Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Csak a Gyurcsány bűne az államadósság

2011.12.07. 10:04 Módosítva: 2011-12-07 11:02:59

A 2002 és 2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság szerint külön kell választani a Medgyessy- és a Bajnai-kormány, valamint a Gyurcsány-kormányok felelősségének kérdését. A döntés részben meglepő: a bizottságnak már az augusztus elejére elkészített jelentéstervezete azt mondta ki, hogy a 2002 és 2010 között hivatalban volt szocialista kormányok bűnt követtek el azzal, hogy súlyosan eladósították Magyarországot.

A testület most némileg finomította az álláspontját: a Medggyessy- és Bajnai-kabinetről azt mondta, azij esetleges gazdaságpolitikai hibái nem alapoznak meg büntetőjogi felelősséget. Gyurcsány kormányaival szemben azonban maradt a szigor, a jelentés szerint ezek tevékenysége felvet büntetőjogi kérdéseket. Ezért azt fogják javasolni, hogy megállapításaikat a költségvetési bizottság az általa elkészített jelentéssel együtt küldje meg az ügyészségnek.

Cser-Palkovics András, az albizottság fideszes elnöke azt mondta: a Gyurcsány-kormány költségvetési adatokat hamisított meg, ami az általa javasolt jelentéstervezet szerint felveti az államháztartási törvény és a közérdekű adatokra vonatozó jogszabályi rendelkezések megsértésének gyanúját, a hűtlen és a hanyag kezelés gyanúját, valamint az európai uniós források felhasználási szabályainak megsértését.

 

A kormány gazdaságpolitikai kommunikációjának ez év elején lett központi eleme az államadósság – a tavalyi választások után még az adósság további növelését sem tartotta elképzelhetetlennek a kabinet, ám Brüsszel egyértelművé tette, hogy erről nem lehet szó –, és idén februárban dőlt el, hogy államadósság-kommandót hoznak létre a parlament költségvetési bizottságán belül, amely feladata az elmúlt nyolc év eladósodásának megvizsgálása lesz.

A GDP-arányos államadósság, mint ábránkon is látható, 2001-ben ért el mélypontját, részben az 1996-ban indított Bokros-csomagnak, részben az első Orbán-kormány első két éve szigorú pénzügypolitikájának köszönhetően. Viszont már az Orbán-kabinet második ciklusában emelkedni kezdett, és csak 2006-ról 2007-re volt egy enyhe mérséklődése. Durván viszont csak 2008-tól szállt el, részben a 2008 őszén kirobbant gazdasági válság és az amiatt felvett IMF–EU-gigakölcsön miatt.

Európában egyébként egyedülálló lenne, ha egy olyan politikai-gazdaságpolitikai kérdésből, mint az államadósság mértéke, büntetőjogi ügyet kreálnának (még a csőd szélére sodródott Görögországban sem hallani ilyenről). A magyar adósságnál  az unióban hét országban is magasabb az államadósság szintje, és a növekedés dinamikája sem nálunk volt a legdurvább. Szlovénia például 1992-ben nulláról indult, és adóssága csak az elmúlt három évben megduplázódott.