Botrányba fulladt Polt Péter és Kis János pere

Polt Péter és az általa vezetett Legfőbb Ügyészség összesen kétmillió forintos nem vagyoni kártérítést követelt Kis János filozófustól és az írását közlő Élet és Irodalomtól (valamint annak főszerkesztőjétől).

A 2011. áprilisi, a közjogi rendszer öncélú átalakításáról és a hatalmi ágak kulcspozícióinak elfoglalásáról szóló cikk kifogásolt állítása szerint Polt "előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bebizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be." Az írás alapján nyilvánvaló, hogy a megbízó alatt Kis a Poltot 2000-ben a posztjára juttató, Fidesz-vezette pártszövetséget, illetve annak vezetőjét érti.

Az idézett mondattal a keresetlevél szerint Kis azt a "burkolt tényállítást" tette, hogy ügyészként Polt hivatása szabályait megszegve politikai megrendeléseket teljesített. Az ügyészség álláspontja szerint ez az állítás valótlan és indokolatlanul sértő, amit Poltnak még közszereplőként sem kell eltűrnie, és ami a Legfőbb Ügyészség jó hírnévhez fűződő jogát is sérti.

A kétmilliós kártérítés mellett a felperesek helyreigazítást és bocsánatkérést követeltek, továbbá közérdekű bírság kiszabását indítványozták.

Az alperesek ellenkeresete szerint Kis közlése vélemény, ami belefér a közhatalom gyakorlóival szembeni szabad véleménynyilvánítás kereteibe. A kifogásolt mondat szerintük a véleménynyilvánítás szabadságának oltalma alatt áll, és az Alkotmánybíróság 36/1994 számú határozata szerint még akkor sem jogsértő, ha a bíróság Kis közlését tényállításnak minősítené.

Az alperesek a beadványukban a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság egyes állásfoglalásaira is hivatkoztak, köztük arra, ami az Index volt főszerkesztőjének, Uj Péternek az ügyében született: e szerint a szólás és a sajtó szabadsága azokat a kijelentéseket is védi, amiket mások sértőnek találnak (Uj szarnak nevezett egy bort).

Kis és az ÉS ügyvédjének ellenkeresete több olyan újságcikket, interjút is idéz a sérelmezett kijelentés megalapozottságának bizonyítására, melyekben jogászok az övéhez hasonló véleményt hangoztattak. Emellett emlékeztettek az ügyészség által 2001 és 2003 között megtagadott nyomozásokra az Országimázs Központ és a Happy End Kft. közötti szerződésekről, az MTV és a Millenáris Kht. gazdálkodásáról, melyekben az 1998-2002 közti kormányciklus nagyobbik kormánypártjához közelálló személyek is érintettek voltak.

A Kis és az ÉS ellen indított per nem az első Polt Péter praxisában: 2003-ban Kovács Lászlót is bíróság elé citálta, mert a volt szocialista külügyminiszter a megszüntetett nyomozásokra utalva azt mondta, hogy a legfőbb ügyész bűnüldözés helyett bűnpártolással foglalkozik. Azt az ügyet is a most ítélkező Pataki Árpád tárgyalta, és elutasította Polt keresetét.

A csütörtök délelőtti tárgyaláson alperesi beavatkozóként többedmagával megjelentek a "Tempó Párt" képviselői és egy magát az "Apostoli Magyar Királyság kormányzójának" nevező személy. Egy idő után ordítozni kezdtek és durván szidalmazták Poltot és az ügyészséget, majd a bírót és az alperesi oldalt is. Végül Pataki berekesztette a tárgyalást és elnapolta márciusra.