Orbán megmondja, hogy lesz
Percről percre
Hétfőn négy törvénytervezet módosító indítványairól szavaznak csupán, és három másik vitáit folytatják le. Új törvényekről szokatlan módon csak a keddi ülésnapon határoznak, ekkor fogadhatják el például a Munka Törvénykönyvét, vagy Gulyás Gergely Lex Biszkuját. Kedden választják meg az új főbírót és a bíróságok munkáját felügyelő OBH elnökét is. A részletekről bővebben itt olvashat.
A héten csak hét interpelláció hangozhatott el, így most az azonnali kérdések következnek. Sajnos a parlament honlapján most nem érhető el az azonnali kérdések listája, de a kormánytagok közül csak Navracsics Tibor van jelen. Orbán Viktor és Matolcsy György távollétében az azonnali kérdéseket nem közvetítjük.
A kormány nevében válaszoló Rétvári Bencét meglepte, hogy egy jobbikostól kapta ezt a kérdést, egy szocialistától még megértette volna. Emlékeztetett rá, hogy a kormány feljelentést tett Leisztinger Arago-csoportja ellen a szakszervezeti üdülők privatizációja miatt. Másrészt hivatkozott arra is, hogy eddig az étkezési utalványokat külföldi cégek adták ki, azaz a törvény "sikertörténet", mert a profitot ezentúl "gyermekek étkeztetésére" fordíthatják. Dicsérte még a Széchenyi üdülési kártyát is. Lenhardt nem fogadta el a választ, de kiderült, hogy Leisztingert az előző kormány alatti mutyikkal gyanúsította, most kormányzati mutyira gyanakszik. A parlament viszont elfogadta a választ.
A jobbikos Lenhard Balázs arról beszél, hogy a kormány ugyan megszüntette az eddigi étkezési utalványokat, államosítva az üzletet, de az új utalványok még nem készültek el, így nem is lehet szerződést kötni az új szolgáltatóval. Ki tehet arról, hogy a feladat ellátására alkalmatlan cég kapta meg "a zsíros üzletet", ki tehet a kieső adóbevételekről, kérdezte. Emlékeztetett arra is, hogy az utalványüzlet államosítását zárószavazás előtti, koherenciazavarra hivatkozó módosító indítványként nyújtották be, a házszabályt is megsértve. Ő maga Leisztinger Tamást sejti az üzlet mögött.
Balog Zoltán rosszul emlékezett arra, amit Dénes Balázs a Polgári Magyarországért Alapítvány emberi jogi konferenciáján mondott. Dénes nem azt mondta, hogy javult az emberi jogok helyzete, hanem azt, hogy tavalyhoz képest romlott. A szocialista kormányzás idejéhez képest van, amiben javult, van, amiben romlott. Ezen még össze is vitáztak.
"Szeretném felhívni a figyelmét egy konok tényre" - kezdte válaszát Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár, aki idézte, hogy még Bajnai kormánya fogadta el, hogy ha a gazdasági növekedés 3 százalék alatti, akkor a nyugdíj csak az infláció mértékével nőhet. Ehhez képest, mondta, a nyugdíj most az infláció mértékével nőhet. Az emelés mértékét pedig novemberben még korrigálhatják is. Simon nem fogadta el a választ, a parlament igen.
Simon Gábor szerint Orbán Viktor újra levelezni kezdett a nyugdíjasokkal. "Sajnos nagy a baj, mert ha önök megvédenek valamit, abból probléma lesz" - mondta. Például a nyugdíjak csak az infláció mértékével emelkedhetnek, korrekció nélkül. Így nem veszik figyelembe, hogy az alapvető élelmiszerek ára jóval infláció felett növekedett. A közüzemi díjak is emelkednek, Hódmezővásárhelyen például 12 százalékkal nőtt a vízdíj. "Ilyen árváltozások mellett a 4,2 százalékos nyugdíjemelés mire elég?" - kérdezte.
A kormány célja, hogy gazdaságpolitikáját a saját szempontrendszere alapján alakítsa ki, válaszolta a kormány nevében Fónagy János, aki szerint "biztos fundamentumokat" sikerült teremteni. Elérték, hogy a kormány a piacokról finanszírozza a gazdaságot, de most romlottak a körülmények az euróválság miatt, ezért van szükség az IMF-re. Hivatkozott még "a hitelminősítők immár Európa-szerte megkérdőjelezett tevékenységére" is, mint nehézségre. Lényegében annyit mondott, hogy megállapodásra törekszenek. Szekeres nem fogadta el a választ, a parlament igen.
"Úgy látszik, gyors váltás volt itt a déli órákban" - kezdte interpellációját Szekeres Imre arra reagálva, hogy Matolcsy György helyett Fellegi Tamás államtitkára, Fónagy János válaszol kérdésére. "Milyen megállapodásra törekszik az IMF-fel a kormány" - kérdezte, hozzátéve, hogy a kormány talán nem is törekszik semmilyen megállapodásra, csak kommunikációs trükk volt az egész. Szekeres szerint azért is kérdés, hogy milyen forgatókönyvvel készülnek a tárgyalásokra, mert akár ezermilliárd forintnyi válságadóról is lemondhat a költségvetés, amit ki kell pótolni, de hogyan?
A kormány nevében Halász János államtitkár válaszolt, aki repertoárjából ezúttal az "elmúltnyolcév" helyett az SZDSZ-ezést húzta elő. Szerinte az SZDSZ az LMP "liberális elődje". Aztán jött az elmúltnyolcévezés is, bezzeg a kormány "tisztában van az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetével", és "számos lépést tett már érdekükben". "Az idei évben sikerült visszafordítani a tavalyi év negatív tendenciáját az elvándorlás tekintetében" - állította, ahogy azt is, hogy a kormány elkötelezett a bérrendezésben. Szilágyi nem fogadta el a választ, és megjegyezte, hogy miközben Halász liberálisozott, fideszes frakciótársai zöldnáciztak. A zöldnácizók elfogadták a választ.
Az elempés Szilágyi László a rezidensek érdekében interpellálta az erőforrásminisztert. Emlékeztetett rá, hogy január elsején élesedik a rezidensek felmondólevele. Az egészségügy amúgy is időzített bomba, mert egyre több háziorvosi praxis betöltetlen és egyre nagyobb a munkaerőhiány. Ha pedig a rezidensek felmondási ideje februárban lejár, Magyarországon is a szlovákiaihoz hasonló egészségügyi szükségállapot alakulhat ki. "Egészségügyi mentőcsomag kell" - jelentette ki.
Molnár Attilát az érdekli, hogy mit lép a kormány a szlovák gyakorlatra, hogy megvonják a szlovák állampolgárságot a kettős állampolgároktól.
"Köszönöm, hogy már második alkalommal leplezi le magát, hogy mennyire nem érdeklik a tények" - kezdte válaszát Balog Zoltán államtitkár, aki szerint kétarcúság megdöbbentő, brutális bűncselekményeket sorolni és azokat szembeállítani a nemzeti felzárkóztatási stratégiával. Az Azori-szigetekre csak annyit reagált, hogy az önkormányzatok a kormánytól függetlenül működnek, a bemutatott stratégiájuk is a sajátjuk, nem az, amit a kormány készített. Sneider nem fogadta el a választ, a parlament igen.
A jobbikos Sneider Tamás a múlt hétfő sztártémájával, a fideszes megyei elnökök azori-szigeteki konferenciájával foglalkozott. "Közel egy éve, hogy a kormányuk zászlajára tűzte a romastratégia elfogadását" - kezdte felszólalását, amiben etnobizniszt emlegetett a kisebbségi választások apropóján. Szerinte ellehetetlenedett a kisebbségi önkormányzatok működése, mert sok köztük a bűnöző. Felszólalása folytatásában már nyiltan rasszista utalásokat tett.
Bár minden rendben van a törvénnyel, a krisnások földtulajdonát mégis csak módosító indítvánnyal kell rendezni, ismerte be végül Rétvári. Nyakó szerint ez is példázza, hogy nincs minden rendben a törvénnyel. Elutasította a választ, a parlament viszont elfogadta.
A kormány nevében válaszoló Rétvári nyugalomra intette Nyakót, mert az egyházi törvény remekmű, aggodalomra nincs ok. "Abban egyetérthetünk, hogy a 300 bejegyzett felekezett jó része nem működött, egy részük pedig visszaélésre használta státusát" - jelentette ki. Hetven kisegyház nyújtotta be eddig kérelmét, ami "megvizsgálásra kerül". Állítása szerint semmi gond, mert azok a szervezetek is tovább működtethetik intézményeiket, amelyek civil szervezetként folytatják tevékenységüket.
Nyakó szerint a legtöbb kisegyház nem tud megállapodást kötni az állammal az előírt december 31-i határidőig, mert valamennyi benyújtotta egyházi kérelmét, amit viszont csak jövőre bírálhatnak el, így a határidőig nem is köthető velük szerződés. Márpedig szerződés hiányában ingatlanjaik és földjeik is az államra szállhatnak.
Kezdődnek az interpellációk, elsőként Nyakó István kérdezheti meg Navracsics Tibort, hogy "mi lesz velük". Mármint azokkal az egyházakkal, amelyeknek a létezési joga megszűnik az új egyházi törvény életbe lépésével. "Többször elmondtam már, hogy a törvény rossz, és hogy a hatályba léptető rendelkezései reményeim szerint nem tükrözi előterjesztői szándékait".
Az időkeret a téma a napirendi vitában, az ellenzék folyamatosan bírálja azt a gyakorlatot, hogy a Fidesz immár minden törvényt időkeretben tárgyaltat, megakadályozandó azt, hogy az ellenzék közvetítési időre tolja ki a fontos törvények vitáját. Jellemző, hogy a kormánypártok ki se használják a rendelkezésükre álló időkeretet.
A Fidesz javaslatára ma tárgyalják a vízközművekről szóló törvényt, amelynek a részletes vitáját már szerdán lefolytathatják. Szerdára halasztották viszont a Magyarország zászlajáról szóló törvényjavaslat vitáját. Nem nyúltak viszont hozzá a költségvetési törvényjavaslathoz, a beterjesztett napirendi javaslat kedden már a módosító indítványokról szavaznak, pedig Orbán Viktor mai bejelentése szerint a főszámokhoz is hozzá kell nyúlni.
Az LMP a kampányfinanszírozási és a közbeszerzési javaslatát vetette volna napirendre, sikertelenül.
A Jobbik szokás szerint napirendre vetette volna a kommunista nyugdíjak megvonásáról szóló törvényjavaslatát, az NMHH 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót, Balsai István miniszteri biztos 2006-os őszi eseményeket vizsgáló jelentését és a kolontári vörösiszap-katasztrófa vizsgálati jelentését. A javaslatokat az országgyűlés nagy többséggel elutasította.
Házszabálytól eltérve tárgyalhatják a látványcsapatsportok támogatásáról szóló törvényt, azaz már ma lefolytassák az általános és részletes vitát, kedden pedig már el is fogadják a törvényt. A javaslatot az LMP és az MSZP is támogatta.
"Nem nevezhetem ávósnak az ávóst" - jelentette be Novák Előd becsületsértés miatt indított ügyéről beszámolva. Ezután hosszasan beszélt Gyurcsány Ferencről. Később kiderült, hogy egy "karhatalmistát" nevezett "ávósnak", akit aztán a Fidesz még elő is léptetett. Becsületsértés miatt egy év próbára bocsátották, így most nem kell lemondania képviselői mandátumáról.
A kereszténydemokraták vezérszónoka, Firtl Mátyás az 1921-es soproni plebiscitumról emlékezett meg, amikor Sopron és a környező falvak népszavazáson döntöttek úgy, hogy Magyarországhoz tartozzanak. A történelmi háttér alapos elemzésébe nem akart belemenni - talán jobb is -, de megemlékezett az ágfalvai csatákról.
Balog Dénes Balázsra hivatkozott, aki egyrészt több ezer embert is az utcára tud vinni, mégis, egy múlt heti megemlékezésen azt mondta, az emberi jogok helyzete számos tekintetben javult az elmúlt másfél évben. "Kormányon egy kicsit nehezebb védeni az emberi jogokat" - mondta Balog, majd az MSZP-t bírálta, amit meg se hívtak a múlt heti megemlékezésre.
Balog szerint Szabó elkövette az emberi jogokért küzdők alapvető hibáját, minden sérelmüket összegyűjtötték, és emberi jogi alapról támadták. "Így nehéz párbeszédet folytatni" - mondta. Mert például a szociális jogok területén még az emberi jogokról szóló megállapodások is megengedőek a gazdasági helyzet fügvényében.
A kormány nevében Balog Zoltán államtitkár válaszolt. "Kár volt ezt az erkölcsi emelkedettséget ilyen homályos papírok mögé rejteni" - mondta. "De a nagyon enyhe iróniát félre téve, az, ami a közszolgálati televízióban történt, az sérti a személyiségi jogokat, az esetet ki kell vizsgálni" - mondta.
Szabó szerint "nem csak erkölcstelen, hanem önsorsrontó politika", hogy a Fidesz minden pozícióra a saját embereit ülteti, és megpróbálja elnyomni a szabad véleménynyilvánítást. "Hagyják abba" - zárta felszólalását.
