Hortenzia, Gergő
3 °C
7 °C

Puhábbak vagyunk, mint a világ gondolta

2011.12.09. 11:54

Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője péntek délelőtt újságírók előtt közölte, hogy a magyar kormány nem döntötte még el, hogy csatlakozik-e az éjszaka formálódott új európai kormányközi szövetséghez.

A kérdést a parlament elé viszi a kormány, és a képviselőknek a következő hónapokban kell eldönteniük, hogy csatlakozunk-e az új európai paktumhoz.

Mint azt péntek hajnalban az Index is megírta, Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy hagyta el az Európai Tanács egész éjjel tartó ülését, hogy mindenki azt gondolta, Magyarország és Nagy-Britannia nemet mondott az EU új szerződéstervezetére.

Éppen a magyar és a brit nem miatt tűnt úgy, hogy az EU a nemzeti költségvetések szigorúbb felügyeletét képtelen közösségi szinten kezelni, és csak kormányközi szerződéssel sikerülhet egy pótmegoldást elfogadtatni.

Az eurót használó 17 tagállam, illetve 6, eurót nem használó ország igent mondott a tervezetre, míg Csehország és Svédország miniszterelnöke időt kért, hogy a parlamentjeikkel egyeztethessenek.

Miről tárgyaltak az EU-csúcson?

  • Minden államnak törekednie kell a költségvetés egyensúlyára, hiány csak gazdasági visszaesés vagy egyedi körülmények esetén jelentkezhet.
  • Automatikus szankciók, pénzbüntetés a 3 százalékos deficitplafon túllépésére. Ez alól csak a tagállamok minősített többsége adhat felmentést.
  • Az elsődleges költségvetési hiány maximum a GDP fél százaléka lehet.
  • Alkotmányos adósságplafon bevezetése, amit az Európai Bíróság ellenőrizhet.
  • A túlzottdeficit-eljárás alatt álló államoknak tervet kell benyújtaniuk a szükséges szerkezeti reformokról. A terv végrehajtását és az azzal összehangolt éves költségvetéseket a Bizottság és a Tanács ellenőrzi.
  • Az államoknak előzetes adósságkezelési - kötvénykibocsátási terveket kell benyújtaniuk.

A magyarok nemet mondtak, állította többek között Nicolas Sarkozy francia elnök, de Herman Van Rompuy is arról beszélt, hogy két ország mondott nemet. A hajnalban kiadott, az Európai Tanács által hivatalosan jóváhagyott sajtóközleményből is az derült ki, hogy 17+6 ország egyetért, a svédek és a csehek pedig gondolkoznak. A magyar és a brit álláspontról (csak e két országéról) nem volt külön szó, de világosnak tűnt a szövegkörnyezetből, hogy ez a két ország csak ellenző lehet. Erről írt a nemzetközi sajtó is, az USA hírügynökségeitől az európai lapokig mindenhol az jelent meg, hogy Magyarország nemet mondott.

Szijjártó Péter szerint nem másokra kell hallgatni, hiszen a magyaroknak joguk van maguk elmondani, hogy mi is az álláspontjuk. Közlése szerint a magyar álláspont az, hogy a felvetett európai terv mélyen érinti Magyarország szuverenitását, és ezért a kormány parlamenti felhatalmazás, konzultáció nélkül nem dönthet. Vagyis hasonló állásponton vagyunk mint a csehek és a svédek, és így a britek ellenzik csak egyértelműen az éjjel megfogalmazott terveket.

Ez az álláspont a péntek délután kiadandó, végső tanácsi közleményből is ki fog derülni. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a hajnali tanácsi állásfoglalás még nem a végleges formája a tanácsi következtetéseknek.

Szijjártó úgy vélte, hogy néhány hónapra lehet szükség ahhoz, hogy a parlament ki tudja alakítani az álláspontját. Hétfőn napirend előtt erről is fog beszélni Orbán Viktor az országgyűlésben.

Arra a kérdésre, hogy a kormány mit fog javasolni a parlamentnek, Szijjártó azt mondta, hogy felkérik a képviselőket, hogy alakítsák ki az álláspontjukat. Vagyis, ha jól értettük, akkor a kormánynak nincs álláspontja, a döntést a Fidesz-KDNP frakcióra bíznák.

Szijjártó Péter az Index kérdésére azt mondta, hogy a magyar álláspont nem változott meg. Arra a kérdésünkre, hogy elképzelhető-e, hogy nyelvi zavar történt, és esetleg Orbánt félreértették kollégái a csúcson, azt mondta, hogy ez teljesen ki van zárva. (Valóban furcsa lenne ez, hiszen Orbán kiválóan beszél angolul.) Arról ugyanakkor nem tudtunk meg semmit, hogy Szijjártó minek tulajdonítja a nagy félreértést.

Később egy magyar politikus és egy dán diplomata is úgy magyarázták a helyzetet, hogy nagy volt a csúcs végén a káosz, és az álláspontok nem voltak világosak. A dán diplomata szerint ők egyértelmű támogatóként kerültek a kiadott közleménybe, holott a dánok is kivárnának. Ezt állítása szerint a dán miniszterelnök-asszony még kora reggel tisztázta dán újságíróknak.

Az állam- és kormányfők hajnali ötkor hagyták abba a tárgyalást, de délelőtt kilenckor már újra összegyűltek, hogy részt vegyenek a horvát csatlakozási szerződés ünnepélyes aláírásán. Ez nagy esemény lehetett volna Magyarország számára is, hiszen a magyar elnökség egyik legnagyobb sikere volt, hogy több állam erős ellenkezése ellenére is sikerült a horvát ügyet végigvinni. Most azonban mégsem tud sütkérezni a magyar diplomácia a sikerben, mert a csúcsról tudósító újságírók inkább arra keresik a választ, hogy akkor mi is a magyar álláspont.

Visszatérő ötlet, hogy az IMF-fel és az EU-val tervezett hitelmegállapodást erősen megnehezítette volna, ha a magyarok kategorikus nemet mondanak. Brüsszeli diplomáciai forrásokból olyan értesülést is hallottunk, hogy biztosan nem történt hajnalban félreértés, hanem Orbánt időközben meggyőzték, hogy puhítson az álláspontján.