

A motorszerviz szerelője szerint hozzájuk a kormány rázása miatt vitték a motorokat. Bár nem az első kerekek okozták a balesetet, azok is teljesen kopottak voltak a szerelő szerint, ráadásul még a kormány is jobban rázott, szitált emiatt.

Mindenki tagadott

A vádlottak tagadták bűnösségüket. Senki nem tett vallomást a bíróságon, fenntartották korábbi vallomásaikat, amelyeket a bíró olvasott fel.

A negyedrendű vádlott és egy tanúként meghallgatott motorosrendőr szerint amikor felhozták a gumik témáját, mindig azt a választ kapták, hogy nincs rá pénz. A vádlottak ezt is tagadták.

N. Ernő rendőrszázados augusztusig nem is tudott sem a kerekek kopásáról, sem arról, hogy ráz a kormány. Utóbbira is csak akkor lett figyelmes, amikor egy ízben ő is vezette az egyik motort egy rendezvény biztosításakor. A rendőrszázados még korábban kitett a parancsnokságon egy füzetet, amibe a rendőröknek fel kellett volna tüntetniük az autók, motorok műszaki hibáit. A balesetig még is mindössze öt bejegyzés állt ebben a bíró közlése szerint.

A másodrendű vádlott K. István rendőrhadnagy szerint a járőrök elbagatellizálták a kérdést, mert ha odaálltak volna eléjük azzal, hogy a motorokkal nem lehet közlekedni, mert azok életveszélyesek, akkor ő nem engedte volna ki őket.

A harmadrendű vádlott T. Krisztiánnak jelentették a gumikopást, mire ő gazdasági jegyet töltött ki, de sem nem ellenőrizte a motort, sem nem tiltotta meg a használatát a cseréig, mivel Telegdi azt mondta, hogy lehet vele menni.

A névtelen levél

Az ügyészség a tárgyalás napján névtelen levelet kapott. Ebben az áll, hogy nemcsak a vádlottak, különösen a harmadrendű K. Krisztián, hanem a megyei főkapitány is tudott a kopott gumikról, de írásban tett egy olyan kijelentést miszerint "intézkedés nem szükséges".

Mind az ügyész, mind a védők kérték a bíróságot, hogy nézzenek utána a levélben foglaltaknak. Ha a leírtak igaznak bizonyulnak, akkor az ügyész pótiratot nyújthatna be a bíróságra, ami bővíthetné a vádlottak számát.

Érdekes tanúvallomás

A meghallgatott tanúk közül N. Barnabás, az állományban lévő harmadik motoros járőr vallomása volt a legérdekesebb, aki a bírói kérdésekre azt válaszolta, hogy ha civil ember használt volna ilyen gumikat az utakon, akkor megbüntették és eltiltották volna a motor további használatától. Arra a kérdésre, hogy önmagára miért nem alkalmazta ezt az elvet, a főtörzsőrmester azt válaszolta: nem tudta, hogy ő mondhatott volna olyat a felettesinek, hogy nem megy ki ezzel a motorral.

Elhalasztva határozatlan időre

A tárgyalás közel nyolc órán át tartott, mégsem sikerült meghallgatni minden tanút, ketten betegség miatt mondták le a mai részvételt, egy tanút pedig hazaküldött a bíró. A keddi tárgyalást határozatlan időre elhalasztották, többek között mert a három szakértő közül csak kettő tudott volna megjelenni.

Így van idő a névtelen levélben írottaknak utána járni, továbbá az egyik ügyvéd szeretne újra meteorológiai és autópálya vizsgálatot kérni, mivel az M1-es 63. kilométerénél nagyobb esőzésekkor hatalmas vízátfolyás szokott kialakulni, aminek köze lehet a balesethez. A bíró pedig szeretné, ha sikerülne meghallgatni azt a tanút is, aki látta a balesetet, de tőle nem vették fel az adatokat, így személye egyelőre ismeretlen.