Hálapénzre mennek az önkéntes orvosok

“Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét” - ez első mondata annak a 2005-ben elfogadott törvénynek, amely lehetővé teszi, hogy a kórházakban orvosok, ápolók vagy éppen szülésznők önkéntesként dolgozzanak. Az önkéntes munkáért a kórháznak nem kell fizetnie.

Az eredetileg nemes kezdeményezés ma a fővárosi szülészetek egy részén a privát betegek közkórházakban való ellátását leplezi. A magánpraxisban vagy magánklinikán dolgozó orvos önkéntes segítőnek áll be valamelyik kórházba. Saját rendelőjében végigcsinálja a terhesgondozást a várandós nővel, és amikor a szülésre kerül a sor, azt már a kórházban végzik el, ahol van aneszteziológus, személyzet, műszer, a komplikált esetekben pedig műtő. A kórház az önkéntes orvosnak nem fizet semmit, de az OEP-től megkapja a szülés költségeit fedező finanszírozást. Az orvos jobb esetben számlát állít ki a betegnek a szülés levezetéséért vagy egyszerűen hálapénzt kap borítékban.

Privát betegek a közkórházakban

Információink szerint a fővárosban nagy számban dolgoznak kórházakban önkéntes segítők. Van olyan szülészet, ahol a 8 közalkalmazott szülész-nógyógyász mellett 6 önkéntes segítő is dolgozik. Próbáltunk több kórháznál is adatokat kérni erről, de egyik kórház sem adott tájékoztatást.

Nincs pontos felmérése a szülészeti területen dolgozó önkéntes segítőkről a Nemzetierőforrás-minisztérium egészségügyi államtitkárságának sem. A tárca szerint számuk folyamatosan változik, miközben kórházanként is nagy eltérést mutat ez a foglalkoztatási forma. A Nefmi szerint a szülészeti osztályok az önkéntes segítőket a létszámhiány enyhítésére, betegség vagy szabadság miatti helyettesítésre, a túlóraképződés elkerülésére szerződtetik. A tárca ugyanakkor válaszában elismerte, hogy az önkéntes segítők tevékenységének ellentételezéseként a kórház vállalja, hogy az orvosoknak "a magánpraxisuk keretében történő betegellátásához biztosítja az intézményi hátteret.” Az egészségügyért felelős államtitkársága azt ígérte, hogy a fővárosi kórházak átalakításakor  jelenleg is folyamatban lévő kórház-átalakításokhoz kapcsolódó az egészségügyi dolgozók jogviszonyának átláthatóságát is kiemelt kérdésként kezeli.

Szülészek ötödállásban

Úgy tudjuk, a nagyszámú önkéntes orvos jelenléte összefügg azzal is, hogy az elmúlt években több szülészeti osztályt leépítettek vagy összevontak a fővárosban. Az ezekről távozó orvosok azonban nem vállaltak munkát máshol, nem mentek el a vidéken felajánlott helyekre, hanem a fővárosban maradtak magánpraxisukban vagy egy magánklinikán.

Miután az egészségügyi intézmények szigorú szabályok szerint működnek, nem arról van szó, hogy az önkéntes orvosok egyszerűen besétálnak szüléseket levezetni a közkórházakba. Az önkéntes orvosok vagy szülésznők foglalkoztatását szerződésben szabályozzák. Ez tartalmazza kötelezettségeiket, kötelező havi óraszámukat (jellemzően 20-40 óra), és azt, milyen feltételekkel lehet ezeket őket az ügyeleti beosztásba vagy műszakba besorolni. Tovább árnyalja a képet, hogy a szakemberhiány leküzdésére nemcsak önkéntes segítői jogviszonyban foglalkoztatják az orvosokat és szülésznőket, hanem sok esetben alkalmazotti státuszt kapnak úgy, hogy például 1 állásból 0,2 állást töltenek be heti 5 órában.

Bármilyen torz is ez a rendszer, ez a kórházaknak is jó, mondta az Indexnek egy magánklinikán dolgozó, neve elhallgatását kérő orvos, aki egy állami kórházban megtartotta heti néhány órás töredékállását. A kórház az OEP-től a szülés után megkapja a finanszírozást, az önkéntes segítőkkel a kórházak képzett és ingyen munkaerőt kapnak, vagy az olyan töredékállású dolgozókkal tudják megoldani az ügyeleteket mint én, mondta az orvos, aki a szüléseket maga is a kórházban vezeti le.

Az orvos szerint a magánklinikák többségének kétszeresen sem éri meg az, hogy olyan hátteret alakítsanak ki, amely egy szülés levezetését is lehetővé tenné: ezért nem kapnak finanszírozást a tb-től és csak jelentős költségekkel tudnák az ilyenkor szükséges legális munkaerőt biztosítani. Az orvos szerint nagyon jó lenne, ha a politika végre tisztázni merné ezt a helyzetet, és átlátható rendszert teremtene. "Addig ez a fura módszer van, amibe ha most belepiszkálnak, annak megint csak a beteg issza meg a levét" – mondta az orvos.

A kórháznak és az OEP-nak sem jó

"Azzal önmagában nincs baj, hogy a kórházakban önkéntes segítőket is lehet alkalmazni, csak azzal, ha ezt más viszonyok leplezésére használják" - mondta az Indexnek Kovácsy Zsombor ügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnöke. Ez a törvény eredetileg jó célt szolgált, a karitatív tevékenység lehetőségét teremtette meg, az viszont egyáltalán nincs rendben, hogy ez a szürke és feketegazdaságnak ad teret, mondta az ügyvéd.

Kovácsy Zsombor szerint az ilyen megoldások nem jók sem az egészségbiztosítónak, sem a kórháznak. Az egészségbiztosító ugyanis így nem lát rá a valós betegutakra, nem tudja, honnan, milyen ellátási előzményekkel érkezik egy szülő nő vagy egy beteg a kórházba. Ebben az esetben a kórház sem tudja érvényesíteni minőségbiztosítási vagy költséghatékonysági elveit. A kórház például nehezebben tudja átlátni, hogy az önkéntes segítőként foglalkoztatott, választott orvos hogyan érkezik: nem volt-e egész éjszaka máshol szolgálatban, és erősebben megkérdőjeleződik, betartja-e a kórház működési rendjét. Ez a tisztázatlan helyzet nagyrészt az orvos érdekeit szolgálja, aki ezért paraszolvenciát kaphat, mondta Kovácsy Zsombor.

Ezeket a kiskapukat egyébként számos kórházban már évekkel ezelőtt bezárták. A jogszabályok kizárják, hogy a szülészeteken pénzt kérjenek azért, ha valaki választott orvosánál akar szülni. Sok kórházban meghatározták, hogy az orvosok az ügyeleti időn kívül nem is vezethetnek le szüléseket, az intézmény eszközeit nem használhatják automatikusan. Ezzel kizárták, hogy az nők fogadott orvossal szüljenek.  A kérdés persze ettől megmarad: milyen lehetősége van így egy szülő nőnek arra, hogy a szülést mégis az az orvos vezesse le, akiben megbízik.

Kovácsy Zsombor szerint ezt a problémát máig nem sikerült megoldani. A szülés ugyanis speciális terület, fontos része a nő és az orvos között bizalmi viszony. A szülészorvos is különleges helyzetben van: állandó készenlétben kell állnia, és nem lehet őt szabályos munkaidőkeretbe szorítani. Ha egy választott orvos egy szülést éjszaka vagy karácsonykor vezet le, az egyértelműen túlmunka, amit a jelenlegi keretek között nem lehet honorálni. Jó lenne ebben végre összehangolni az orvos, a szülő nő és a kórház érdekeit, mondta Kovácsy Zsombor.

A kísérlet nem sikerült

Erre tett kísérletet már 2005-ben a veszprémi kórház, amely próbálta legalizálni a szülés körüli viszonyokat. Háromoldalú szerződést kötöttek a kórház, a szülő nő és a kívülről érkező választott orvos között. A szülő nőnek akkor a fogadott orvosért – hangsúlyozottan számla ellenében – 100 ezer forintot kellett fizetnie. A szerződésben az orvosnak vállalnia kellett, hogy munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg, nem fogyasztott alkoholt, nincs kialvatlan állapotban, nincs fertőző betegsége és betartja az intézmény belső szabályait. Az orvosoknak az esetleges műhibák miatt felelősségbiztosítást is kellett kötniük.

Az ügyben 2008-ben vizsgálatot indított az akkor még létező Egészségbiztosítási Felügyelet Végül nem szabtak ki bírságot a kórházra, mert a szerződésekben egyetlen olyan konkrét esetet sem találtak, amikor a fogadott orvos vagy a kórház bizonyíthatóan pénzt kért volna egy szülő nőtől.