Ajánlások az öngyilkosságok tálalására

2011.12.08. 18:43
Az öngyilkosságok megjelenítéséről tartottak konferenciát és sajtótájékoztatót pszichiáterek csütörtökön. Bodonovich Jenő média és hírközlési biztos ajánlástervezetet adott ki arról, hogyan helyes bemutatni ezt a témát a médiában. Ha a tudósítások visszafogottabbak lennének, csökkenteni lehetne annak a veszélyét, hogy a médiában bemutatott áldozatot kövessék más emberek.

A konferencia előadói között volt Benedikt Till pszichiáter a bécsi orvosi egyetemről, Kopp Mária, Fekete Sándor és Rihmer Zoltán pszichiáterek, valamint Oriold Károly, a Lélekben Otthon Alapítvány alapítója.

Az ajánlástervezetet Búza Domonkos pszichológus tanulmánya alapján készítették el. A szöveg szerint a médiában bemutatott öngyilkossági esetek kiválthatnak - utánzásos alapon - öngyilkosságokat.

Werther-effektus

Az erről szóló tudósítások a krízishelyzetben lévőknek megoldási mintát mutathatnak az öngyilkosságban, és erősíthetik a szándékot. A szakemberek szerint minden befejezett öngyilkosság további hat emberre van hatással. Az utánzás szándékával elkövetett öngyilkossági jelenséget a szakirodalom „Werther-effektusnak” nevezi, utalva a Goethe-regény hősére és az azt követő öngyilkossági hullámra.

A kutatások arra jutottak, hogy bizonyos típusú híradások növelhetik az öngyilkosságok elkövetésének a valószínűségét. Minél hangsúlyosabban jelenik meg egy öngyilkosságról szóló tudósítás, minél nagyobb annak érzelmi töltete, annál gyakoribbak az öngyilkossági cselekmények.

Bécsi példa

Ennek bizonyítéka a bécsi eset, amelyről Benedikt Till osztrák pszichiáter beszélt előadásában. A bécsi metró területén 1984 után megemelkedett a szerelvények elé ugrók és így öngyilkosságot elkövetők száma. 1987-től a média munkatársai - a szakemberek ajánlását követve - megváltoztatták a tudósítások módját. A későbbi vizsgálatok igazolták, hogy a visszafogottabb, mértéktartóbb tudósításoknak köszönhetően 70 százalékkal csökkent a metrók területén elkövetett öngyilkosságok száma, és ez azóta is ezen a szinten maradt.

Amik fokozzák a hatást

Az utánzás feltétele az azonosulás, amely akkor jön létre, ha az áldozat híres ember, ha megjelenik a fényképe, vagy ha az írást címoldalon közlik. Ugyanígy fokozza az azonosulást, ha a média részletekbe menően tárgyalja az öngyilkosság módszerét, vagy ha úgy utalnak az öngyilkosságra, mint az egyetlen menekülési lehetőségre. A társadalmi helyzet, identitás közlése vagy az indíték megható bemutatása, a romantikus színezet és az öngyilkos ember tettének dicsőítése ugyancsak elősegíti az azonosulást és a tett követését.

Csökkenteni az azonosulást

Az azonosulás hatásait csökkentik, ha a médiafogyasztókat ellátják az öngyilkosságra vonatkozó háttérinformációkkal. Hasonló eredményre vezet, ha a média alternatív problémamegoldási módokat és sikeresen kezelt krízishelyzeteket mutat be. Segíthet az is, ha feltüntetik a segélyvonalak elérhetőségeit, közlik a szakemberek véleményét és nyilatkozatait.

Magyarország az élbolyban

Itthon évente 2400-an követnek el öngyilkosságot, és ezzel a második helyen vagyunk az európai országok listáján. Minden elkövetett öngyilkosságra 15-20 kísérlet jut, és háromszor-négyszer többen vannak a férfiak, mint a nők. Az öngyilkosságot elkövetők 90 százaléka aktuálisan pszichiátriai betegségben szenved, a legtöbben depressziósak, mondta Rihmer Zoltán pszichiáter. Hozzátette, hogy ugyanakkor a depressziós betegek döntő többsége sohasem lesz öngyilkos.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport