Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Nem hisznek a családban bántalmazott nőknek

2011.12.07. 17:58
A rendőrök ma már sokkal nyitottabbak, az ügyészek viszont még mindig elfogultak a nők ellen elkövetett családon belüli bántalmazások esetében. A női bírók általában kedvezőtlenebb ítéletet hoznak a női áldozatokra nézve, és a hatóságok azt feltételezik a legkevésbé, hogy valaki igazat mondhat. Röviden így foglalható össze a Patriarchátust Ellenzők Társaságának (Patent) szerdai sajtótájékoztatója.

A csupa nő részvételével zajló sajtótájékoztatón a moderátoron kívül én voltam az egyetlen férfi résztvevő, és bár a rendezvényt nem uralta semmilyen férfiellenes hangulat, mégis érződött, hogy a nő áldozatstátusza szinte megkérdőjelezhetetlen. A sajtótájékoztatón Spronz Júlia, a Patent egyesület vezetője és a társaság egyik ügyfele, egy bántalmazott nő beszélt a nyolc-tíz résztvevőnek.

Stratégiai program

A szervezet még 2006-ban indított el egy stratégiai lobbi programot, amelyben egyes bántalmazott eseteket térképeztek fel. A program az idei évtől kezdett perelni állami szerveket firtatva azok felelősségét büntetőjogi, polgári peres és etikai kérdésekben.

A társaság célja, hogy sikerüljön ráirányítani a hatóságok figyelmét arra, hogy jobban figyeljenek a családon belüli erőszakra. Példaként az Egyesült Államokat hozták fel, ahol akkor kezdődtek jelentős változások a kérdésben, amikor az állami szerveknek hatalmas kártérítéseket kellett fizetniük az áldozatoknak.

Javuló tendenciák a segítségkérésben

Visszatérő problémák vannak és bizonyos tendenciák kimutathatók, de szerencsére kevés a kirívó eset, mondta Spronz Júlia, az egyesület elnöke, aki közel tizenöt éve foglalkozik bántalmazott nőkkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy míg korábban sokkal kevesebb bántalmazott nő mert segítséget kérni, ez az arány folyamatosan javul. Ez köszönhető annak is, hogy a nők tűrésküszöbe csökkent, mondta Spronz, de a a társadalmi szolidaritás még várat magára.

A szervezet ingyenes segítséget nyújt olyan nőknek, akik ellen erőszakot követnek el a családban. A segítséget kérők közötttöbb a vidéki, de közülük is inkább a városokból keresik fel a szervezetet. Hetente 4-5 új megkeresést kapnak és heti két napon tartanak telefonos jogsegély szolgálatot. A szervezet pályázati úton jutott eddig pénzhez a Nemzeti Civil Alapítványtól, a támogatás százezer forint volt egy évre.

A közvélemény nagy része szerint a bírósághoz és egyéb fórumokhoz forduló nőket továbbra sem áldozatnak, hanem olyasvalakinek tekintik, aki tehet sorsáróll, és kiprovokálja a veréseket. Spronz szerint a média még mindig túl bulvárosan kezeli a témát.

Nem létező fogalom

A családon belüli erőszak nem létező fogalom a magyar jogrendszerben. Míg más országokban létezik a tényállás, Magyarországon ezt többször elutasították, törvény sincs rá, a jogászok szerint olyan sokfajta, egymást lefedő bűncselekmény létezik, hogy erre nincs szükség, állítja a társaság.

A bírósághoz forduló és erőszakot elszenvedő nők számára háromfajta eljárás lehetséges: polgári peres, büntető- vagy közigazgatási eljárás. Az ítélethirdetések után a bíróság szinte mindig megadja az apának a láthatás jogát.

A társaság szerint ha a későbbiekben valami miatt nem valósul meg a láthatás, akkor a bíróság szinte kivétel nélkül azt szokta hibásnak találni, akinél a gyerek van, tehát legtöbb esetben az anya. 2005 szeptembere óta lehet büntetőeljárást indítani a láthatás akadályozása miatt. Első szankcióként a bíróság megfenyíti az akadályozót, később pedig pénzbírságot szabnak ki, ami ötszázezer forintig terjedhet.

A társaságnak van olyan ügyfele, akinek emiatt több millióra szökött a bírsága. A legkirívóbb eset a Patent szerint az volt, amikor egy anya azért nem engedte el apai láthatásra kisfiát, mert a gyerek félt az alkoholista és agresszív apától. A bíróság ennek ellenére a nőt ítélte el  egy évre kiskorú veszélyeztetése miatt. A jogerős büntetést két évre felfüggesztetették.

Könnyű testi sértés

Ezzel szemben amikor férfiakról volt szó, a bíróság több esetben hozott a kelleténél enyhébb ítéletet, állítja a Patent egyesület. A felhozott példák egyikében egy nőt nyolcszor szúrta meg a férje egy ollóval. Az ügyész szerint ez könnyű testi sértés volt, ahogy a gyerekével terhes nőt megverő férfi esete is. Az utóbbinál enyhítő körülménynek számított, hogy a férfi vigyázott arra, hogy a hasát ne üsse a nőnek.

A társaság szerint a bíróságok a legkevésbé sem szeretik komolyan venni ezeket az ügyeket, és a legtöbb esetben a nőket ítélik el. A társaság szerint ezt támasztja alá az is, hogy bár a gyerekek elhelyezése 90 százalékban a nőknél történik, ez csak azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a felek megegyeznek egymással. Ahol nincs megegyezés, ott ez az arány már csak 60-40 százalék.

Elhúzódó ügyek

A Patent egyesület vezetőjének beszámolója után az egyesület egyik ügyfele osztotta meg a tapasztalatait a jelenlévőkkel. Neki már négy éve tart az ügye volt férjével, a másodfokú ítélet jövő januárban várható.

Ha egy nő veszi is a bátorságot, hogy segítséget kérjen, a legtöbb intézménynél elutasítóak vagy semlegesek, mondta. Ez igaz a gyámhivatalra vagy közintézményekre, legyen szó óvodáról, iskoláról. Sok nő a szégyen miatt sem mer szólni. A beszámolók szerint az eljárások lassúsága sok nőt megvisel – belefáradnak  a folyamatos érzelmi harcba, és a végén már csak egy kis nyugalomra vágynak a folyamatos pereskedések helyett.