Orbán megmondja, hogy lesz

Orbán szerint a tanácskozáson az volt a közös bölcsesség, hogy létezik jogi megoldás a 17 eurozónatag költségvetési uniójának megalkotására az EU felbomlása nélkül is. A tervezet szerint a 17 tagállam lehetőséget adna a beleszólásra költségvetésébe. "Ez azt jelenti, hogy az eurozóna tagállamai elszánták magukat a költségvetési unió, majd a szinte teljes gazdasági unió létrehozására, és egyre nyíltabban beszélnek egy teljes politikai unióról. A magyar parlamentnek ki kell alakítania álláspontját, hogy hogyan viszonyul ehhez" - mondta.

Orbán azt ajánlotta a parlament figyelmébe, hogy fontolják meg, van-e bármi kivetni való a brit álláspontban. Abban a brit álláspontban, amely megfúrta az euróválság megoldására felvetett német-francia javaslat elfogadását.

A műhiba abból adódott, hogy a befektetők, akik Orbán szerint hitelezők, ezután már joggal feltételezhették, hogy bárhol bekövetkezhet az államcsőd. A nyilatkozat most azt mondja ki, hogy a görög példa egyszeri. A dokumentum következő oldalán felsorolja azokat az eszközöket, amiket az EU eddig bevetett. A stabilitási és növekedési paktumot, az európai szemesztert és a makrogazdasági egyensúlyra vonatkozó eljárást, amelyeknek részei vagyunk, és az euro plus paktumot, aminek nem.

"Ez a dokumentum azt is leszögezi, hogy nőttek a piaci feszültségek. Ez az európai bikkfanyelven azt jelenti, hogy az eladósodott államok kötvényeinek kamata folyamatosan nőtt" - mondta Orbán. Azt is jelenti, hogy nőtt a csődveszély. "Ez nem alaptalan föltételezés ha onnan nézzük, hogy pár hónapja még az EU is úgy foglalt állást, hogy a görög államcsőd kockázatát a magántőkének kell viselnie. Ezt most sokan tartják műhibának" - mondta.

Orbán: A másik dokumentum az "Euroövezet állam- és kormányfőinek nyilatkozata" címet viseli, ami már csak azért is különös, mert az összes tagország részt vett a tanácskozáson. Ez azzal kezdődik, hogy az EU eddig mindent megtett a válság orvoslásáért, ez Orbán szerint arra utal, hogy pénzt adtak a görögöknek, portugáloknak és íreknek.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Fontos lett volna, hogy ez a döntés megszülessen, mert ezen a csúcson felvettük teljes jogú tagnak Horvátországot" - mondta Orbán, utalva arra, hogy a szerb csatlakozási tárgyalásokat elhalasztották. "Ezt a célt nem tudtuk elérni" - ismerte el Orbán. De ahhoz is "aktív, hogy ne mondjam, agresszív" magyar fellépés kellett, hogy februárban megindulhassanak a tárgyalások.

Orbán szerint igazán a második dokumentum az érdekes, a "Következtetésekből" csak a bővítés fejezetet idézné, "két országgal, Szerbiával és Montenegróval kell foglalkoznom", mondta. "Magyarországnak voltak kétségei afelől, hogy Szerbia teljesíti-e az előfeltételeket" - utalt a kollektív bűnösség elvét felvető szerb kárpótlási törvényről, amit azóta korrigáltak, így Magyarország újra támogatja a szerb tagságot.

Orbán Viktor beszéde elején az Európai Tanács múlt heti üléséről számol be. "Mint bizonyára önök is látták, világszerte nagy érdeklődés és várakozás előzte meg ezt a találkozót" - mondta, majd hivatkozott arra a két dokumentumra, amit a parlamenti képviselők kézhez kaptak. "Arra kérem önöket, hogy ezeket vegyék kézbe" - mondta. Az első dokumentum címe "Következtetések", ez az, amit az állam- és kormányfők fogadtak el a csúcson.

Kövér László a kezdés után azonnal megadta a szót Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki az euróválságról beszél majd.

Kicsit elhúzódott az interparlamentáris unió magyar tagozatának ülése, Horváth János csak eg órakor, a hétfői ülés hivatalos kezdési időpontjában zárta le a tanácskozást. Hogy miről volt szó, azt nem tudjuk, annyit hallottunk, hogy Horváth találkozott Dennis Kucinich ohiói demokrata képviselővel, a kongresszusi magyar kaukusz (frakció) vezetőjével. Kucinich 2008-ban demokrata elnökjelölt is volt, idén viszont a republikánus Ron Paul támogatója.

Az MSZP sem a kúria, sem az OBH elnökét nem fogja támogatni a keddi szavazáson. "Ennek a személyekhez nincs köze, a folyamatot utasítjuk el" - mondta Mesterházy, aki bejelentette azt is, hogy megerősítő népszavazást kezdeményeznek a Munka Törvénykönyvéről. Ehhez 120 képviselő aláírása kell, ezért javaslatukat megküldik a Fidesznek is. Mesterházy szerint ha a Fidesz biztos a javaslatában, akkor nem utasíthatja el a népszavazást. Kérik továbbá, hogy a köztársasági elnök vétózza meg a Munka Törvénykönyvét.

Magyarország az euróválság megoldásában való részvételéről címen határozati javaslatot nyújtott be az MSZP a parlamentben (.pdf). A határozatban kimondanák, hogy Magyarország függetlensége megőrzése mellett részt vesz az euró megmentésében, mert alapvető érdeke a bizalom fenntartása és megerősítése. Második pontként felszólítják a kormányt, hogy 2011. december 23-ig nyújtsa be az országgyűlésnek javaslatait az euróválság megoldására. Azért terjesztették be a javaslatot, mert Orbán Viktor állítása szerint kíváncsi a parlament véleményére, és feltételezik, hogy nem csak a Fidesz-frakció véleményére, jelentette be Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető.

Negyedikként az elempés Szilágyi László kérdezi a nemzetierőforrás-minisztert, hogy "mindent a bérekre?", amiről majd kiderül, hogy mit jelent. A szocialista Szekeres Imrét az IMF-tárgyalások forgatókönyve érdekli, párttársát, Simon Gábort meg az, hogy mire elég a nyugdíj. A sort egy vagy két jobbikos zárhatja a levezető elnök jóindulatától föggően. Lenhardt Balázst az érdekli, hogy "ki zsírosodik az étkezési utalványokon", Pörzse Sándort pedig az, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő-e.

"Mi lesz velük" - nyitja az interpellációk sorát Navracsics Tibornak címzett kérdésével a szocialista Nyakó István. Hogy kikkel mi lesz, azt még nem sejtjük. A másodikként felszólaló jobbikos Sneider Tamás a múlt hétfő sztártémájára reflektál "roma felzárkóztatás a pálmafák árnyékában" című interpellációjában, amelynek megintcsak a közigazgatási miniszter a címzettje. A kormánypárti öninterpelláció témája ezúttal a kettős állampolgárokkal szembeni szlovák fellépés lesz.

A napirend előtti kört a jobbikos Volner János folytatja a "miért növeli a vagyoni különbségeket a magyar emberek között a kormány és miért szegényíti el a társadalmat" kérdéssel. Az elempés Szabó Tímea az emberi jogok világnapjáról beszél, míg a kereszténydemokrata Firtl Mátyás a trianoni szerződés utáni soproni népszavazás apropóján a hűség napjáról.

Mint már írtuk, Orbán Viktor felszólalásával kezdődik a nap, ha a miniszterelnök húsz percnél rövidebben beszél, a frakciók öt-öt percben, ha annál hosszabban, hét-hét percben reagálhatnak. Orbán viszontválasza után a szocialista Mandur László teszi fel az örök kérdést, miszerint "mi folyik itt". Őt a Fidesz vezérszónoka, Mengyi Roland követi, szintén kérdéssel. "Mit ér az oktatás nevelés nélkül" - kérdezi majd.